Szükségletelemzés lépésről lépésre: Erasmus+ Együttműködési partnerségek

Gyakorlati tanácsok Erasmus+ Együttműködési partnerség projektek kezdeményezőinek.

Körben álló fiatalok kézfejei egymásra téve a kör közepén
Szükségletelemzés lépésről lépésre: Erasmus+ Együttműködési partnerségek

Projektünk előkészítésének vannak elengedhetetlen lépcsőfokai. Ezek közül az egyik a reális helyzetkép felmérése, más néven a szükségletelemzés elkészítése, ami gyakorlatilag projektünk szakmai megalapozása. Ez a szakmai elemzés indokolja mindazt, amit a projektben szeretnénk megvalósítani, amire a finanszírozást kérjük, ezért elkészítését már a pályázatírás szakaszában el kell végeznünk.

Melyek a szükségletfelmérés elkészítésének lépései?

1. A problémák, szükségletek feltárása - alapozó szint

A tapasztalt szükségletek első megfogalmazása, átfogó elemzése – problématérkép készítése.

Mérlegelés: Van-e megoldás nemzeti keretek között?

  • Ha igen, akkor nem az Erasmus+ program jelenti a megoldást.
  • Ha nincs, akkor jó helyen járunk, az Erasmus+ program nekünk való.

2. Kik a jó partnerek? - "A jó partnerség már a fél projekt"

Szakmai partnerek felmérése nemzeti és nemzetközi szinten: ki dolgozik hasonló területen, küzd vagy érintett még a probléma által itthon, illetve a bevonni kívánt partnerországokban?

Döntő a partnerség tapasztalata és kapacitása.

Fedje le a szükséges szakmai területeket.

A konzorcium összetétele lehetőség szerint biztosítsa mindazokat a szakmai, módszertani és szervezési kompetenciákat, amelyek a sikeres megvalósításhoz szükségesek.

Oldalak, adatbázisok, pl.:

Amint kezd összeállni a közös probléma köré szerveződő partnerség, úgy továbbléphetünk a projekt közös szakmai megalapozása felé. Ez már egy elmélyült, elemző, összegző munka, amit nem tudunk megspórolni, hiszen gyakorlatilag ez lesz a projektünk indoklása. Minden, amit a projektben tervezünk, erre épül.

3. A problémák, szükségletek feltárása és alátámasztása - haladó szint

A problémák részletes feltérképezése, szükségletek beazonosítása és alátámasztása: a projekt szempontjából releváns kutatásokkal, tapasztalatokkal, szakpolitikai ajánlásokkal stb.

Ha nincs ilyen: a projekt témájával kapcsolatban saját kutatást kell végeznünk minden partnerország nemzeti viszonyainak (jó gyakorlatainak, szakpolitikáinak, erősségeinek, fejlődési pontjainak) feltárására, majd az eredményeket, tanulságokat, illetve az azonosított szükségleteket, igényeket összegeznünk kell a teljes partnerség szintjén, nemzetközi szinten.

4. A projekt kereteinek kialakítása

Fordítsuk át az azonosított problémákat célokká: a célok megfogalmazása

Azonosítsuk a célcsoportokat

Mi a konkrét, egyedi válaszunk a helyzetfelmérés eredményeire? Mi a megoldási javaslatunk az adott helyzetben? Mit fogunk csinálni a projektben?

Melyek a saját szervezeti, illetve a potenciális partnerek kapacitásai (szakmai, pénzügyi ...)?

5. Mikor reális a tervezett projekt és lehet jó a pályázat?

  • Ha megfelel a probléma súlyának,
  • a partnerség igényeinek (saját szervezeti szükségleteinek),
  • és tapasztalatainak (szakmai és projekttapasztalat).

6. A pályázat jellege lehet

  • egymástól, illetve tapasztaltabbaktól tanulás – tapasztalatcsere,
  • megoldási módok kifejlesztése, illetve átvétele – szellemi termék fejlesztése.



Mi legyen a szükségletelemzésben?

  • Rövid összefoglalás a partnerek eltérő (és részben hasonló) nemzeti kontextusáról (pl. melyek nemzeti szinten a jó gyakorlatok a projekt témájával, a megoldandó problémával kapcsolatban; kik a főbb szakmai szereplők a területen; mi a projekt témájához kapcsolódó jogszabályok tartalma, melyek ezek erősségei, hiányosságai; melyek a kapcsolódó szakpolitikai ajánlások nemzeti szinten; befolyásolják-e az általunk kezelni kívánt problémát az oktatási rendszer sajátosságai, a helyi, tanulásmódszertani sajátosságok, megszokások, ha igen, akkor miben stb.).
  • A nemzeti szinten elérhető jó gyakorlatok, releváns szakpolitikák, helyi sajátosságok tanulságainak összefoglaló bemutatása.
  • A kutatás során azonosított szükségletek és igények részletesebb összegzése.


A szükségletelemzés eredményeinek megjelenése a pályázati anyagban

Hol köszönnek vissza az igények, szükségletek a pályázatban?

1. A projekt indoklásában, a célmeghatározásban

A projekt szakmai indoklásának, céljainak kapcsolódnia kell a beazonosított igényekhez/szükségletekhez.

A célcsoport szükségleteinek, igényeinek bemutatásánál – releváns kutatásokkal, adatokkal, konkrétumokkal, következtetésekkel kell alátámasztani, hogy a probléma, a szükséglet valóban létezik.

2. A partnerség összetételében

A partnerek lefedik a probléma megoldásához szükséges szakmai területeket.

Rendelkeznek megfelelő tapasztalatokkal, képesek a tevékenységek megvalósítására.

Lehetőség szerint nem szükséges alvállalkozói közreműködés.

3. A tervezett projekt feladattervében

A probléma megoldásához szükséges tervezett tevékenységek jól átgondoltak, logikusan épülnek egymásra és elvezetnek a célok eléréséhez.

A projekt minőségbiztosítása alátámasztja a tevékenységek hatásosságát.

4. A várt eredményekben - termékekben

A szükségletek kielégítésére válaszolnak a termékek.

A megoldandó probléma által érintett célcsoport(ok) visszajelzéseit, értékeléseit gyűjtjük, azok tanulságait beépítjük a projekttermék(ek)be.

5. A várt hatásban és a fenntarthatóságban

Lépünk-e előre a kiinduló problémák megoldásában? Elérjük-e a projekttel a kitűzött célokat? (hatásmérés)

A fenntartható eredmények képesek a tervezett változások elérésére, a problémák megoldására?​