Kapu a világra
Stratégiai szintű megújulás és hatékony küzdelem a korai iskolaelhagyás ellen
Bemutatkozik a Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Nívódíjas Erasmus+ projektje.
Soltvadkert egyetlen általános iskolájaként a Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola falai között nevelkedik a város következő nemzedéke. Az akkreditált intézmény céljai között szerepelt a diákok és munkatársak digitális és nyelvi kompetenciáinak fejlesztése, a korai iskolaelhagyás megakadályozása és egy modern, európai szintű oktatási környezet megteremtése. Törekvéseikért 2026-ban Erasmus+ Nívódíjat kaptak. A megvalósult nemzetközi mobilitásokról, személyes és intézményi sikerekről Hegyi Gabriella projektkoordinátorral beszélgettünk.
Stratégiai válasz a helyi kihívásokra
Egy kisváros egyetlen iskolájának lenni egyszerre jelent kiváltságot és hatalmas felelősséget.
„Sajátos kihívásaink közé tartozik a családok eltérő anyagi helyzete, a különböző szociokulturális háttérrel érkező gyermekek integrálása, valamint a kisebb településekre jellemző oktatási lehetőségek korlátozottsága - mondja Gabriella.
Ezekre a kihívásokra az Erasmus+ program stratégiai szintű megoldást kínál.
„A nemzetközi programok kaput nyitnak a világra: diákjaink és pedagógusaink olyan új módszereket és perspektívákat ismerhetnek meg, amelyekhez helyben nem jutnának hozzá. Az Erasmus+ projektek keretében megvalósuló cserék során megélt sikerek és az új barátságok szélesítik a diákok látókörét, fejlesztik társas készségeiket, és olyan motivációt adnak nekik, amely segít leküzdeni a hátrányosabb helyzetből fakadó akadályokat.”
Az iskola nem ma kezdte a nemzetközi kapcsolatok építését, hiszen már 2014 óta aktív tagjai az európai közösségnek, és 2021-ben az országban elsők között nyerték el az Erasmus+ akkreditációt. A mostani projektciklus azonban egy még magasabb szakmai integrációt képvisel, melynek fókuszában a digitális kompetenciák tudatos és etikus fejlesztése, az innovatív tanulási környezetek kialakítása, a fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás stratégiai megközelítése áll. Pedagógiai hitvallásuk szerint nemcsak szakembereket, hanem környezettudatos és felelős európai polgárokat is nevelnek, akik felkészültek a jövő kihívásaira.
Mobilitások a tudatos fejlődésért
A 21. századi kompetenciák fejlesztésére irányuló Erasmus+ projekt során 39 fő mobilitása valósult meg, 24 diák Portugáliába, illetve Ausztriába utazott, ahol számos szakmai és kulturális projekttevékenységben vettek részt a helyi iskolák tanulóival közösen. 15 pedagógus pedig spanyol, portugál, horvát, holland, német, olasz, ír és osztrák partneriskolával dolgozott együtt, hogy közelebbről megismerjék a helyi oktatási rendszerek működését, és az ott szerzett tapasztalatokat sikeresen beépítsék a hazai gyakorlatba.
„A helyszínek kiválasztását szigorú szakmai szempontrendszer alapján végeztük. Olyan partnerintézményeket kerestünk, amelyek élen járnak az innovatív oktatási módszerek, például a projektpedagógia vagy a digitális oktatás gyakorlati alkalmazásában. Fontos volt számunkra az adaptálhatóság: olyan „jó gyakorlatokat” kerestünk, amelyeket a hazaérkezés után a soltvadkerti tantermekben is hatékonyan tudunk alkalmazni.”
„Emellett törekedtünk a földrajzi és kulturális diverzitásra is, hogy tanáraink és diákjaink Észak-Európától a Mediterrán térségig minél többféle társadalmi és oktatási modellel találkozhassanak és jobban megértsék az európai kultúrák közötti különbségeket és hasonlóságokat.” - meséli Hegyi Gabriella, projektkoordinátor.
Módszertani megújulás
A pedagógusok szakmai látogatásai és továbbképzései valódi módszertani megújulást eredményeztek az iskolában. A nemzetközi tapasztalatcsere hatására látványosan beépült a mesterséges intelligencia és a fejlett digitális platformok alkalmazása a mindennapi oktatásba. Sokkal nagyobb teret nyert a tanulóközpontú, élményalapú pedagógia az intézményben, ma már minden kolléga természetesnek veszi a kooperatív, projektalapú tanítást, ahol a tanulók aktív részvételére, együttműködésre és önálló gondolkodásra helyeződik a hangsúly. A nemzetközi inkluzív nevelési példákat látva nagyobb hangsúlyt fektetnek a differenciálásra, nyitottabbak más kultúrák és szemléletmódok iránt. A megszerzett tudást belső workshopok, tantestületi bemutatók és „tudásmegosztó délutánok” keretében teszik közkinccsé, így a mobilitás hatása a teljes tantestületben tovagyűrűzik.
Magabiztosabb diákok és sorsfordító pillanatok
A projekt hosszú távú hatásai a tanulók érzelmi intelligenciájában és mindennapi kommunikációjában is egyértelműen megmutatkoztak.
A mobilitások pozitív hatással voltak az osztálytermi légkörre is. Az egyik kolléga külföldi hospitálása során olyan partneri és demokratikus tanár-diák viszonyt tapasztalt, amely teljesen átformálta a pedagógiai szemléletét. Mindez azóta az osztályaiban is érezhető: a gyerekek sokkal aktívabbak és bátrabbak az ötleteik megosztásában.
„Ezek a pillanatok igazolják vissza, hogy az Erasmus+ valódi sorsformáló erővel bír és nemcsak szakmai fejlődést jelent, de személyes szinten is maradandó élményeket, szemléletváltást és motivációt ad a résztvevőknek.”
Zöld utazás és a fenntarthatóság az iskola mindennapjaiban
„A fenntarthatóság nálunk nem csupán egy pipa a projekttervben, hanem a mindennapi működésünk szerves része.
Példát mutattunk a „zöld utazással”: a 2024-es projektünk résztvevőinek közel fele - 39-ből 18 fő - repülő helyett vonatot vagy buszt választott, ezzel is csökkentve az ökológiai lábnyomunkat - mondja Gabriella.
Képek forrása: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
A külföldi partnerintézményekben számos olyan jó gyakorlatot ismertek meg, amelyek a környezetvédelemre, a tudatos erőforrás-használatra és a fenntartható gondolkodás fejlesztésére épültek. Ezek az élmények ösztönzőleg hatottak, hogy a saját intézményükben is még nagyobb hangsúlyt fektessenek a „zöld” szemlélet erősítésére. A projekt során csökkentették a papíralapú adminisztrációt, online platformokon folytatták a kommunikációt és számos digitális tananyagot alkalmaztak. A tanórákon egyre többször kerülnek elő a fenntarthatósághoz kapcsolódó témák is.
„Iskolai projektnapok, illetve -hetek keretében tanulóink újrahasznosított alapanyagokból készítenek új használati tárgyakat, foglalkozunk a Nemzetközi víz-, illetve a Föld világnapjával. Az iskolai tanulókertben is alkalmazzuk a nemzetközi jógyakorlatokat. Az Erasmus+ projekt is hozzájárult ahhoz, hogy a fenntarthatóság ne csupán egy kiemelt téma legyen, hanem fokozatosan a mindennapi intézményi működés és gondolkodás természetes részévé váljon.”
Hangot adnak a fejlődésnek
A projektről való kommunikáció kifejezetten fontos az iskolának, hiszen ahogy Gabriella fogalmaz: ,,sikerünk a város sikere is”. Számos csatornát kihasználva gondoskodnak arról, hogy az eredmények egyaránt eljussanak a szakmához és a helyi közösséghez is. Az Erasmus KLEÁI (Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola) Facebook-csoportban szinte valós időben követhetik a szülők és az érdeklődők a mobilitások eseményeit, de több alkalommal szerveznek személyes élménybeszámolókat is. A projekt során szerzett tapasztalatokat belső szakmai fórumokon, tantestületi értekezleteken osztják meg egymással a kollégák. Rendszeresen tesznek közzé élménybeszámolókat a helyi Vadkerti Újságban és a VIRA online portálján, ahol kiemelik, milyen személyes fejlődést és motivációt jelentett az Erasmus+ programban való részvétel.
Útravalóként a Nívódíj elnyerése kapcsán mit tanácsolnának a hasonló vidéki intézményeknek?
„Ne habozzanak, vágjanak bele! Egy vidéki intézmény számára az Erasmus+ nem csupán egy pályázat, hanem a leggyorsabb út a szakmai megújuláshoz. Segít kitörni a helyi elszigeteltségből, és egy olyan európai vérkeringésbe kapcsolja be az iskolát, amelyből mindenki - tanár, diák és szülő egyaránt - csak profitálhat. A befektetett munka sokszorosan megtérül a motiváltabb kollégákban, a nyitottabb diákokban és az iskola növekvő presztízsében.
„Az Erasmus+ megtanított minket arra, hogy bár egy kisvárosban élünk, lehetőségeinkben és gondolkodásunkban nincsenek határok. Úgy gondoljuk, hogy az Erasmus+ nem csupán egy pályázati lehetőség, hanem egy olyan szemléletformáló élmény, amely hosszú távon képes megújítani egy iskola közösségét és jövőképét.”
Olvasson még többet a Kossuth Lajos Evangélikus Iskola projektjéről!