Mi motiválja a felnőtt tanulókat? Fókuszban a jövő készségei és a mesterséges intelligencia

A felnőttképzéseket gyakran kizárólag a munkaerőpiaci előnyök és a gazdasági haszon mentén értékeljük, figyelmen kívül hagyva egy fontos szempontot, a tanulók belső motivációját.

A felnőtt tanulók szempontjából azonban kiemelten fontos – a személyes öröm, a jóllét, vagy a fejlődni vágyás érzése, amikor képzésben gondolkoznak.  

A felnőttkori tanulás alapvetően különbözik a kötelező, iskolarendszerű oktatástól. A felnőtt tanuló ugyanis a legértékesebb és legvégesebb erőforrását, a szabadidejét áldozza fel a fejlődés kapcsán. Amikor valaki munka, család és / vagy a mindennapi kötelezettségek mellett dönt úgy, hogy beiratkozik egy tanfolyamra, új nyelvet, készségeket tanul, vagy elmélyed egy hobbiban, mögötte szinte mindig egy mélyebb, belső hajtóerő áll. Ez a belső motiváció lehet például a kíváncsiság kielégítése, a szellemi frissesség megőrzése, a fejlődni vágyás, a tudatosság erősítése, vagy akár jobb életkörülmények elérése is.

A statisztikák szerin(Eurostat, PIAAC) a tisztán gazdasági vagy munkáltatói nyomásra megkezdett képzések hatékonysága rendkívül alacsony. Az Eurostat és az OECD felnőttoktatási felmérései  (AES; Trends in Adult Learning) szerint a tanulmányaikat megszakító felnőttek nagy része azért morzsolódik le, mert a képzés nem felelt meg az elvárásaiknak, vagy nem illeszkedett a személyes érdeklődésükhöz.

Ezzel szemben a belső örömből végzett tanulás bizonyítottan növeli az egyéni jóllétet, erősíti az önbizalmat és végül a munkaerőpiacon is sokkal értékesebbé teszi a munkavállalót.

Célok és akadályok 

A Szociális jogok európai pillérének cselekvési terve  egy rendkívül ambiciózus célt tűzött ki: 2030-ig el kell érni, hogy a felnőtt lakosság (25–64 év közöttiek) legalább 60%-a minden évben részt vegyen valamilyen képzésben. A cél elérését azonban az időhiány és a munka-magánélet egyensúlya (a leggyakoribb ok), a releváns képzési kínálat, vagy a motiváció hiánya, illetve anyagi korlátok is nehezíthetik.

Pszichológiai háttér, avagy mi motivál egy felnőttet?

A pszichológia egyik legalapvetőbb motivációs kutatása Edward L. Deci és Richard M. Ryan nevéhez fűződik, akik bebizonyították, hogy a tartós tanulás és teljesítmény mögött nem a külső jutalmak (pénz, előléptetés), hanem három alapvető pszichológiai szükséglet áll, ezek pedig az autonómia (a felnőttnek éreznie kell, hogy saját döntése alapján tanul), a kompetencia (a fejlődés és a siker élménye), és a kötődés (a társas támogatottság, a közösség élménye). Ha egy képzés biztosítja ezen tényezőket, a tanulók belső motivációja drasztikusan növekszik. Azok a felnőttek, akik saját érdeklődésükből fakadóan tanulnak, bizonyítottan (a fenti felmérések, kutatások eredményei alapján) rugalmasabb problémamegoldókká válnak, és sikeresebben alkalmazzák a megszerzett tudást a gyakorlatban.

A felnőttoktatás kiemelkedő alakjaként ismert Malcolm Knowles a következő szempontokat emeli ki, amelyekre érdemes odafigyelni a felnőttek motiválása érdekében:

  • közvetlen előnyök bemutatása,
  • többféle választási lehetőség és rugalmas hozzáférés biztosítása,
  • moduláris tananyagok,
  • a peer learning (egymástól való) tanulás ösztönzése,
  • azonnali eredmények, azonnal alkalmazhatóság.

Hogyan alakítja a képzéseket és a képzési igényeket a mesterséges intelligencia (MI) elterjedése?

Az MI hatására egyrészt teljesen új típusú képzési és átképzési igények jelennek meg a piacon, másrészt a képzők kezébe olyan eszközök kerülnek, amelyekkel módszertanilag is átalakíthatják a tanulás élményét. Az MI automatizációs képességei miatt a munkahelyi elvárások átalakulnak, a felnőtteknek már nem lexikális tudásra van szükségük, hanem két teljesen új területre:

  • alapvető elvárássá válik az MI-műveltség, azaz, hogy a felnőtt munkavállaló képes legyen partnerként használni az MI-eszközöket a saját szakterületén,
  • a személyes és szociális készségek felértékelődnek: a felnőttképzés fókuszába a kifejezetten emberi kompetenciák kerülnek: a komplex problémamegoldás, az empátia, a kritikus gondolkodás, a vezetői készségek és a kreativitás.

Az MI tehát segíthet a fenti kihívásokra és akadályokra reagálva a felnőttképzéseket a lehetőségek mentén személyre szabni, egyfajta biztonságos tanulási környezetet biztosítani a tanulók számára, valamint releváns, gyakorlatias információkkal kiegészíteni a tananyagokat.

Azonnal hasznosítható tudás, nemzetközi környezetben szerzett jó gyakorlatok és élményalapú tanulás az Erasmus+ program segítségével: amennyiben a felnőttkori tanulás terén működő intézményként / szervezetként szívesen részt venne inspiráló nemzetközi együttműködésekben, vagy felnőttként érdekelnék izgalmas és motiváló nemzetközi lehetőségek, olvassa el, hogy milyen lehetőségeket nyújt az Erasmus+ program.