Idén nyáron immár harmadik alkalommal valósult meg az Ifjúságszakmai Nyári Egyetem

A Tempus Közalapítvány által szervezett eseménynek 2025-ben Eger városa és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem adott otthont.

A programon 90 fő vett részt, köztük elsősorban települési ifjúsági munkával foglalkozó szakemberek, ifjúságsegítők, civil szervezetek képviselői, felsőoktatási oktatók, valamint olyan hallgatók, akik tanulmányaik során az ifjúsági munkához kapcsolódó területeken (például közösségszervezés, szociálpedagógia, pszichológia vagy szociológia) mélyítik el ismereteiket. 

Pécs (2023) és Szeged (2024) után idén a csodás Eger városa és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem szolgált a rendezvény helyszínéül. A program során lehetőségünk volt megismerni az egyetem képzési kínálatát és történetét is. 
Kiemelten szó esett arról, mennyire fontos a kapcsolatépítés a különböző szektorok és szereplők között - legyen szó formális, informális vagy nemformális kezdeményezésekről és együttműködésekről. 

A rendezvénynek az egyetem kampuszai adtak otthont, így a párhuzamosan zajló műhelymunkák, az étkezések és a szállás biztosítása is gördülékenyen valósult meg. Panaszra nem volt okunk - a magaslatról nyíló kilátás végig gyönyörű volt. Az első estét egy izgalmas city rally zárta, ahol csoportokban járhattuk be Eger nevezetességeit - például a híres minaretet vagy a Dobó teret-, miközben ifjúságszakmai dilemmákról beszélgettünk. Sőt, akinek kedve volt még az egri Pont Ott Partira is el tudod menni egyik este.

Az Élményakadémia munkatársa, Gyöngyösi Krisztina, valamint a Profilantrop Egyesület képviseletében Mester Zsuzsa segítették a tanulási folyamatokat reggeli napindítókkal és esti reflexiókkal. 
Minden nap végén kiscsoportos beszélgetésekre is sor került olyan résztvevőkkel, akik más workshopokon vettek részt - ez is hozzájárult a FOMO leküzdéséhez. Személyes megélésből és mások visszajelzéseiből is mondhatom, hogy idén már kifejezetten nehéz volt előzetesen kiválasztani azokat a műhelymunkákat, amin részt vettem, hiszen a program egyszerre több, ifjúsági munkások számára releváns és ígéretes témát kínált. Így egymástól és a műhelyvezetőktől is érdeklődtünk, hogy pontosan mi volt egy-egy workshop fókuszában. Ez köszönhető az átgondolt és jól összeállított négynapos programnak.

Mi is történt ezen a négy napon?

Egyrészt foglalkoztunk az identitás az ifjúsági munkában témájával, amely diskurzus a magyar ifjúsági szférában már régóta jelen van. A beszélgetések középpontjában a hivatás, a kompetenciák, a társszakmai szerepek, valamint a saját tanulási és tapasztalati útjaink álltak. A résztvevők különösen aktívan kapcsolódtak be az etikai dilemmákat és a kompetenciahatárokat érintő workshopokba. Úgy éreztük, mintha közösen mondtunk volna igent arra, hogy ezeknek a fontos szakmai diskurzusoknak mindenképpen lesz folytatása.

A mentális egészség és a kiégés kérdésköre is középpontba került. Azt jártuk körül, hogyan tudunk hosszú távon motiváltak és kiegyensúlyozottak maradni az ifjúsági munkában. Az önreflexiós gyakorlatok segítettek feltérképezni a stresszre adott egyéni reakciókat. A résztvevők nyitottan és aktívan kapcsolódtak egymáshoz, és többen is jelezték, hogy hasznos lenne egy mélyebb, hosszabb képzés ebben a témában. Hiszen fontos, hogy a szakember maga is jól legyen - csak így tud hatékonyan segíteni a fiataloknak.

A programot az utolsó napon résztvevői hozzájárulások (open space műhelyek) zárták. Ezen a napon közösségi terek és trénerek jógyakorlatai kerültek fókuszba, a részvétel és megosztás szellemében.

Már most kíváncsian várom, hogy jövőre milyen témák kerülnek a nyári egyetem fókuszába, kik lesznek a visszatérő vagy épp új résztvevők - és persze azt is, melyik város ad majd otthont a programnak.

A beszámolót készítette: Adamik Rita