Az Erasmus+ hallgatói mobilitás gazdasági előnyei
Egy friss nemzetközi kutatás szerint az Erasmus+ hallgatói mobilitás gazdasági előnyökkel is jár az érintett országok számára.
A vizsgálat öt országra (Magyarország, Horvátország, Portugália, Szerbia, Németország) fókuszált, és azt elemezte, hogy a külföldre utazó és onnan érkező diákok milyen hatással vannak a gazdaságra.
A módszertan
A kutatás egy új elemzési keretet alakított ki korábbi tapasztalatokra építve a nemzetközi hallgatói mobilitás gazdasági hatásának mérésére. Alapja egy empirikus elemzés az Erasmus+ KA131-es mobilitások alapján, amelyeket a 2022-es pályázati felhívás keretében finanszíroztak, és ebben az öt kiválasztott országban valósultak meg: Horvátországban, Németországban, Magyarországon, Portugáliában és Szerbiában.
A kutatást az Academic Cooperation Association (ACA) készítette a magyar, horvát, portugál és szerb Erasmus+ nemzeti irodák (Tempus Közalapítvány – Magyarország, AMEUP – Horvátország, ANE+EF – Portugália, Fondacija Tempus – Szerbia), valamint a Német Felsőoktatási Csereszolgálat (DAAD, Németország) bevonásával.
Főbb megállapítások
A kutatás kimutatja, hogy bár az Erasmus+ programot nem gazdaságpolitikai eszköznek tervezték, a KA131-es hallgatói mobilitás mind az öt vizsgált országban összességében gazdasági előnyöket eredményez.
Annak ellenére, hogy az országok között jelentős különbségek vannak (méret, a mobilitás mértéke, gazdasági szerkezet, megélhetési költségek tekintetében), mindegyiknél pozitív hatások figyelhetők meg az alábbi területeken:
- Belföldi kereslet: a mobilitással összefüggő kiadások (például a hallgatók megélhetési költségei, a látogatók költései vagy a programhoz kapcsolódó támogatások) által generált teljes költés az adott ország gazdaságában
- Kibocsátás (output): az az összérték, amit a gazdaságban előállított termékek és szolgáltatások képviselnek a megnövekedett költések hatására, beleértve a közvetlen, közvetett és tovagyűrűző hatásokat is
- Bruttó hozzáadott érték (GVA): a gazdasághoz való nettó hozzájárulás, vagyis az az érték, ami a termelés során keletkezik a felhasznált anyagok és szolgáltatások levonása után; ez a GDP egyik alapvető összetevője
- Foglalkoztatás: azoknak a munkahelyeknek a száma, amelyeket a mobilitáshoz kapcsolódó gazdasági tevékenység hoz létre vagy tart fenn
- Költségvetési bevételek: az állam bevételei, amelyek az extra gazdasági aktivitás nyomán keletkeznek adók és járulékok formájában (például áfa, személyi jövedelemadó, társasági adó)
Vagyis, dióhéjban:
- A diákok költése (lakhatás, étkezés, közlekedés stb.) élénkíti a gazdaságot
- A látogató családtagok és barátok szintén plusz bevételt hoznak (turizmus)
- Az Erasmus+ program pénzügyi támogatásai is hozzájárulnak a gazdasági aktivitáshoz
- Mindez több munkahelyet és magasabb adóbevételeket eredményez
Néhány érdekesség Magyarországgal kapcsolatban
A 6600 (Erasmus+ KA131-as mobilitás keretében) bejövő hallgató nagyjából 14,7 millió euró bevételt jelent a számítások szerint Magyarország számára, ennyit költenek el a külföldi hallgatók, az ösztöndíjukat is beleszámítva.
A legtöbb hallgató egyébként Romániából, Franciaországból és Németországból érkezik, 77%-uk tanulmányi mobilitásra, 23%-uk pedig szakmai gyakorlat elvégzésére.
A kép forrása: ACA
Összefoglalva
A programból származó gazdasági előnyök minden vizsgált országban meghaladják a költségeket.
Érdekes eredmény, hogy a magasabb megélhetésű országok több közvetlen bevételt kapnak, míg az alacsonyabb megélhetésű országoknál erősebb a „továbbgyűrűző” hatás (jobban pörgeti a gazdaságot).
A kiegészítő elemzések azt is mutatják, hogy a hallgatói mobilitás irányai részben, de érezhetően illeszkednek az egyes országok gazdasági prioritásaihoz. Az üzleti, közigazgatási és jogi területeken tanuló hallgatók jelentős arányban járulnak hozzá az export versenyképességéhez és az EU-s piaci integrációhoz. Eközben a mérnöki, informatikai, természettudományos és egészségügyi mobilitások támogatják a digitális átállást, a környezetbarát (zöld) növekedést és az ipar modernizációját.
A szakmai gyakorlatok tovább erősítik a kapcsolatot a munkaerőpiaccal, az egyre terjedő vegyes (blended) mobilitási formák pedig segítik a digitális készségek fejlődését.
Az Erasmus+ program tehát nemcsak elősegíti a résztvevők szakmai és személyes fejlődését, hanem kimutathatóan hozzájárul a gazdasági növekedéshez is.
A kutatással kapcsolatos további információk elérhetők az ACA honlapján:
https://aca-secretariat.be/newsletter/economic-impact-of-erasmus-student-mobility-insights-from-croatia-germany-hungary-portugal-and-serbia/?titleId=1&articleId=1&edition=2026¤t=1