A fényes Északtól az árnyas Délig
Tíz ország, négy hét, egy vonatjegy és számtalan élmény: ismerd meg Neszta DiscoverEU-történetét!
Januárban kaptam meg az értesítést, hogy utazhatok a DiscoverEU lehetőséggel. Akkor elkezdtem összeszedni, hogy pontosan miket is szeretnék megnézni ezen a csodás kontinensen. Olyan helyekre vágytam, ahol még nem jártam: a nyugodt Skandináviába, a pezsgő Benelux államokba, a festői Svájcba... Nem is volt kérdés, hogy a lehető legtöbb országot belezsúfolom az utazásomba!
Úgy gondoltam, hogy az úticéljaim kultúráit senki sem ismeri jobban a helyieknél, ezért sokszor kanapészörföltem. Ez jó módszernek bizonyult arra, hogy új ismerősöket szerezzek és olyan helyekről, ételekről, látnivalókról szerezzek tudomást, amik nem szerepelnek az útikönyvekben. (Fontos megemlítenem, hogy a couchsurfing cseppet sem veszélytelen, így mindenképpen járj alaposan utána, mielőtt belevágsz!)
Az első állomások
Az első állomásom Ausztria volt, egészen konkrétan Bécs repülőtere. Természetesen a szomszédos országban nem maradhatott ki a schönbrunni kastély, illetve az állatkert sem. Innen repültem az első általam még sosem látott országba, Norvégiába, azon belül is a fővárosba, Oslóba. Itt részt vettem egy DiscoverEU meet up-on, ahol lehetőségem volt kipróbálni egy szaunát (fjordban fürdéssel), a helyi konyhát (sok hallal és tengeri herkentyűvel), valamint némi norvég gyártású alkoholt. Emellett megismertem egy szlovén és egy osztrák utazót, akikkel azóta is tartom a kapcsolatot.
Mivel a norvégok maximálisan tiszteletben tartják a természetet, így az oslói élmény nem lehetett volna teljes egy hajótúra és egy kirándulás nélkül, ahol megcsodálhattam, hogy mennyire szép az Oslo-fjord még a város nélkül is. Meglátogattam ezen felül a Munch múzeumot és az Operaházat is. Utóbbi tetejéről a kilátás éjszaka egyszerűen mesés!
Kilátás az operaház tetejéről
További skandináv kalandok
A skandináv országok sorában Svédország következett: először Göteborg és a városi múzeum (diákoknak térítésmentes!), majd Malmö a csodás parkjaival és impozáns épületeivel. Azt már a vonaton tapasztaltam, hogy mindig nagyon örülnek, ha megpróbálsz svédül kommunikálni, és egyből sokkal kedvesebbek. Augusztusban utaztam, amely hónap a svédeknél a rákszezont jelenti, így természetesen ezt az ételt sem hagyhattam ki. A gasztronómiai élvezeteknek azonban ez korántsem jelentette a végét, ugyanis a péksütemények és a kávék is fantasztikusak voltak!
A kávészünetet svédül fikának nevezik, azonban egyenlőségjelet mégsem tehetünk a kettő közé: a fika sokkal inkább egy érzés, mikor behúzod a kéziféket a munkanap közepén, és leülsz a barátokkal elfogyasztani egy kávét és egy fahéjas csigát. A magyar pékkultúrához képest elég feltűnő, hogy itt a péktermékek szinte kivétel nélkül édeskések – még a kenyerek is. A sütikben a leggyakoribb töltelék a kardamom, a fahéj és az áfonya.
A kedvenc parkom Malmöben
A skandináviai utamat Dániával zártam. Malmö és Koppenhága közt feszül az Öresund híd, így kevesebb, mint egy óra alatt át tudtam jutni egyik városból a másikba. Koppenhága hemzseg a diákként ingyen, de legalábbis kedvezményesen látogatható múzeumoktól. Emellett pedig bevett szokás, hogy a hét egy napján bárki ingyen látogathatja őket. A malmői parknézegetős-tengerben fürdős napok után így ismét a kultúráé lett a főszerep. Glyptoteket, Nemzeti Múzeum, Amalienborg, Kastellet... alig bírtam betelni a látvánnyal és a történelmi érdekességekkel.
Az ott töltött napjaim megkoronázásaképp a szállásadóm elvitt "templomot mászni", így végül madártávlatból is megtekinthettem ezt a csodás várost, és integethettem a nem-is-olyan-távol kirajzolódó Svédországnak. Ezután még egy napot eltöltöttem egy régi barátomnál Aarhusban, ahol végignéztük az ARoS művészeti múzeumot, és körbejártuk a tetején lévő, méltán híres Szivárványfolyosót.
Minden útikönyv dán képe, színes házak a csatorna mentén
A második DiscoverEU meet up
A következő úticélom Németország volt, azon belül is előbb Köln, majd Hamburg. Kölnben egy régóta kinn élő rokonomnál laktam, aki lelkesen megmutogatta nekem a környék legszebb épületeit: többek közt a kölni dómot és a Berg kastélyt.
Hamburgban ismét DiscoverEU meet up-on jártam. A központi téma a fenntarthatóság volt, de az erről szóló csapatos, illetve kerekasztalos beszélgetések mellett azért itt is belefért egy kis városnézés, egy kis iszogatás a folyóparton, illetve egy sörkóstoló. Az egészben a legjobb azonban az volt, hogy bejárhattuk a városháza épületét, ami a sok freskóval, festménnyel, szoborral és díszítéssel – szerintem – múzeumnak is beillene. A szállásunk itt a Dock Europe diákszálló volt, a szobatársam pedig egy spanyol lány, akivel már ismertük egymást a budapesti meet up-ról.
A kölni Nagy Szent Márton templom
A Benelux államok
Sztrájkba kezdtek ezután a holland vasutasok, így Amszterdamot kénytelen voltam lehúzni a listámról: a következő úticélom tehát rögtön Belgium fővárosa, Brüsszel lett. Már az odajutás is kalandosra sikerült, ugyanis törölték a közvetlen járatot. Egy gyors újratervezéssel és két ismeretség megkötésével később aztán immáron hármasban, két belga hölggyel megtaláltuk a legegyszerűbb útvonalat, amihez csak két átszállásra volt szükség. Így aztán három óra késéssel, de megérkeztem Brüsszelbe. Másnap meglátogattam a királyi palotát, a botanikus kertet és - természetesen - az Európai Parlamentet is.
Brüsszelben három kihagyhatatlan gasztro-élményben lehet részünk: a csokoládé, a sült krumpli és a gofri. Ez utóbbiból kétfélét készítenek, a nálunk is ismert brüsszelit, valamint a liége-it, ami kelt tésztából készül, és karamellizált gyöngycukor van benne, ezért nem is szokás rá bármit is tenni. Az én kedvencem a brüsszeli volt speculoos (fűszeres, a mézeskalácsra emlékeztető belga keksz) ízű krémmel és eperrel, amit egy eldugott kis utcában talált gofrizó pultosa ajánlott.
A brüsszeli palota
Ezután Luxemburg, Európa egyik legkisebb országa felé vettem az irányt. Pár órát töltöttem csak a fővárosban, Luxembourgban, de abba belefért egy kiadós séta az Európai Bíróság épülete felé. Amin leginkább meglepődtem, az az volt, hogy mennyire nyugodt és zöld az egész város – leginkább olyan volt, mintha a Margit-szigeten sétálnék. A központi pályaudvar mennyezetén pedig egyszerűen lenyűgözött az aprólékos csempemozaik.
A mozaik a pályaudvaron
Az Eiffel-torony városa
Luxemburgból nyugat felé indultam, egyenesen Franciaországba, és meg se álltam Párizsig. Meglehet, klisésen hangzik, de azonnal elbűvölt. A teljesség igénye nélkül, ellátogattam az Eiffel-toronyba és megnéztem a Louvre-t, a Dalí múzeumot és a Rodin házat. Felkerestem továbbá a Sacre-Coeur Bazilikát és a Diadalívet, végigsétáltam a Champs-Élysées-n, végezetül pedig megnéztem a Notre-Dame Székesegyházat is.
Természetesen itt sem hagytam ki a gasztronómiai körültekintést: egy darabig egy kávézó teraszán croissant-nal és lattéval ücsörögtem az útinaplóm fölött, mint egy romantikus filmben. Tízóraizni rendszerint betértem egy pékségbe, és megkérdeztem, mi van frissen - mindig volt valami finomság.
Szélben a Szajna-parton
Svájc utánozhatatlan látnivalói
Következő állomásként Svájc várt rám és a világ egyik legaranyosabb kanapészörfös hostja! Zürich a hegyeivel, a tiszta vizű Zürichi-tóval és Limmat folyóval egészen más élményt nyújtott, mint a nyüzsgő, turistacélpontoktól hemzsegő Párizs. Olyan volt, mint amikor az óriáskerék megáll, és te éppen a legfelső kosárban ülsz: olyasmit látsz, amit máskor, máshol előtte még soha. Az egyik fénypont a Kínai Kert volt, amit Zürich a kínai testvérvárosától, Kunmingtől kapott ajándékba; a másik pedig a kilchbergi Lindt csokoládégyár.
A Kínai Kert
Az olasz meet up
Utolsó úticélom Olaszország volt, pontosabban Milánó, és az ottani DiscoverEU meet up. Itt is találtam ismerőst: egy lengyel párost, akikkel Hamburgban találkoztunk, illetve egy dán lányt, akivel Budapesten. Megismertem továbbá egy román lányt, akivel azonnal megtaláltuk a közös hangot, mintha mindig is ismertük volna egymást!
Ez a meet up a klímavédelemre helyezte a hangsúlyt: számomra a legemlékezetesebb program egy szimulációs játék volt, amiben azt tesztelhettük, hogy a különböző intézkedések hogyan befolyásolják a károsanyag-kibocsátást. Természetesen itt se maradhatott el a városnézés (csúcspontként a milánói dómmal) és a helyi gasztronómia letesztelése. A legegyszerűbb olasz tészták terén is tudtak újat mutatni: életem legfinomabb gombás ravioliját ettem, pusztán az alapanyag magas minősége miatt.
A milánói dóm
Összességében elmondhatom: mozgalmas egy hónap volt. A füzetkém, amit útinapló gyanánt magammal vittem, a végére megtelt üzenetekkel és rajzokkal az új ismerőseimtől. A telefonom figyelmeztetett, hogy fogytán a tárhely, annyi képet készítettem. A DiscoverEU applikáció szerint pedig több ezer kilométert utaztam csak vonattal.
Hogy láttam-e mindent Európában? Nem. Hogy van-e, amit másképp csinálnék? Lehet.
Hogy belevágnék-e újra?
Egészen biztosan!Neszta útjáról még többet olvashatsz a saját blogoldalán.
Neked is van egy DiscoverEU történeted, amit szívesen megosztanál másokkal?
Akkor küldd el azt az Eurodesk Magyarország részére, és hamarosan a te sztoridat is megjelenítjük itt és más oldalainkon!
<< Elmesélem a történetem >>
Történetedet az eurodesk.hu és a discovereu.hu oldalakon egyaránt közöljük.