A digitális oktatás-képzés minőségbiztosítása

A szakképzés digitalizációja új minőségi kihívásokat hoz: a hatékony, rugalmas és inkluzív tanulás kulcsa a tudatos minőségbiztosítás és a digitális kompetenciák fejlesztése.

1) Digitális átállás a szakképzésben

Az oktatási-képzési rendszerek és intézmények digitalizációja politikai és társadalmi prioritás európai és nemzeti szinten egyaránt.

Európai szinten 2020-ban „A fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló Tanácsi Ajánlás”¹ elfogadásával az Európai Parlament és az Európai Bizottság megújította, korszerűsítette az uniós szakképzési politikát az európai gazdaság COVID-19 világjárványt követő helyreállítása és a jövő kihívásaira való felkészítése, kiemelten a digitális és a zöld, környezetbarát gazdaságra való átállás elősegítése érdekében. Ugyanebben az évben az Európai Bizottság a 2021-2027 időszakra vonatkozó Digitális Oktatási Cselekvési Tervben² a COVID-19 világjárványra adott válaszként közös stratégiai víziót fogalmazott meg Európában a magas színvonalú, befogadó és hozzáférhető, jövőbiztos digitális oktatási-képzési rendszerek létrehozásának és a képző intézmények digitális átalakulásának előmozdítása érdekében.

Hazai szinten a szakképzésre vonatkozó ágazati fejlesztési célok - összhangban az európai uniós szakképzési irányelvekkel - a Szakképzés 4.0 stratégiában³ kerültek meghatározásra, amelynek több célkitűzése és beavatkozása⁴ közvetlenül kapcsolódik a digitális átálláshoz. E mellett Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája⁵ is meghatároz stratégiai célokat a szakképzésben a digitális átállásra és a digitális kompetenciák fejlesztésére vonatkozóan.

Az oktatási-képzési intézmények digitális átállása, folyamatos digitalizációja olyan tanulási, tanítási, tudásszerzési, oktatás-képzés szervezési folyamatok és környezet működ(tet)ését célozza, amely elősegíti a digitális technológia, a digitális eszközök és a digitális megoldások, alkalmazások integrálását, széles körű és fokozott használatát, valamint a tanulók, a képzésben részt vevő személyek és az oktatók digitális készségeinek fejlesztését, növelve ezzel a szakképzés hatékonyságát, rugalmasságát, innovációs képességét és rezilienciáját. Ez egyben szervezeti kultúraváltást is eredményez, mivel az intézményeknek alapvető változtatásokat kell végrehajtaniuk a működési módjaikban és gyakorlataikban.

A digitális átállás elemeit jól rendszerbe szervezi a „Digitális szinten kompetens oktatási szervezetek európai keretrendszere”, a DigCompOrg⁶. A keretrendszer szerint a digitális átállás és fejlesztés fő területei, elemei egy oktatási-képzési intézményben az alábbiak:

1. A vezetés és irányítás gyakorlata: Jövőkép, stratégia és vezetői elkötelezettség a digitális technológiák és megoldások integrálása érdekében.
2. A tanítás és a tanulás gyakorlata: Pedagógiai, oktatási-képzési megközelítések, módszerek alkalmazása digitális eszközök használatával.
3. A szakmai fejlődés: Folyamatos szakmai továbbképzés az oktatók számára a digitális készségek fejlesztése terén.
4. Az értékelés gyakorlata: Digitális eszközök használata a formatív és a szummatív értékeléshez.
5. Tartalom és tanterv: Digitális tanulási és tanulástámogatási (erő)források, tananyagok és tantervi integráció.
6. Az együttműködés és a hálózatosodás ösztönzése: Partnerségek és tudásmegosztás.
7. Infrastruktúra: Hozzáférés, kapcsolódás és műszaki támogatás biztosítása a digitális eszközökhöz és technológiákhoz.
8. Szervezeti kultúra: A nyitottság, az innováció és az alkalmazkodóképesség előmozdítása és fokozása.

Ez alapján elmondható, hogy a szakképzés minőségi és hatékony digitalizációját, a szakképző intézmények digitális felkészültségének növelését nagymértékben elősegíti, támogatja a digitalizációhoz kapcsolódó új tanulási környezetek, eszközök és pedagógiai módszerek, a szakképzésre vonatkozó, a digitális korszak igényeinek megfelelő tantervek és digitális tartalmak fejlesztése, rendelkezésre állása és alkalmazása, a már meglévő és alkalmazott oktatási-képzési módszerek digitalizálása, a tanulók, a képzésben részt vevő személyek és az oktatók digitális átmenethez szükséges készségeinek és kompetenciáinak elsajátítása és folyamatos fejlesztése, valamint a digitális átállás elemeit, a digitális szempontokat és az intézmények digitális felkészültségének rendszeres értékelését is magában foglaló minőségirányítási rendszer bevezetése és működtetése.

2) A digitális oktatás-képzés minőségbiztosítása

A digitális oktatás-képzés olyan tanítási és tanulási forma, ahol az információs technológiák (IKT) eszközeinek segítségével digitális formában történik a szakmai tárgyak oktatása, a tudásátadás. Ez nemcsak a számítógépen végzett tanulást jelenti, hanem egy átfogó rendszert, amely tartalmaz webináriumokat, interaktív tananyagokat, multimédiás tartalmakat (pl. videók, animációk, kvízek), digitális tanulási környezeteket az interaktív tanulási platformoktól a virtuális tantermekig, valamint innovatív digitális pedagógiai, oktatási-képzési módszereket is. A digitális oktatás-képzés keretében az intézmények ösztönzik és támogatják a digitális tananyagtartalmak fejlesztését és azok digitális technológiákkal és online tanulási eszközökkel történő alkalmazását a tanítási-tanulási folyamatokban, az oktatók körében és a duális képzőhelyeken egyaránt. Mindez azt bizonyítja, hogy a digitális oktatás-képzés nem csupán a digitális eszközök alkalmazását jelenti. Több annál: egy szemléletváltás, a korszerű, személyre szabott és élményalapú tanulás alapfeltétele. Mára a digitális megoldások már nem különálló eszközök, hanem a tanulás, tanítás, az oktatás-képzés természetes és szerves részei. Élménypedagógiai eszközként növelik a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek tanulásban való részvétellel kapcsolatos motivációját is.

A digitális oktatás-képzés egyik legnagyobb előnye a rugalmasság, azaz az oktatás és a tanulás nem helyhez és időhöz kötött: a tanulók, a képzésben részt vevő személyek bárhol és bármikor hozzáférhetnek a tananyaghoz. Az oktatók továbbra is kulcsszereplők maradnak, de digitális segédeszközökkel felvértezve, korszerű, interaktív módon adhatják át a tudásukat.

A digitális oktatás-képzés egyre inkább meghatározza a tanulás és a tanítás jövőjét – nemcsak az iskolákban, képző intézményekben, hanem a duális és a vállalati képzésekben és az önképzésben is. A rugalmasság, a bárhonnan elérhetőség és az azonnali visszacsatolás olyan előnyöket nyújt, amelyekkel a hagyományos oktatás-képzés nem tud versenyezni.

A digitális oktatás-képzés minőségbiztosítása kulcsfontosságú a tanulási-tanítási, oktatási-képzési folyamatok eredményességéhez és sikeréhez. A digitális oktatás-képzés minőségbiztosítása azt jelenti, hogy az intézmény rendszeresen figyelemmel követi, értékeli, felülvizsgálja és folyamatosan javítja és fejleszti a digitális eszközök és a digitális oktatási-képzési szolgáltatásai minőségét. Ily módon a digitális oktatás-képzés minőségbiztosítása egy olyan ciklikus, folyamatos fejlesztési folyamat, amely biztosítja, hogy az intézmények digitálisan felkészültek legyenek, valamint hogy a digitális tanulási tartalmak, módszerek és eszközök a lehető legjobb hatást érjék el. Továbbá a digitális oktatás hatékony minőségbiztosítása segít optimalizálni a tanulási eredményeket, és biztosítja, hogy az oktatási-képzési tartalom a tanulóknak és a képzésben részt vevő személyeknek az igényeihez igazítható legyen, és megfeleljen az elvárásoknak és követelményeknek is.

A COVID-19 világjárvány Európa-szerte alapjaiban megváltoztatta a tipikus oktatási és képzési gyakorlatokat, tevékenységeket, így a szakképzést is. A járvány felgyorsította a digitális tanulási, oktatási-képzési megoldások felé történő elmozdulást, az új digitális eszközök használatát, az új képzési formákra - az online és a vegyes tanulásra⁷ - való átállást, innovatív módokat tárva fel a tanulók, a képzésen részt vevő személyek és az oktatók számára, hogy személyesebb és rugalmasabb tanulásban, oktatásban-képzésben vegyenek részt. A digitális eszközökkel támogatott oktatás-képzés, a mesterséges intelligencia, az online tanulás és az online értékelések nemcsak átalakították a szakképzést, hanem új kihívásokat eredményeztek a szakképzés minőségbiztosítása terén is. Néhány példa:

• Nincs még kellő tudás és tapasztalat azon a téren, hogy hogyan lehet a legjobban biztosítani az online és a vegyes tanulás formájában megvalósított, valamint a mesterséges intelligenciával támogatott szakképzés minőségét, azt, hogy a digitális eszközök, módszerek, tananyagok alkalmazásával folytatott oktatás-képzés magas színvonalú szakképzést generáljon.
• A szakképzésben oktatóknak magas szintű digitális készségekre, a digitális eszközökhöz való hozzáférésre, valamint az online és a vegyes tanuláshoz legmegfelelőbb pedagógiai megközelítések, módszerek alkalmazásának képességére van szükségük.
•  A szakképzésben részt vevő oktatóknak (és a szakképző intézmények vezetőinek) a képzése és támogatása elengedhetetlen a digitális oktatás-képzés, az online és a vegyes tanulás minőségbiztosításához.
• Az online és a vegyes tanulásra való áttérés eltérően érinti a tanulókat, a képzésben részt vevő személyeket. A hátrányosabb társadalmi vagy gazdasági háttérrel rendelkező tanulók nehezebbnek találják ezt a vált(oz)ást, és kevésbé férnek hozzá az erőforrásokhoz.
• A szakképző intézmények kihívásokkal szembesülnek a tanulók önbizalmának és a nem szakmai jellegű, személyes és szociális készségek (ún. „soft skillek”, pl. kommunikációs készségek, csapatmunka, problémamegoldás) fejlesztése során, mivel a személyes, jelenléti oktatás-képzés mennyisége csökken.

Felvetődik a kérdés, hogy a digitális oktatás-képzés igényel-e külön minőségbiztosítási / minőségirányítási rendszert. Ha alapelvnek tekintjük, hogy a digitális eszközökkel és módszertannal történő oktatást-képzést az intézményen belül integrálni szükséges, azt a szervezeti kultúra és működés részévé kell tenni, a válasz egyértelműen nem. Vagyis a digitális oktatás-képzés minőségbiztosítása része kell, hogy legyen a szakképző intézmény átfogó minőségirányítási rendszerének. Az intézményi minőségirányítási rendszer azonban abban az esetben tudja hatékonyan támogatni a digitális átállást és lehet annak mozgató rugója, ha a digitális szempontok beépülnek a minőségirányítási rendszer alkotóelemeibe, követelményrendszerébe, ezért az intézményi minőségirányítási rendszerben érvényesíteni kell a digitális oktatás-képzés specifikus ismérveit, jellemzőit.

3) Az EQAVET Keretrendszer szerepe a digitális oktatás-képzés minőségbiztosításában

Az uniós szakképzési politika korszerűsítésével egyidejűleg megújult az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer (EQAVET): a személyes / jelenléti oktatás-képzés mellett először kinyilvánítottan a digitális (és a vegyes) tanulási formára is érvényes. A Keretrendszer kiegészült az oktatás és képzés, a tanítás és a tanulás digitalizálásához kapcsolódó alapvető minőségjellemzőkkel - indikatív jellemzőkkel, pl. az oktatók digitális készségfejlesztésének a támogatása, digitális technológiák és az online tanulási eszközök használata, a szakképző intézmények digitális felkészültségének értékelése - annak érdekében, hogy a szakképzés megfeleljen a digitális felkészültség kívánalmainak. Ily módon az EQAVET Keretrendszer alkalmazásával biztosítható, hogy a digitalizáció és a digitális felkészültség szempontjai megjelenjenek a szakképzési minőségirányítási rendszerekben.

Az EQAVET Keretrendszer az indikatív jellemzőket azonban általános formában fogalmazza meg, ezért a jobb megértés és a gyakorlati alkalmazás elősegítése, megkönnyítése, az EQAVET indikatív jellemzők és a digitális átállás elemei közötti kapcsolat és a kapcsolódási pontok feltárása céljából szükség van azok értelmezésére, adaptálására a digitális átállás sajátosságainak megfelelően.

A következőkben az EQAVET Minőségbiztosítási Ciklus (Tervezés – Megvalósítás – Értékelés – Felülvizsgálat) lépéseit követve, lépésenként egy-egy példát mutatunk be az intézményi szintre vonatkozó EQAVET indikatív jellemző és a digitalizáció, a digitális átállás kapcsolatára, valamint az elméleti értelmezéseket a valós helyzeteket tükröző gyakorlati példákkal is illusztráljuk.

Tervezés

„A szakképző intézmények által kitűzött helyi célokban tükröződnek az európai, országos és regionális szakképzéspolitikai célok / célkitűzések.”

Értelmezés a digitalizációra, a digitális átállásra:

Ez az indikatív jellemző azt várja el az intézményektől, hogy a célrendszerükben érvényesítsék a szakképzés digitalizációjára, a digitális átállásra vonatkozó európai, ágazati és regionális célokat, azaz a digitális oktatási-képzési, tanulási technológiák integrálását és intézményi szintű használatát, a digitális tanulási tartalom biztosítását világosan meg kell fogalmazniuk az intézmény küldetésében, jövőképében és stratégiájában. Ehhez a célrendszerhez kell hozzárendelni az intézményi minőségpolitikát, amely tartalmazza többek között a vezetői elkötelezettséget a digitális átállás iránt.

Gyakorlati példa:

A Szakképzés 4.0 szakképzés-fejlesztési stratégia „Naprakész tudású oktatók” alappilléréhez kapcsolható Intézményi stratégiai cél: A szakképző intézményben oktatók digitális kompetenciáinak (tovább)fejlesztése.

Az intézményi stratégiai célhoz kapcsolódó minőségcél:

Az intézményben az oktatók naprakész szakmai ismereteinek, tudásának gyarapítása érdekében az intézményi humánerőforrás-fejlesztési/továbbképzési program és az éves beiskolázási terv alapján az oktatók digitális kompetenciái (tovább)fejlesztésének, az oktatók új technológiák megismerésére irányuló vállalati  helyszínű képzésének, az oktatókat a közösségi digitális tananyagfejlesztésben való részvételre, valamint a digitális eszközök és tananyagok használatára felkészítő képzésének a támogatása és biztosítása.

Minőségcélhoz rendelt indikátor:

Az oktatók digitális szakmai-pedagógiai fejlődését, digitális kompetenciáinak és készségeinek fejlesztését szolgáló szakmai továbbképzéseken évente részt vevő oktatók aránya és a továbbképzésbe fektetett összeg.

Példa a digitalizáció iránti vezetői elkötelezettség megjelenítésére az intézmény minőségpolitikájában:

Az intézményvezető biztosítja, támogatja a korszerű szakmai tartalmak, a módszertan és a digitális oktatás alkalmazását. Elkötelezettséget mutat az intézmény tervszerű digitális fejlesztése iránt, ehhez biztosítja a szükséges humán- és infrastrukturális erőforrásokat, szervezi a digitális innováció folyamatát.

 

Megvalósítás

„A munkatársak kompetenciáinak fejlesztésére irányuló terv megállapítja az oktatók képzési szükségleteit.”

„A munkatársak   rendszeresen képzésen vesznek részt.”

Értelmezés a digitalizációra, a digitális átállásra:

Az intézmény az oktatók digitális átmenethez szükséges készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése érdekében rendszeresen értékeli a munkatársak szakmai tudását és felméri a (tovább)képzési szükségleteket.

Az oktatók szakmai továbbképzésben vesznek részt, ahol elsajátítják a digitális készségeket, az innovatív digitális oktatási-képzési módszereket, a digitális tananyag fejlesztési kompetenciákat, a digitális tanulási eszközök használatához szükséges informatikai ismereteket, hogy azokat hatékonyan, az intézmény céljainak elérése érdekében alkalmazzák, valamint hogy így jobban tudjanak alkalmazkodni a megváltozott munkakövetelményekhez.

Gyakorlati példa:

A fenti intézményi stratégiai és minőségcél elérésének és az oktatók digitális kompetenciafejlesztésének egyik módja, hogy az intézmény az oktatókat beiskolázza az IKK (Innovatív Képzéstámogató Központ Nonprofit Zrt.) Oktatói Továbbképzési Rendszerében (OTR)⁸ a digitális kompetenciafejlesztéshez kapcsolódó képzéseire. Az OTR-ben számos ilyen digitális kompetenciafejlesztő továbbképzés található, pl.: „A tanári mesterség IKT alapjai”; „Mobileszközök használata a tanórán”; „Az infokommunikációs eszközök használatának megoldásai az ágazati alapozó és a szakirányú oktatásban”; „Mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) alkalmazása az oktatásban”. E mellett az oktatók részt vehetnek az új, korszerű eszközök, technikák, technológiák megismerését és oktatásba-képzésbe történő beépítését célzó vállalati környezetben, vállalkozásoknál, duális képzőhelyeken, képzőközpontokban megvalósuló továbbképzéseken is, illetve az intézmények csatlakozhatnak az IKK új kezdeményezéséhez, az AI nagyköveti hálózathoz⁹.

 

Értékelés

„…időszakonként önértékelésre kerül sor, amely kiterjed a szak-képző intézmények digitális felkészültségének az értékelésére is.”

Értelmezés a digitalizációra, a digitális átállásra:

Az intézmény az oktatók digitális átmenethez szükséges készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése érdekében rendszeresen értékeli a munkatársak szakmai tudását és felméri a (tovább)képzési szükségleteket.

Az oktatók szakmai továbbképzésben vesznek részt, ahol elsajátítják a digitális készségeket, az innovatív digitális oktatási-képzési módszereket, a digitális tananyag fejlesztési kompetenciákat, a digitális tanulási eszközök használatához szükséges informatikai ismereteket, hogy azokat hatékonyan, az intézmény céljainak elérése érdekében alkalmazzák, valamint hogy így jobban tudjanak alkalmazkodni a megváltozott munkakövetelményekhez.

Gyakorlati példa:

A szakképző intézmények EQAVET-alapú minőségirányítási rendszerében 2 önértékelési szempont kapcsolódik explicit módon a digitalizációhoz. Ezek a következők:

M7 Az intézmény ösztönzi és a digitális technológiák és online tanulási eszközök használatával támogatja az innovációt a tanítási és tanulási tartalmak és módszerek terén.

É3 Az intézmény önértékelése kiterjed az intézmény digitális felkészültségének az értékelésére.

Így az intézmények a kétévente megvalósuló átfogó intézményi önértékelésük keretében értékelik, hogy az intézményben hogyan valósul meg a digitális oktatás-képzés, a digitális és online tananyagok fejlesztése, a digitális és online tartalmak, módszerek, eszközök használata; illetve a digitális felkészültséget a vezetők, a munkatársak és a tanulók és a képzésben részt vevő személyek körében, valamint hogy ezeken a területeken az értékelés során erősségeket és fejlesztendő területeket határoznak meg.

A szakképző intézmények a digitális felkészültségük értékelésére alkalmazhatják a SELFIE¹⁰európai önértékelési eszközt is, amely 8 területen (Vezetőség, Együttműködések és kapcsolati hálózatok, Infrastruktúra és eszközök, Szakmai továbbképzés, Pedagógia: Támogatás és források, Pedagógia: Tantermi oktatás, Értékelési gyakorlatok és A tanulók digitális kompetenciája) értékeli az iskolavezetők, a tanárok és a tanulók digitális felkészültségét. A SELFIE szakképzésben jobban alkalmazható, munka-alapú tanulásra adaptált változatában¹¹ a célcsoport kiegészül a vállalati oktatókkal, instruktorokkal, és annak az értékelésével, hogy milyen mértékben használják a digitális technológiát a tanulók szakképző intézményben, a vállalatoknál és/vagy a duális képzőhelyeken megvalósuló gyakorlati képzésében.

 

Felülvizsgálat

„Az értékelési folyamat eredményeit megvitatják a releváns érdekelt felekkel, és megfelelő cselekvési terveket állítanak össze.”

Értelmezés a digitalizációra, a digitális átállásra:

Az önértékelés eredményeinek az oktató testülettel történő megvitatását követően az intézmény cselekvési/fejlesztési tervet készít. Mivel az intézmények digitális felkészültségének az értékelése is része az önértékelésnek, így az ezzel kapcsolatos fejlesztési célok és feladatok is megjelennek az intézményi cselekvési/fejlesztési tervben.

Gyakorlati példa:

A digitális módszertannal történő oktatás-képzésnek a szervezeten belüli integrálása nemcsak a feladatok tervszerű megjelenítését, hanem a belső tudásmegosztási lehetőségek biztosítását is jelenti. A szerzett új tudás, a továbbképzések szakmai tapasztalatainak belső átadása a kollégák részére sok intézmény önértékelésében fejlesztendő területként jelenik meg, amelyre fejlesztési célként a belső tudásmegosztás folyamatszabályozásának, eljárásrendjének kidolgozását határozzák meg, és erre a megvalósításhoz szükséges feltételeket – úgy mint a feladatok / lépések, erőforrások, időtartam / határidő, felelős, közreműködők – tartalmazó cselekvési tervet készítenek.

A bemutatott példák azt bizonyítják, hogy az EQAVET elvárásrendszere jól értelmezhető a digitális átállásra, így a Keretrendszer eredményesen és hatékonyan tudja segíteni, szolgálni a digitális átállás elemeinek – így a digitális oktatás-képzésnek – a minőségbiztosítását és a digitalizáció szempontjainak az érvényesítését és beépítését a szakképző intézményi minőségirányítási rendszerekbe.

4) Összegzés

A digitális átállás átfogó fejlesztést jelent, amely az oktatási-képzési intézmény minőségének a (folyamatos) fejlesztését eredményezi, és mint ilyen, magában az oktatás-képzés minőségének a fejlesztését, az azt közvetlenül létrehozó folyamatok minőségének a fejlesztését és az emberi vagy személyes minőség fejlesztését is, hisz a vezetők és az oktatók elkötelezettsége, felkészültsége jelentős mértékben befolyásolja a folyamatok, és így a szolgáltatás minőségét is. A digitalizációt értékként kezelő vezetési és szervezeti kultúra, a digitális átállás elemeit és a digitális szempontokat is tartalmazó minőségirányítási rendszer bevezetése és működtetése, ennek részeként az önértékelésen alapuló folyamatos minőségfejlesztés és az intézmény tanulószervezetként való működése pedig eredményesen és hatékonyan képes támogatni, előmozdítani a szakképző intézmények digitális átállását.

Ily módon a minőségbiztosítás / minőségirányítás / minőségfejlesztés és a digitalizáció, digitális átállás egymással kölcsönhatásban állnak.

---