Nemzetközi jó példa lett egy hátrányos helyzetű magyar közösség sikertörténete
Esélyteremtés és innováció az Erasmus+ programmal.
Az oktatás és képzés területén a befogadás és sokszínűség előmozdításáért felelős SALTO Forrásközpont minden évben kiemelt figyelmet fordít a nemzeti irodák által javasolt jó példákra.
Idén a központ által kiválasztott 4 projekt közé – amelyeket nemzetközi szinten követendő jó gyakorlatként népszerűsítenek – a nyíregyházi Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola projektje is bekerült. A projekt az összefogás, a digitalizáció és a környezettudatosság elvei mentén haladva adott új lehetőségeket a diákok és a pedagógusok kezébe.
Tanulás Európa legjobbjaitól
A szakmai munka során az iskola tanárai Németországba és Olaszországba látogattak el:
- Rostockban az öko-iskolai kezdeményezéseket és az inkluzív oktatást tanulmányozták. Az ottani tapasztalatok új lendületet adtak az intézmény környezetvédelmi törekvéseinek.
- Firenzében a digitális oktatás és a tanulási nehézségekkel küzdő diákok segítésének modern módszereit sajátították el.
A mobilitás által nagy mértékben fejlődtek a pedagógusok készségei, kreatívabbak és motiváltabbak lettek, valamint rengeteg új ötlettel gyarapodtak.
A részt vevő gyermekek számára is sorsfordító volt a projekt – négy, nehéz sorsú roma tanuló vehetett részt egy ötnapos csoportos mobilitáson Rostockban. Számukra ez nem csupán egy utazás volt, hanem az első alkalom, hogy idegen nyelvi környezetben, külföldi kortársaikkal együtt tanulhattak. A gyerekek nemcsak digitális és zöld készségeiket fejlesztették, hanem magabiztosságot is szereztek, és megtapasztalták az összetartozás élményét.
Az inklúzió mindvégig a projekt szerves része volt. Az iskola prioritásként kezelte a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők bevonását, az egyenlő részvétel elvének biztosítását mind a diákok, mind a pedagógusok körében. Gondoskodott mentorálásról és az előzetes felkészítésről is: a tanulók nyelvórákon és kulturális képzéseken vettek részt, valamint a szülőket is mindenről részletesen tájékoztatták. Anyagi támogatást nyújtottak a kevesebb erőforrással rendelkező családoknak.
Az intézmény vezetője személyesen bátorította a munkatársakat a jelentkezésre és támogatta a felkészülésüket. Sokak számára ez jelentette az első olyan alkalmat, amely során a személyes és szakmai fejlődésükre is lehetőség nyílt.
Olasz módszer a magyar oktatásban
A projekt egyik legfontosabb szakmai hozadéka az Olaszországban megismert Személyes Fejlesztési Terv (PDP) adaptálása, amely lehetővé teszi a tanulási nehézségekkel küzdő diákok hatékony támogatását. Ez a rugalmas, pedagógusok és egészségügyi szakemberek által közösen készített dokumentum lehetővé teszi a diákok fejlődésének nyomon követését, miközben kiemeli az erősségeiket.
A módszer sikerét jelzi, hogy 2024 szeptemberétől a Sója Miklós Iskola mellett már a Görögkatolikus Egyházmegye további 18 intézményében is alkalmazni kezdték ezt a rendszert.
Fenntartható változás
A projekt számos előnye nemcsak a szakmai fejlődésben és eredményekben mutatkozik meg, de hatására erősödött a család iránti elköteleződés, javultak a tanári kompetenciák, a diákok motiváltabbak lettek, és előmozdította a digitális és környezettudatosságot is az iskola mindennapi életében. A digitális eszközök használata még a szülőkkel való kommunikációra is kiterjedt, erősebb kötelékeket és nagyobb bizalmat épített ki, és erősítette az iskola közösségépítő szerepét is.
"A projektben való részvétel nemcsak a mi életünket formálta át, hanem az egész közösségét. Lehetőséget adott a továbblépésre" – fogalmazott az egyik résztvevő.
Ebben a videóban megnézheti, mit ért el az iskola az Erasmus+ programon keresztül.
A cikk forrása: SALTO sikertörténetek
A borítóképen a nyíregyházi Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola diákjai és pedagógusai szerepelnek.
A kép forrása: Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola