Mesterséges intelligencia az oktatásban - jó gyakorlatok Észtországból és Finnországból

Élménybeszámoló egy Erasmus+ egyéni tréning programról, mely nemcsak szakmai tanulási lehetőséget, de intenzív kapcsolatépítési teret is biztosított.

2026. február 10–13. között Tallinn adott otthont a “Study Visit: Digital Pedagogy and AI – Best Practices from Estonia and Finland” című nemzetközi tanulmányútnak, mely a Digital Pedagogy in the age of AI LTA keretein belül került megrendezésre. A négynapos program célja az volt, hogy bemutassa, hogyan alkalmazható a mesterséges intelligencia tudatosan és pedagógiai célok mentén mind az általános, mind a szakképzésben.

A program a digitális pedagógia szemléletére épült, vagyis arra, hogy a digitális eszközök - köztük az AI - nem önmagukban, hanem a tanulási célok támogatására jelennek meg. A résztvevők iskolákat, szakképzési intézményeket látogattak meg Észtországban és Finnországban, emellett műhelymunkákon és szakmai párbeszédeken keresztül dolgozták fel a témát.

Két megközelítés, közös irány

A tanulmányút során világosan kirajzolódott a két ország eltérő, mégis egymást kiegészítő megközelítése. Tallinnban elsősorban a gyakorlati megoldások és a rendszerszintű gondolkodás került előtérbe, míg Helsinkiben inkább az elméleti és szemléletbeli kérdések domináltak.

„A fókusz nem pusztán az eszközhasználaton, hanem a pedagógiai gondolkodás megújításán van. Nem az a cél, hogy minden tanár technológiai szakértő legyen, hanem hogy értse az MI működését, és tudatosan tudja értelmezni a tanulási folyamatra gyakorolt hatását.” (Mohácsi Tímea)

A finn megközelítés ezt egy tágabb perspektívába helyezte: „Nem csupán technológiai, hanem szemléletbeli fordulat zajlik: az MI alapjaiban formálja át a tudásról alkotott képünket.”

Az AI szerepe: eszköz, nem cél

A program egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy az AI oktatási integrációja elsősorban pedagógiai kérdés. „A mesterséges intelligencia integrációja nem elsősorban technológiai, hanem pedagógiai kérdés. A központi feladat továbbra is a tanulók önálló gondolkodásának fejlesztése és a kritikai szemlélet erősítése.” (Tóth Éva)

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a technológia önmagában nem garantálja a minőségi tanulást – a kulcs a tudatos, célorientált használat.

Gyakorlat és jövőorientált gondolkodás

A látogatások során különösen a szakképzés gyakorlatorientált megoldásai voltak figyelemre méltók: a tanulók valós környezetben, „éles helyzetekben” sajátítják el a szakmai tudást, miközben az elméleti tananyag digitális platformokon keresztül érhető el.

„Már nem az a fontos, hogy ki milyen digitális felületet használ, hanem hogy hogyan használják, és hogy az iskolák hogyan tudják felkészíteni a jövő generációját egy olyan világra, ahol a mesterséges intelligencia a mindennapok része.” (Tari Erika)

Kapcsolatépítés és közös gondolkodás

A közel 70 résztvevőt és 12 országot felvonultató esemény nemcsak szakmai tanulási lehetőséget, hanem intenzív kapcsolatépítési teret is biztosított.

„Ezek a rendezvények a lehető legjobbak a kapcsolatépítés szempontjából… a személyes kapcsolatok nagyon jó alapot biztosítanak a jövőbeli projektekhez.” (Tari Erika)

Összegzés

A tanulmányút legfontosabb üzenete egyértelmű: a mesterséges intelligencia már jelen van az oktatásban – a kérdés az, hogy milyen pedagógiai tudatossággal használjuk.

„Ma már nem az a kérdés, használjuk-e az MI-t az oktatásban, hanem az, hogy hogyan állítjuk a tanulás szolgálatába.” (Török-Palágyi Krisztina)

Magyarországi résztvevők: Török-Palágyi Krisztina, Tóth Éva, Mohácsi Tímea, Tari Erika

Nemzetközi eseményeinken a köznevelési, szakképzési, felnőtt tanulási, felsőoktatási és sport szektorok képviselőinek kínálunk képzéseken, szemináriumokon való részvételi lehetőséget, hogy támogatást nyújtsunk az Erasmus+ program céljainak és prioritásainak hatékonyabb megvalósulásához. 

Aktuális résztvevői felhívások

Kép forrása: Shutterstock