A tanulási eredmények alapú szemlélet a mobilitási projektekben
A Tempus Közalapítvány 2021. november 23-án a Tanulási eredmények alapú szemlélet a mobilitási projektekben elnevezésű workshopot szervezett.
A tanulási eredmények szemlélet az új képzési és kimeneti követelmények megjelenésével 2020-tól beépült a szakképzés napi gyakorlatába. Az Erasmus pályázatok esetében a tanulási eredményalapú szemlélete már több éve jelen van, és a pályázók a munkaprogramjukat tanulási eredményekben fogalmazzák meg.
A képzésen az új követelmények és a mobilitások munkaprogramjának összekapcsolási lehetőségére hívta fel a figyelmet Palencsárné Kasza Marianna National VET Team szakértője.
A mobilitások tervezésekor a tanulási eredményekben célszerű nem csak a szakmai kompetenciákat, hanem a kulcskompetenciák fejlesztését is megjeleníti. A mobilitások tervezése a követelményekben megjelenő portfóliók elkészítésére vagy a portfóliók egyes részeinek a megalkotására is alkalmas lehet. Az új lehetőségeknél fontos előrelépés, hogy jogszabályban megfogalmazásra került, hogy a képzési idő negyede külföldi tanulmányokkal is teljesíthető, tehát a külföldi szakmai gyakorlatot akár a képzési időbe is be tudják építeni a szakképző intézmények, erre a képzési programjuk összeállításánál van lehetősége az intézményeknek.
A hosszú távú tervezést az akkreditáció megszerzésének lehetősége is támogatni tudja az Erasmus+ 2021-2027-es időszak közötti programidőszakban.
A rövid előadás után a résztvevők – egy hozzájuk közel álló szakmában – lehetőséget kaptak mobilitások tervezésére, melyet a kimeneti követelmények tanulási eredményeivel kötöttek össze. A résztvevők már tapasztalattal rendelkező pályázó intézményekből érkeztek, akik nemcsak az előadóktól, hanem saját tapasztalatukat megosztva egymástól is tanultak.

A tanulói mobilitási program a tanulási folyamat része, amely akkor tudja szerepét betölteni, ha tudatosan megtervezzük. A mobilitás előtti tervezés minősége alapvetően meghatározza a mobilitási program eredményességét. Az adott helyszín sajátosságai alapján meghatározott, elérendő tanulási eredmények mellett azok mérési-értékelési eszközeit, módszereit is meg kell tervezni. A TKA szakmai napjának második részében a résztvevőknek Marton József, a National VET Team másik szakértője foglalta össze a mérés-értékelés és a validáció elméleti alapjait, valamint a mobilitási tanulási eredmények érvényesítése érdekében való felhasználás lehetőségeit. Az előadást követő gyakorlat során a délelőtt meghatározott tanulási eredmények mérés-értékelési rendszerét alakították ki a csoportok. A diagnosztikus, fejlesztő és szummatív értékeléshez megfelelő mérési eszközt, módszert határoztak meg. A csoportok prezentációi értékes konzultációra adtak lehetőséget az értékelésbe bevonható szereplők, az értékelési kritériumok meghatározása, az önértékelés szerepe kapcsán. A résztvevők külön megvizsgálták a portfólió szerepét a tanulói mobilitás értékelési folyamatában.

A mobilitás hatékonyságának nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a tanulók is aktív részesei legyenek a saját tanulási folyamatuknak. Ha a mobilitás követelményei tanulási eredményekben kerülnek megfogalmazásra, és a tanuló már a mobilitást megelőzően tudja, hogy mit várnak el tőle, milyen követelményeknek kell megfelelnie, és a mobilitás során elsajátított tanulási eredményeket hogyan fogják objektíven és megbízható módon mérni és értékelni, akkor sokkal tudatosabban vesz részt a külföldi gyakorlaton. A rendezvény végén a résztvevőktől kapott visszajelzések alapján megállapíthattuk, hogy a képző intézmények egyre alaposabb tudással rendelkeznek a tanulási eredmények kialakításáról, ugyanakkor kihívást jelent az értékelés, azaz annak kidolgozása hogyan lehet a birtokolt tanulási eredményeket a legeredményesebben mérni és értékelni. A résztvevők a rendezvényről sok értékes ismeretet, módszert és tapasztalatot vihettek magukkal.
