A mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra

Mit jelent ez a felnőttkori tanulás szempontjából?

A mesterséges intelligencia iránti növekvő igény egyes szektorokban szakemberhiányhoz, valamint a munkaerőpiacon strukturális átalakulásokhoz vezethet.

Jobb tanulási lehetőség, jobb munkahely?

Az OECD nemrég készült elemzése (a 2025-ös Skills Outlook tanulmány alapján) rámutatott, hogy az oktatásban mutatkozó egyenlőtlenségek hatással vannak az egyén foglalkoztatási kilátásaira, illetve az elérhető bérszintre is: azok, akik előnyösebb tanulási helyzetben vannak, nagyobb valószínűséggel fejlesztenek magasabb szintű készségeket, tovább maradnak az „iskolapadban”, és jobb munkalehetőségekhez juthatnak, ami sokszor magasabb keresethez is vezet. Ezzel szemben azok, akiknek kevesebb tanulási lehetőségük van, általában alacsonyabb fizetésű, kevésbé biztonságos pozíciókba kerülnek, korlátozott előrelépési lehetőséggel.

A digitalizáció hatása

Az előzőekben leírt tendenciát tovább erősítheti a digitalizáció hatása. Egy korábban megjelent Cedefop cikk említést tesz arról, hogy a gyorsan fejlődő, technológiavezérelt gazdaságban a digitálisan fejlett és növekedésorientált cégek sok esetben egy szűk tehetségbázisból toboroznak – gyakran fiatalabb vagy a már szektorban dolgozó munkahelyet váltó munkavállalók közül választanak. Bár ezek a vállalatok is támogathatják a munkaerőpiaci mobilitást és a képzésből a munkába való átmenetet, kevésbé valószínű, hogy az adott szektorban biztos foglalkoztatási előzményekkel nem rendelkező személyeket alkalmaznak – ez a folyamat tovább erősítheti a kirekesztést. 

Továbbképzésekkel a szakemberhiány ellen

„Az EU-ban a munkahelyek körülbelül 3,5%-a néz szembe a potenciális szakemberhiány magas kockázatával, ami azt jelenti, hogy a szükséges kompetenciák összetettsége és mélysége miatt nehéz lehet a betöltésük.” (Cedefop)

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek iránti növekvő kereslet fokozza ezt a kihívást, mivel a munkaadók egyre inkább olyan hibrid profilokat keresnek, amelyek a műszaki / technikai ismereteket az alkalmazkodóképességgel, az együttműködési és a problémamegoldó képességgel ötvözik.

Azonban azok a munkáltatók, akik beruháznak a munkahelyi tanulásba és továbbképzésbe, ellensúlyozhatják ezt a tendenciát a belső fejlesztéssel és a formális képesítéseken túlmutató szélesebb körű kompetenciák elismerésével.

A szakadék csökkentése

A szakadék csökkentése elengedhetetlen – az oktatás-képzés és a munkaerőpiac képviselői közötti magasabb szintű együttműködések segíthetnek ezen egyensúlyhiányok kezelésében. Az egész életen át tartó tanulásba való befektetés a fenntartható növekedés központi eleme: a tanulási különbségek megszüntetésével és egy befogadóbb fejlődés lehetőségével.

Tanulási ökoszisztémák építése

A Cedefop tanulmány szerint a szakemberhiány megelőzése érdekében tehát összehangolt és befogadó megközelítésre van szükség a készségfejlesztés terén. Ez magában foglalja az interdiszciplináris tantervek kidolgozását, amelyek a STEM-szakértelmet a társadalmi-érzelmi és transzverzális kompetenciákkal ötvözik. Nagyobb figyelmet kell fordítani a reintegrációs utakra és a célzott képzésekre a tartósan munkanélküliek és a kirekesztés veszélyének kitett személyek számára. Szervezeti szinten az emberközpontú HR-gyakorlatok segíthetnek a toborzás szélesítésében a nem formális és tapasztalati tanulás során megszerzett készségek értékelésével.

A munkáltatók és az oktatási szolgáltatók közötti szorosabb együttműködés hosszú távon támogathatja a munkaalapú tanulást, a pályaválasztási szolgáltatásokat és a digitális innovációt összekapcsoló tanulási ökoszisztémák létrehozását.

Fókuszban az emberközpontú átmenet

A második európai készség- és munkahelyfelmérés eredményeire támaszkodva a Cedefop az emberközpontú átmenetet szorgalmazza a digitalizáció terén. Egy nemrégiben megjelent, „Emberközpontú digitális átmenetek és a készségkereslet-eltérések az európai munkahelyeken” című tanulmány tíz kulcsfontosságú tanulságot fogalmaz meg a szakpolitika számára. Az ajánlások közül jónéhány releváns lehet a felnőttképzési szektor számára is, például a sikeres digitális képzési programokkal, a digitális átalakuláshoz való hatékony alkalmazkodással, a digitális készségigényű munkahelyek életkori szegregációjának kezelésével, vagy a nagyobb munkakomplexitás és digitális intenzitás kezelésére való felkészítéssel kapcsolatosak.

A fentieket összegezve, a mesterséges intelligencia továbbra is folyamatosan alakítja a munkaerőpiacot, valamint a készségigényeket, azonban a munkaerőpiac jövője kevésbé magától a technológiától függ, mint inkább attól, hogyan reagálunk a megjelenő kihívásokra.

 Az OECD és a Cedefop kutatásai és felmérései egyértelművé teszik, hogy célzott fellépés nélkül a tanulás kapcsán fellépő egyenlőtlenségek mélyebb szakadékokhoz vezetnek a foglalkoztatásban és a keresetekben. A felnőttképzési rendszereknek ezért kulcsszerepük van abban, hogy egyetlen csoport se maradjon le. A befogadó, rugalmas és előremutató tanulási lehetőségekbe való befektetés, valamint az egyének és a szervezetek támogatása a változásokhoz való alkalmazkodásban elengedhetetlen e kihívás leküzdéséhez.

Ez az összefoglaló az EPALE oldalán megjelent, „AI impacts the labour market - What does it mean for adult learning...” című, Várkonyi Zoltán által írt szakmai cikk magyar nyelvű adaptációja. Az eredeti cikk ide kattintva olvasható.

Kapcsolódó publikációk a Cedefop oldalán.