A zöld átmenethez szükséges jövőbeli készségek fejlesztése a szakképzésben
Beszámoló az EfVET 2023. október 24-28. között megrendezett rodoszi konferenciájáról.
Az EfVET (European Forum of Technical and Vocational Education and Training) egy egyedülálló európai szintű szakmai szövetség, amelyben valamennyi tagország szakoktatás és szakképzés szolgáltatói képviseltetik magukat. Küldetése, hogy transznacionális együttműködéssel, az intézmények páneurópai hálózatának kiépítésével előmozdítsa és gazdagítsa a szakképzést. Magyarországon még kevéssé ismert, csupán négy szakképző intézmény/szervezet csatlakozott tagságához. Az EfVET brüsszeli székhelyű. Az Európai Bizottság különböző szakpolitikai területein, számos kulcsfontosságú munkacsoportban és koordinációs testületben dolgoznak munkatársai. Tanácsadóként feladatot vállal a CEDEFOP munkacsoportjaiban is. Az EfVET küldetése a szakképzési kínálat javítása valamennyi tagországban az összes kulcsfontosságú szereplő aktív hálózatba szervezése révén, illetve a szakpolitika európai és nemzeti szintű befolyásolására való képesség megteremtése.
A szervezet több mint két évtizede lehetőséget biztosít tagságának évente legalább egyszer, hogy találkozzanak egymással, jó gyakorlatokat cseréljenek, az előttük álló közös kihívásokat megvitassák, és egységes álláspontokat alakítsanak ki azok megoldására. Ebben az évben a 23. éves konferenciáját rendezte meg az EfVET, 350 résztvevővel. Európa szakképző intézményeinek vezetői, döntéshozói, duális partnerei, munkáltatói mellett ázsiai és amerikai oktatásirányítással foglalkozó szakemberek is jelen voltak, adták hozzá tudásukat és gyakorlatukat az európaihoz.
A konferencia platformot biztosított az EfVET és a testvérszervezetek képviselői közötti együttműködésre és eszmecserére is, köztük volt Theodor Grassos, az EVBB (European Association of Institutes for Vocational Training) főtitkára, Giorgio Sbrissa az EVTA (European Vocational Training Association) elnöke és Georgios Zisimos az ETF (European Training Foundation) szakpolitikai tanácsadási és uniós programozási osztályának vezetője.
Joachim James Calleja az EfVET elnöke szenvedélyes üzenetében hangsúlyozta a szakképzés értékei bemutatásának szükségességét. Kijelentette:
"Itt az ideje, hogy mi magunk tűzzük ki a szakképzés zászlaját, és megmutassuk a világnak, mit jelent számunkra a szakképzés. Az itt tanuló fiatalok ugyanolyan forrásokat, presztízst, megbecsülést és foglalkoztathatósági feltételeket érdemelnek, mint az összes többi ágazatban dolgozók".
A konferencia előadói és a workshopok témái minden évben az aktuális, az Európai Unió által legégetőbb, prioritásként megjelölt problémákat dolgozzák fel. A tanácskozás ebben az évben a zöld átmenet kérdését helyezte előtérbe, valamint a szakképzés szerepét az átállás előmozdítása érdekében. Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás fenyegetést jelent a világ számára. E kihívások leküzdése érdekében létrejött az európai zöld megállapodás, Európa új növekedési stratégiája, mely az Uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja át. Az európai zöld megállapodás célja, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Ehhez ki kell aknázni az új környezetkímélő és gazdaságélénkítő technológiákban rejlő előnyöket, fenntarthatóvá kell tenni az ipart és a közlekedést, és csökkenteni kell a szennyezést. Az éghajlati és környezeti kihívásokra mint lehetőségekre tekintünk, melyekkel meg kell tanulni élni.
A munkáltatók ma már elvárják, hogy a jövőbeli munkaerő rendelkezzen a zöld átállás kihívásainak való megfeleléshez szükséges új készségekkel. A szakképző intézmények elvárják, hogy a munkaadók és a nemzetközi érdekelt felek párbeszédet folytassanak velük és támogassák az oktatási és képzési programok korszerűsítését és újakkal való bővítését. Ehhez a folyamathoz valamennyi érdekelt fél – munkáltatók, politikai döntéshozók, képzési szolgáltatók, valamint nemzeti és nemzetközi szereplők – jól megtervezett fellépésére van szükség. A képzési szolgáltatók azzal a dilemmával szembesülnek, hogy milyen oktatási és képzési programokat kínáljanak, amelyek a zöld átmenetre és a jövő igényeire irányulnak. A munkaadók viszont nehezen tudják megjósolni a zöld jövő készségeit. Világunkat átszövi a bizonytalanság és a gyors technológiai fejlődés, a képzési szolgáltatók és a munkaadók számára nehéz a tervezés.
A konferencia összehozta azokat az érdekelt feleket, akik rávilágíthatnak egy olyan közös megközelítésre, amely enyhítené a készségkínálat és a munkaerőpiac készségigényei közötti szakadékot. A munkaalapú tanulás kiváló platformot biztosíthat a zöld átmenetet szolgáló jövőbeli készségeket biztosító szakképzés programjához.
A konferencia három átfogó kérdéssel foglalkozott:
- Milyen kihívásokat jelentenek majd a zöld átmenethez szükséges készségek a képzési kínálatunk számára?
- Milyen kapacitásokat kell kiépítenünk a képzési kínálatunkban a zöld átmenethez szükséges készségekkel összhangban?
- Milyen szerepet fognak játszani a kormányok és a munkaadók a zöld átmenetet szolgáló munkaalapú tanulás fenntartásában?
A képzési szolgáltatók úgy vélik, hogy a szakképzés vezetőiként és oktatókként is példát kell mutatniuk. Megfigyelhető, hogy országtól függetlenül az intézmények szisztematikusan egészítik ki mindennapi gyakorlatukat a fenntarthatóság kultúrájának megteremtésével és természeti értékeink védelmére irányuló kezdeményezésekkel. A diákok készen állnak az együttműködésre, mivel sokan közülük már rendelkeznek egy olyan gondolkodásmóddal, hogy takarékoskodnunk kell az energiával, óvnunk kell a természeti környezetet, szelektálni a hulladékot, kevesebbet fogyasztani, és biztosítani, hogy a jövő generációi továbbra is élvezhessék a természet természetes ritmusát és az ebből származó előnyöket.
Az előadások utáni beszélgetések és a workshopok összefoglalói alapján az alábbi következtetéseket lehet levonni:
- Nehéz meghatározni a jövőbeli készségeket, de könnyű felismerni, hogy a technológia kulcsszerepet fog játszani a jelenlegi és jövőbeli kulcskészségek elsajátításában. Az alapvető készségek, az olvasás, írás, számolás, az informatika használata, valamint az állampolgári és szociális nevelés továbbra is kulcsfontosságúak maradnak az emberiség fejlődése szempontjából.
- A technológia által támasztott kihívásoknak meg kell felelni. Mesterséges intelligenciát olyan támogató eszköznek kell tekinteni, amely lehetővé teszi a fiatalok és az idősebbek jobb kommunikációját, több cél elérését szolgálja, segíti a fiatalok mindennapi feladatainak szervezési szempontjait kialakítani, valamint a munkában az emberiség történelmében páratlan információforrásként legyen jelen.
- A digitális platformok szerepét a tanulás javítására kell felhasználni, a munkaalapú tanulás tanulási eredményeinek növelésére. A szakképzés egyre inkább a munkaalapú tanulási pedagógia színterévé válik. A képzési szolgáltatók felismerik, hogy a fiatalok a legtöbbet a gyakorlatban tanulják. A tantermek, az előadások esetleges monológja oka lehet a lemorzsolódásnak.
- A képzési szolgáltatók támogatták a munkaalapú tanulási irányelvek elkészítését, alkalmazását. Ezeknek az irányelveknek lehetővé kell tenniük, hogy tanárok bármilyen munkaalapú tanulási tevékenységet átalakíthassanak a valós munka világában szerzett tapasztalatokká.
- Az emberi fejlődés fenntartása hatalmas kihívás a mai társadalmakban. A fiatalok figyelmét könnyen elvonja a digitális platformok vonzereje. A telefonjukon eltöltött idő növekedésével csökken az az idő, amellyel jövőbeli hivatásukra készülhetnek, a társadalmi élethez szükséges készségeik és kompetenciájuk fejlődhet. Tehát tapasztalatot kell szerezniük a minőségi idő eltöltésére a formális oktatás keretein belül.
- Az európai szakoktatás és -képzés világos előrehaladásához elengedhetetlen, hogy a képzési szolgáltatóknak legyen beleszólása a szakképzés irányvonalába. Mivel ők vannak a frontvonalban, ők a valódi szakértői a szakképzési intézményekben kialakult valós idejű helyzeteknek. Az iskolák legfontosabb ügyfelei a diákok, akinek minőségi oktatást kell kapni, ugyanakkor támogatásra is szükségük van ahhoz, hogy jobb életminőséget élhessenek, önálló munkavállalók, és kenyérkeresők lehessenek egész szakmai pályafutásuk során.
- A szakképzési intézmények készen állnak a zöld átmenetre. Minden lehetséges módon támogatnia kell őket, hogy a szakképzés minden szintjén a zöld kultúra kialakítása zökkenőmentesen folyhasson. Zöld kultúra nélkül a világot továbbra is veszély fenyegeti, az ember természetfeletti uralma drasztikus éghajlatváltozást és más természeti jelenségeket idéz elő.
A konferencia egyik figyelemre méltó eredménye volt, hogy az EfVET tagjai megmutatták elkötelezettségüket a gazdaság fenntarthatóbbá és a környezetbarátabbá tétele iránt. Több mint 25 innovatív projektet mutattak be, kiemelve a környezeti felelősségvállalás és a fenntartható fejlődés területén elért eredmények sikeres végrehajtását.
Az évente megrendezett konferencia újból és újból példát mutat európai összefogásból. A résztvevők jógyakorlatokkal gyarapodnak, azonos gondolkodáson alapuló hálózatokat építenek, valamint olyan aktuális kihívásokon vitáznak és jutnak közös nevezőre, amelyek a döntéshozók számára értékes alapokat képezhetnek.