Pályázati lehetőségek az Erasmus+ programban

MOBILITÁSI LEHETŐSÉGEK

Az Erasmus+ program egyik kulcstevékenysége a tanulók, szakemberek, oktatók, civil társadalmi szervezetek és oktatási intézmények munkatársainak mobilitását támogatja, így lehetőséget nyújt a külföldi tanulásra és/vagy szakmai tapasztalatszerzésre.

Ismerje meg az alábbi szektorokban rendelkezésre álló mobilitási lehetőségeket:

EGYÜTTMŰKÖDÉSI CÉLÚ PARTNERSÉGEK

Az Erasmus+ program másik kulcstevékenysége nemzetközi együttműködések keretében megvalósuló közös kezdeményezéseket támogat, melyek az európai és hazai oktatás és képzés minőségének fejlesztését segítik elő.

Prioritások

2023-ban az együttműködési célú partnerségeknek a következő prioritási területek legalább egyikével foglalkozniuk kell:

Az Erasmus+ valamennyi szektorára vonatkozó prioritások

Befogadás és sokszínűség az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport minden területén: a program olyan projekteket támogat, amelyek előmozdítják a társadalmi befogadást, és amelyek célja a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek – többek között a fogyatékossággal élők és a migrációs hátterű személyek, valamint a vidéki és távoli területeken, például a legkülső régiókban élők, a nemi egyenlőtlenségekkel, társadalmigazdasági nehézségekkel küzdők vagy a nemük, faji vagy etnikai származásuk, vallásuk vagy meggyőződésük, fogyatékosságuk, életkoruk vagy szexuális irányultságuk alapján megkülönböztetéssel szembesülő személyek – elérésének javítása. Ezek a projektek hozzá fognak járulni az e csoportok előtt álló akadályok leküzdéséhez a program kínálta lehetőségekhez való hozzáférés terén, valamint segíteni fogják a méltányosságot és az egyenlőséget előmozdító, a szélesebb közösség igényeire reagáló inkluzív környezet kialakítását. E prioritás keretében a program olyan projekteket támogat, amelyek előmozdítják az oktatási tevékenységeket, és megkönnyítik az ukrajnai háború elől menekülők új tanulási környezetbe való integrációját.
Környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem: a program célja, hogy valamennyi szektorban támogassa a környezetvédelem és az éghajlatváltozás jelentette kihívásokkal kapcsolatos tudatosság növelését. Prioritást élveznek azok a projektek, amelyek a fenntarthatóság szempontjából releváns szektorokban törekszenek a kompetenciák fejlesztésére, a zöld szektorális készségeket célzó stratégiák és módszertanok kidolgozására, valamint olyan jövőközpontú tantervek kialakítására, amelyek jobban összhangban állnak az egyének igényeivel. A program emellett támogatni fogja az innovatív gyakorlatok tesztelését annak érdekében, hogy a tanulók, a munkatársak/szakemberek/oktatók és az ifjúságsegítők valódi változásokat idézzenek elő (pl. erőforrás-megtakarítás, az energiafelhasználás és -pazarlás csökkentése, a szénlábnyom kibocsátásának kompenzálása, a fenntartható élelmiszerek és mobilitás előnyben részesítése stb.). A programon belül kiemelt szerepet kapnak továbbá azok a projektek, amelyek az oktatási, képzési, ifjúsági és sporttevékenységek révén lehetővé teszik a szemléletváltást az egyéni preferenciák, a fogyasztási szokások és az életvitel terén, az új európai Bauhaus kezdeményezéssel összhangban; valamint amelyek az oktatók és az oktatásvezetők fenntarthatósággal kapcsolatos kompetenciáit fejlesztik, és támogatják a részt vevő szervezetek/intézmények környezetvédelmi fenntarthatósággal kapcsolatos tervezett megközelítéseit.
A digitális átállás kezelése a digitális felkészültség, reziliencia és kapacitás fejlesztése révén: a program támogatni fogja az alapfokú, a középfokú, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttoktatási intézmények digitális átállási terveit. Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek célja, hogy növeljék az intézmények kapacitását és felkészültségét a digitális oktatásra való hatékony átállás kezelése érdekében. A program támogatja a digitális technológiáknak az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén a tanítás, a tanulás, az értékelés és a szerepvállalás céljából történő célzott használatát. Ez magában foglalja a digitális pedagógia és a tanárok digitális eszközeinek használatával kapcsolatos szakértelem fejlesztését, ideértve a hozzáférhető és támogató technológiákat, valamint a digitális oktatási tartalmak létrehozását és innovatív használatát. Magában foglalja továbbá a lakosság digitális készségeinek és kompetenciáinak megfelelő programok és kezdeményezések révén történő fejlesztését is. Különös figyelmet kell fordítani a nemek közötti egyenlőség előmozdítására és az alulreprezentált csoportok eltérő hozzáféréséből és felhasználói gyakorlatából adódó különbségek kezelésére. A program továbbra is támogatja az oktatók, a polgárok és a szervezetek/intézmények digitális kompetenciáira vonatkozó európai keretek alkalmazását.
Közös értékek, polgári szerepvállalás és részvétel: A program támogatja az aktív polgári szerepvállalást és az etikus gyakorlatokat az egész életen át tartó tanulás keretében; előmozdítja a szociális és interkulturális kompetenciák fejlesztését, a kritikai gondolkodást és a médiatudatosságot. Prioritást élveznek azok a projektek is, amelyek formális vagy nem formális tanulási tevékenységeken – például a 2024-es európai parlamenti választásokkal kapcsolatos tudatosságot növelő és az azokon való részvételt előmozdító tevékenységeken – keresztül lehetőségeket kínálnak az emberek demokratikus életben való részvételére, társadalmi és polgári szerepvállalására. A hangsúly többek közt az európai uniós összefüggésrendszer tudatosításán és megértésén lesz, különös tekintettel a közös uniós értékekre, az egység és a sokféleség elveire, továbbá az ezek jelentette kulturális identitásra, kulturális tudatosságra, valamint társadalmi és történelmi örökségre.

A fent említett általános prioritások mellett az egyes szektorokban a következő konkrét prioritásokat kell követni.

Szektorspecifikus prioritások

A köznevelés területén

A szakképzés (mind az iskolarendszerű szakmai alapképzés, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzés) területén

A felnőtt tanulás területén

A felsőoktatás terén:

Elsőbbséget élveznek azok a pályázattípusok, amelyek kulcsfontosságúak az európai oktatási térség célkitűzéseinek eléréséhez. A cél a felsőoktatási szektor támogatása abban, hogy még inkább összekapcsoltabbá, innovatívabbá, inkluzívabbá és digitálisabbá váljon. E célból a program ösztönözni fogja a felsőoktatási intézmények és a környező innovációs ökoszisztémák közötti sokkal mélyebb és interdiszciplináris együttműködést, valamint az oktatás, a kutatás és az innováció közötti kapcsolatok erősítését. A hangsúly különösen a befogadás, a mobilitás, a digitalizáció, az egész életen át tartó tanulás, a minőségbiztosítás és az automatikus elismerés megerősítésén lesz. Az alapcél az, hogy Európa-szerte fel lehessen gyorsítani a felsőoktatás átalakítását annak érdekében, hogy a jövő generációit a reziliens, befogadó és fenntartható társadalmat szolgáló tudás közös létrehozására képezzük.

Az összekapcsolt felsőoktatási rendszerek előmozdítása: A program célja a felsőoktatási intézmények közötti stratégiai és strukturált együttműködés megerősítése a következők révén: a) a különböző típusú együttműködési modellek kidolgozásának és tesztelésének támogatása, beleértve a virtuális és vegyes együttműködést, valamint a különböző digitális eszközök és online platformok használatát; b) a mobilitás javítása a képesítések és a tanulási eredmények automatikus kölcsönös elismerésének végrehajtása, valamint a mobilitás tantervekbe való beépítése révén; c) a felsőoktatási intézmények támogatása a bolognai elvek és eszközök végrehajtásában a mindenki számára elérhető mobilitás fokozása érdekében.
Innovatív tanulási és tanítási gyakorlatok ösztönzése: a társadalmi kihívások kezelése a következők támogatása révén: a) olyan tanulási eredmények és hallgatóközpontú tantervek kidolgozása, amelyek jobban megfelelnek a hallgatók tanulási igényeinek és csökkentik a strukturális munkaerőhiányt, ugyanakkor relevánsak a munkaerőpiac és a társadalom egésze szempontjából is; b) rugalmas tanulási utak és moduláris (részmunkaidős, online vagy vegyes) képzési formák, valamint megfelelő értékelési formák kidolgozása, tesztelése és végrehajtása, ideértve az online értékelés kidolgozását is; c) a felsőoktatás egész életen át tartó tanulással kapcsolatos dimenziójának előmozdítása, többek között a mikrotanúsítványokhoz vezető rövid tanfolyamok elterjedésének, validálásának és elismerésének megkönnyítése révén; d) transzdiszciplináris megközelítések és innovatív pedagógiai módszerek – például fordított tanulás, kollaboratív online nemzetközi tanulás és kutatásalapú tanulás – bevezetése; e) a fenntartható fejlődés általános érvényesítése a hallgatóknak szóló valamennyi tantervben, minden tudományágban és minden szinten.
A természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok, a művészetek és a matematika (STEM-tárgyak/STEAM-tárgyak) fejlesztése a felsőoktatásban, különösen tekintettel a nők e területeken való részvételére: Ez a prioritás támogatja a célnak megfelelő, felsőoktatási STEM-tantervek kidolgozását és végrehajtását, a STEAM-megközelítést követve; a nők részvételének előmozdítása a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM-tárgyak) területén, és különösen a műszaki tudományok, az IKT és a haladó szintű digitális készségek terén; pályaorientációs és mentori programok kidolgozása hallgatók, különösen lányok és nők számára a STEM-tárgyak, valamint az IKT terén tanulmányok folytatása és szakmák gyakorlása érdekében; a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő oktatási és képzési gyakorlatok előmozdítása a STEM-tárgyak oktatásában; a nemi sztereotípiák felszámolása a STEM-tárgyak területén.
A kiválóság jutalmazása a tanulás, az oktatás és a készségfejlesztés terén az alábbiak révén: a) stratégiák és minőségi kultúra kidolgozása és végrehajtása a kiválóság jutalmazása és ösztönzése érdekében, ideértve az online oktatást és a hátrányos helyzetű tanulók oktatását; b) a tudományos szakemberek innovatív és/vagy online pedagógiai képzése, beleértve a transzdiszciplináris megközelítéseket, az oktatást adott esetben a kutatással és innovációval összekapcsoló új tantervtervezési, megvalósítási és értékelési módszereket, c) a vállalkozói, nyitott és innovatív felsőoktatási szektor előmozdítását a magánszektor kereskedelmi és nem kereskedelmi szervezeteivel/intézményeivel való tanulási és oktatási partnerségek előmozdításával; e) oktatási kutatáson és kreativitáson alapuló új oktatási gyakorlatok kidolgozása.
Befogadó felsőoktatási rendszerek kialakítása: A program olyan inkluzív megközelítéseket mozdít elő a mobilitási és együttműködési tevékenységek tekintetében, mint például a) a kevesebb lehetőséggel rendelkező célcsoportok hozzáférésének, részvételének és végzési arányának növelése; b) az érkező mobilitási résztvevők aktív támogatása a szálláskeresési folyamat során, többek között az érintett érdekelt felekkel a megfelelő és megfizethető lakhatás biztosítása érdekében folytatott együttműködés révén; c) az oktatás és a kutatás közötti rugalmas karrierutak kialakításának támogatása; d) a nemek közötti egyenlőség előmozdítása a felsőoktatási intézményekben, a tudományterületek között és a vezetői beosztások terén; e) a polgári szerepvállalás megerősítése az informális tanulás és a tanórán kívüli tevékenységek előmozdítása, valamint a diákok önkéntes és közösségi munkájának a tanulmányi eredményeikben való elismerése révén.
A felsőoktatási szektor digitális képességeinek támogatása: a) olyan pályázattípusokon keresztül, amelyek lehetővé teszik az európai diákigazolvány-kezdeményezés megvalósítását a hallgatók adatainak a felsőoktatási intézmények közötti biztonságos elektronikus továbbítása révén, a személyes adatok védelmének teljes körű tiszteletben tartása mellett, és lehetőség szerint összekapcsolva az új Europass-szal; b) a diákok és a munkatársak/szakemberek/oktatók digitális készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése révén.

Az ifjúsági területen:

Elsőbbséget élveznek azok a pályázatok, amelyek hozzájárulnak a 2019–2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia alapvető területeihez, melyek a következők: a fiatalok bevonása, összekapcsolása és felelősségvállalásának ösztönzése. Különös hangsúlyt kap a szektorközi együttműködés megerősítése, amely fokozza a fiatalok számára fontos különböző tevékenységek közötti szinergiákat, előmozdítja a fiatalok különböző szintű és formájú részvételét, valamint támogatja a fiatalok aktív polgári szerepvállalását, különösen a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett fiatalok esetében. Az ifjúsági terület konkrét prioritásai a következők:

Az aktív polgári szerepvállalás, a fiatalok kezdeményezőkészségének és vállalkozói készségének előmozdítása, beleértve a szociális vállalkozást: A prioritás célja, hogy előmozdítsa az aktív polgári szerepvállalást a fiatalok körében, különösen az önkéntesség és a szolidaritás révén, és ezáltal erősítse a fiatalok – különösen szociális téren jelentkező – kezdeményezőkészségét, továbbá támogassa közösségeiket. Az e prioritás alá tartozó projektek előmozdíthatják a vállalkozói készséget, a kreatív tanulást és a szociális vállalkozást a fiatalok körében. A kultúrák közötti párbeszéd, a sokféleség megismerése és elismerése, valamint a tolerancia előmozdítása kulcsfontosságú e prioritás szempontjából.
Az ifjúsági munka minőségének, megújításának és elismerésének javítása: A prioritás célja, hogy minden szinten előmozdítsa az ifjúsági munka, valamint az informális és nemformális tanulás elismerését és érvényesítését, valamint támogassa az ifjúsági munka minőségfejlesztését és megújítását. Ez magában foglalja az ifjúságsegítők online és offline gyakorlatait érintő kapacitásfejlesztést, valamint a marginalizált fiatalok elérésére, a rasszizmus és az intolerancia fiatalok körében való megelőzésére, valamint a digitalizáció kockázatait, lehetőségeit és következményeit tudatosító módszerek kidolgozásának és megosztásának támogatását.
A fiatalok foglalkoztathatóságának erősítése: A prioritás célja a fiatalok kulcskompetenciáinak és alapkészségeinek megerősítése. Az ifjúsági szektor fontos szerepet játszik a fiatalok felnőttkorba való átlépésének megkönnyítésében, többek között munkaerőpiaci beilleszkedésük támogatásában. E prioritás középpontjában a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok (köztük a NEET-fiatalok) befogadására és foglalkoztathatóságára irányuló tevékenységek állnak, különös tekintettel a marginalizálódás kockázatának kitett és a migrációs hátterű fiatalokra.
A szakpolitika, a kutatás és a gyakorlat közti kapcsolat megerősítése: Ez a prioritás arra irányul, hogy az igények jobb alátámasztása és a szakpolitikai döntéshozatal megkönnyítése érdekében szorosabb kapcsolatokat teremtsen az ifjúsági szektor, a kutatás és a gyakorlat között. E prioritás szempontjából fontosak lesznek azok a tevékenységek, amelyek elősegítik a fiatalok helyzetének és az ifjúsági szakpolitikáknak a jobb megismerését Európában és azon kívül.

Ismerje meg az alábbi szektorokban rendelkezésre álló együttműködési célú partnerségeket: