EU-s tárgyalás az olasz tengerparton
Az Erasmus Nívódíjas EUSecure projekt hagyományos és online oktatási módszereket ötvözve dolgozta ki az uniós biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó tananyagot.
Hogyan készülhetünk fel a jövőbeni biztonsági kihívásokra az EU-ban? Miként zajlik egy tárgyalás az európai parlamentben? És hogyan hatnak ezek a döntések a mi mindennapi életünkre? Ilyen izgalmas kérdésekre kereste a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Erasmus+ stratégiai partnerségi projektje, az EUSecure, melyet szimulációs gyakorlattal tettek még élményszerűbbé.
Az egyik legizgalmasabb nívódíjas projektről most az egyetem három munkatársa mesél.
Hogyan épült fel a projekt? Mi volt a cél, ami előttetek lebegett, amikor terveztétek?
Prof. Dr. Molnár Anna: Az EUSecure Projekt elsődleges célja az volt, hogy egy olyan szabadon választható tárgynak a tananyagát dolgozzuk ki, amelyik ötvözi a hagyományos és az online oktatási módszereket. Olyan tananyagot igyekeztünk kidolgozni, amelyben a biztonsági területek átfogó megközelítése érvényesült, a klímabiztonságtól az energiabiztonságon át, a migrációs kérdésekkel kapcsolatos területeket is vizsgáltuk, illetve a víz vagy akár a tengerbiztonság kérdései, a kiberbiztonság is megjelentek a tananyagban.
5 egyetem vett részt a projektben: Görögországból a Pireuszi Egyetem, Olaszországból a Salentoi Egyetem, Portugáliából a Fernando Pessoa Egyetem, a Sapientia Egyetem Romániából, valamint a magyar Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Hogyan sikerült élményszerűvé tenni ezeket az alapvetően súlyos témákat a hallgatók számára?
Varga András: A projektnek volt egy viszonylag integráns részét képező szimuláció, ami egyrészt online, másrészt offline verzióban is megvalósult. Azt kell elképzelni, hogy a hallgatókkal az Európai Unió döntéshozatalának modellezését végeztük el, azon keresztül, hogy a különböző tagállami érdekek hogyan tudnak becsatornázódni alapvetően a biztonságpolitikához köthető témákban.
Miért hasznos ez egy fiatal, egy átlag állampolgár számára?
Varga András: A legfontosabb eredmény, amit ezzel el szeretnénk érni, az főként az, hogy az átlag állampolgár egy picit jobb rálátást kapjon ahhoz, hogy az Európai Unió tulajdonképpen hogy is működik, milyen döntéshozatali struktúrák vannak, hogyha olvas egy hírt valamilyen európai döntésről, ezáltal közérthetőbbé és befogadhatóbbá válik mindenki számára.
Mi a legnagyobb eredménye a projektnek?
Prof. Dr. Molnár Anna: Az öt egyetemen kívül még három másik egyetemen is bevezetésre került a kidolgozott tananyag oktatása, tehát most már azt látjuk, hogy több mint ezren kezdték el valamilyen módon használni.
Nemcsak hallgatókat sikerült bevonni a projektbe, hanem középiskolásokat is. Mesélnétek erről?
Jakusné Dr. Harnos Éva: Az EUSecure projekt jelentős részét képezte az EUSecure Lite, amit középiskolásoknak dolgoztunk ki. Egyrészt a közösségi média és álhírek problémáját dolgoztuk át kissé, másrészt pedig a közegészségügyi egészségbiztonsági részt. Közösségi média álhírek, közösségi média hálózatok, ez éppen a korosztály érdeklődésének középpontjában áll.
Mi volt számotokra a legszebb pillanat a projekt során?
Prof. Dr. Molnár Anna: A legemlékezetesebb pillanat a nyári egyetem volt, ahol az öt egyetemről ötven hallgató vett részt Leccében. Rendkívül meleg volt, 35 fok körüli hőmérsékletben tartottuk az órákat, de azt gondolom, hogy mindenki számára rendkívül emlékezetes, és egy nagyon jó élmény volt.
Varga András: Nekem az egyik legkedvencebb emlékem, amikor a leccei nyári egyetem alatt egyik görög hallgató Ciprust kapta meg, mint képviselendő tagállamot, és elképzelhetetlen hozzáállással és lelkesedéssel vetette bele magát az állam érdekének a képviseletébe. Alapvetően szerintem a nyári és téli egyetemeknek volt egy ilyen könnyedebb oldaluk is, ami a hallgatók egymást közti ismertségének a megerősítése, és tulajdonképpen erről szólt ez a szimuláció is, hogy együtt kellett kis csoportokban dolgozni olyan emberekkel, akikkel egy héttel előtte találkoztak először.
Jakusné Dr. Harnos Éva: Talán az volt a legszebb pillanat, amikor a sokadik óra után, egyszer csak elkezdtek önállóan magyarázni arról (a középiskolások), hogy milyen biztonsági kockázatai vannak a közösségi médiának.
A projekt megkapta idén a legsikeresebb kezdeményezéseknek járó Erasmus+ Nívódíjat. Mi lehet a siker 3 összetevője?
Prof. Dr. Molnár Anna: Az első talán a kreativitás: hogy meg tudjuk valósítani a projektet, a partnerek és a saját részünkről is szükség volt kreativitásra. A második a nemzetköziesítés, hogy egy nemzetközi környezetben valósult meg. A harmadik pedig a szakmaiság, hogy mindenki tudta nyújtani a saját területén azt a lehető legmagasabb szintet, ami a sikerhez szükséges volt.