Accreditation Summit konferencia beszámoló - Az akkreditáció célja és az általa elérhető eredmények

A magyar és a norvég nemzeti iroda szervezésében 2023 decemberében tartották az Erasmus akkreditáció köré szervezett programsorozat záró eseményeként az Accreditation Summit-ot.

A program a 2021 júniusában indult és hat állomásból álló sorozat összefoglaló, záró eleme volt, amelyen 9 ország 59 delegáltja vett részt, képviselve a szakképzés, a felnőtt tanulás és a köznevelés intézményeit. A résztvevők többsége jelentős mobilitási tapasztalatokkal bírt, az általuk képviselt intézmények zöme már rendelkezik akkreditációval, mások a most záruló pályázati körben várják jelentkezésük elbírálását. A tapasztalatcserén alapuló és fejlesztési fókuszú konferencia intenzív műhelymunkaként valósult meg, amelyet a 9 ország nemzeti irodáinak munkatársai támogattak. A résztvevők körbejárták az akkreditációi stratégiai és gyakorlati elemeit, amelyek kapcsán értékes megállapításokat és javaslatokat tettek.

Az akkreditáció mint stratégiai eszköz

A program fókuszában az akkreditáció célja és az általa elérhető eredmények álltak. Az akkreditáció olyan biztos tervezési alapot nyújt az intézményeknek, amely lehetővé teszi a hosszú távú célok elérését. Azzal, hogy az intézmények kiszámítható, tervezhető eszközt kapnak, tudva, hogy az akkreditációs időszakban az éves elbírálások helyett biztos helyük van a mobilitásokban, lehetővé válik, hogy valóban stratégiai eszközként tekintsenek a nemzetközi együttműködésekre. Azok az intézmények profitálják a legtöbbet, amelyek a mobilitásokat működésük szerves részeként kezelik, és amelyeknek az akkreditációban megfogalmazott Erasmus-tervei egybe vágnak az általános intézményi célokkal, és amelyek mindennapi működését áthatják a mobilitási projektek, illetve azokban nagyobb számmal vesznek részt mind tanulók, mind munkatársak.

A konferencián a következő megállapítások születtek:

• Az intenzív kommunikáció az eredményes projektmegvalósítás alfája és ómegája, ami soha nem lehet túl sok bármely érintetti kört tekintsünk is.
• A siker alapvető kulcsa, hogy az akkreditációs folyamatokban és aktivitásokban az intézmény vezetése aktív szerepet vállaljon. Ott érik el a legjelentősebb eredményeket, ahol a vezetés részt vesz a célok meghatározásában, kontrollálja a tevékenységeket és vezeti a mérési és értékelési folyamatokat.
• Eredményes mobilitások akkor valósíthatók meg, ha azokat nem egyetlen felelős koordinálja, hanem széles körben bevonják az intézmény munkatársait.
• Az akkreditáció adta lehetőségek kihasználásakor az egyensúly tartása szükséges, a céloknak megfelelő, de nem erőn felüli, valamint a minőségi megvalósítást szem előtt tartó résztvevői létszámok meghatározásával.
• Nem jó gyakorlat ugyanakkor, ha a munkatársi mobilitások során egyesével vesznek részt a tanárok akár kurzusokon, akár job shadowing programokon, mert a tudásátadás, az innovatív beépítési folyamatok közös megtapasztalásokkal, együttes munkával vezetnek eredményre.
• A partnerek megtalálása az intézmények egyik legnagyobb kihívást jelentő feladata, de ahhoz, hogy jógyakorlatok és hasznosításra érdemes eredmények szülessenek, ez kulcskérdés. 
• Az intézményeknek ezért vezetői szinten szükséges tudatos és aktív nemzetközi kapcsolatépítési tevékenységeket folytatniuk.
• A mobilitások akkor érik el hatásukat, ha az új ismeretek és tapasztalatok intézményi alkalmazása és beépítése hatékony folyamatok révén megtörténik. Szükséges megteremteni a kapcsolatot a kurrikulum és a mobilitások, illetve a nemzetköziesítés között. A folyamatokat a vezetésnek szükséges koordinálnia és minél tágabb aktív résztvevői kört bevonnia.
• A hatásmérés a sikeresség azonosításának kulcseszköze, ami nem egyenlő a mobilitásokat záró kérdőívek kitöltésével. Azt szükséges vizsgálni, hogy a projektek révén milyen változások indultak el, ezek hogyan alakíthatók látható eredményekké akár személyes, akár intézményi szinten. A Bizottság által kidolgozott Impact Tool nagyszerű segédeszköz.
• Az eredményesség további feltétele a külső érintettek minél szélesebb körű bevonása is, ami minimálisan a szülőket, a fenntartókat, a társintézményeket, a hazai gyakorlati helyeket, a munkaerőpiac képviselőit és a helyi vezetőket jelenti. A disszemináció nem csupán pályázati elvárás, de az intézmények alapvető érdeke.

Az Erasmus+ program prioritásai

A négy Erasmus prioritás gyakran okoz fejtörést a pályázóknak, de ha ezeket szintén stratégiai célként kezelik, szerves részei és értékes kísérői az akkreditáción belül megvalósított projekteknek.

• Befogadás és sokszínűség
  1. A hátrányos helyzetűek bevonása ne a pályázat értékének növelése érdekében történjen, hanem a valódi esélyegyenlőség biztosítására.
  2. A rászorulók számára a részvételi lehetőségen felül biztosítani szükséges külön személyi és eszközbeli segítséges is.
  3. A kiemelt figyelmet igénylők esetén az is fontos szempont kell hogy legyen, hogy a fogadó partner tudja biztosítani plusz támogatást.
• Fenntarthatóság
  1. A program komoly ellentmondása és a megvalósítók számára feloldhatatlan ellentmondás a zöld utazás biztosítása, különösen a tanulói mobilitások esetén. A zöld utazás sok időt vesz igénybe, ami a családjuktól gyakran először távol kerülő gyerekek számára plusz kihívás. Számos programország a távolságok miatt nem elérhető földi közlekedéssel, illetve a sok esetben első repülős utazás élménye és az azzal kapcsolatos tapasztalatok megszerzése jelentős hozzáadott érték lehet. Nem biztos, hogy a fenntarthatóság esetén ehhez az egy megoldáshoz szükséges ragaszkodni, érdemes az előnyöket és hátrányokat gondosan mérlegelni.
  2. A választás során viszont alapvető kritérium legyen a fenntartható gyakorlatokkal működő partner előnyben részesítése.
  3. Az Európai Bizottság GreenComp keretrendszere számos jógyakorlatot kínál.
  4. Összességében nem a nagy vállalások fontosak, elég, ha a megszokotthoz képest lép előre néhányat az intézmény.
• Digitális átállás
  1. A blended mobilitás nagyon ritka, pedig az előkészítés és a személyes jelenlétű mobilitás zárása online formában egyszerű és logikus választás.
  2. Javasolt az online projektmenedzsment eszközök használata: Trello, Padlet.
  3. A disszemináció ne korlátozódjon a közösségi média használatára, intézményen belül és kívül is számos egyéb online forma elérhető.
  4. Bár úgy látszik, mintha a 21. századi oktatásban résztvevő generáció digitális bennszülött lenne, valójában az online jelenlét többnyire a közösségi média és digitális játékok használatára korlátozódik. A digitális átállás így a tanulók és a munkatársak számára is számos lehetőséget rejteget.
• Részvétel a demokratikus életben, közös értékek és polgári szerepvállalás
  1. A pályázók többsége itt egyszerűen a nemzetközi kapcsolatokat és az Erasmus felületek használatát érti, pedig ez a prioritás ennél jóval bővebb:
     • A résztvevők informálása az Európai Unió működéséről, céljairól, az Erasmus+ program szerepéről és lehetőségeiről.
     • A demokratikus élet alapjainak, a demokrácia fórumainak és eszközeinek oktatása.
     • A tanulói és munkatársi, egyéb érintetti aktív részvétel széles körű biztosítása a pályázat írása és a projekt megvalósítása során.
     • A csalások és fake news felismerésének oktatása.
     • A résztvevők felkészítése a fogadó ország kultúrájából, tájékoztatás felelősségeikről és kötelességeikről a fogadó országban.
  2. A prioritás alkalmazásának számítanak az Európai Unió vagy a helyi nemzeti iroda rendezvényein, illetve a partnerkereső események való részvételek is.
• A prioritások, átgondoltan kezelve őket, nem önálló területek, hanem egymáshoz szorosan kapcsolódó elemek, és erős szinergiák hozhatók létre velük, pl.:
  1. A blended mobilitás egyszerre szolgálja a fenntarthatóság, a digitalizáció és az inklúzió területeit.
  2. A papírmentes megvalósítás a digitalizáció és a fenntarthatóság területén is érték.
  3. A Bizottság online rendezvényein való részvétellel a fenntarthatóság, a digitalizáció és a kapcsolatépítés is szerepet kap. Nem utolsósorban pedig ezek a partnerkeresés leghatékonyabb fórumai.

Konklúzió

Az akkreditáció elnyerése kiváló lehetőség azoknak az intézményeknek, amelyek tudatosan építkeznek, stratégiai célként és működésük szerves részeként határozzák meg a nemzetköziesítést és a különböző mobilitási tevékenységeket. A jó akkreditációs projektmegvalósítás kulcsa a koherencia, azaz a szoros kapcsolat az intézményi célok és szükségletek, az ezekre épülő Erasmus-terv, a fejlődést és a hatásokat azonosító mérési és követési eszközök között, és mindezeket áthatja az Erasmus+ program prioritásainak figyelembevétele és a tudatos, a résztvevők, az intézmény és az európai társadalom érdekeit szolgáló alkalmazása. Az akkreditáció így nem egyszerűen pályázati könnyítés, hanem a hosszú távú, fejlesztő fókuszú gondolkodás hatékony gyakorlati támogatója.