Nemzetközi konferencia a szakképzés jövőjéért
17 ország oktatói, intézményvezetői és szakértői érkeztek Budapestre, hogy közösen gondolkodjanak a szakképzés jövőjéről a Competence and Skills Development in VET konferencián.
Október 19-én a Tempus Közalapítvány szervezésében zajlott a „Competence and Skills Development in VET – Empower Learners and Teachers for the Future of VET” konferencia. A szakmai nap egy háromnapos nemzetközi rendezvény részeként valósult meg, ahol a szakképzésben oktatók és a tanulók készség-és kompetenciafejlesztési útjai kerültek a fókuszba.
A konferenciát az esemény házigazdája, Dr. Szabó Csilla Marianna, a Tempus Közalapítvány Szakmai programtámogató csoport csoportvezető-helyettese nyitotta meg.
Dr. Szabó Csilla MariannaA jelenlévőket Dr. László-Gulyás Dóra, a Tempus Közalapítvány főigazgató-helyettese köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta, a jelenlévők egy célért jöttek össze: a szakképzés fejlődéséért. Köszöntőjében elmondta, hiszi, hogy a szakképzés jövőjének záloga a szoros együttműködés a szakképzés szereplői és a munkaerőpiac között.
Dr. László-Gulyás DóraAz első plenáris előadást Dr. habil. Farkas Éva, VET és élethosszig tartó tanulás szakértő tartotta. Előadásában ismertette azokat a kulcstényezőket, melyek a szakképzés világát formálják. Dr. Farkas Éva hangsúlyozta, hogy a változó világ változó munkaerőpiaci körülményeket teremt, melyekhez új és/vagy magasabb szintű készségek megszerzése szükséges, mindezek pedig a szakképzésben és a szakmák oktatásában csapódnak le a leginkább. Majd informatív előadásában sokrétűen járta körül, hogyan tud reagálni a szakképzési szektor ezekre a kihívásokra egy olyan világban, ahol a felnőtt populáció jelentős hányada az alapvető készségeknek is hiányában van. Előadása zárásaként Farkas Éva arról beszélt, hogy a pozitív változást az olyan oktatók adhatják, akik többet tudnak adni a tanulóknak a tananyag átadásánál. Ehhez azonban elengedhetetlen az oktatók fejlesztése és készségekkel való felruházása, valamint az oktatói autonómia biztosítása.
Dr. habil. Farkas ÉvaA délelőtt folytatásaként Dr. habil. Horváth László a „The Changing Skills Requirements of Teachers” című előadásában rácsatlakozott erre a gondolatmenetre. Egy gondolatébresztő mondattal indította előadását: Nem készség hiány áll fenn, hanem kapacitás hiány, ami készség hiánynak van beállítva. A kapacitás hiánya pedig három szinten jelenik meg: az oktató, az intézmény és a rendszer szintjén – állapította meg. Horváth László ezután a kutatásokra hivatkozva javaslatokat hozott az oktatói kapacitások felszabadítására, és átkeretezésére, majd kitért arra is, miként formálja az oktatói identitást a Mesterséges Intelligencia alkalmazása a mindennapi tanítási gyakorlatban.
Dr. habil. Horváth LászlóA plenáris program zárásaként a résztvevők egy panelbeszélgetést hallgattak meg, amely Prof. Dr. Nemeslaki András, nemzetközi rektorhelyettes, (Budapesti Műszaki-és Gazdaságtudományi Egyetem); Olgyay Miklós, oktatási tanácsadó, (Festo Didactic), Dr. Varga Csaba, kancellár, (Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum) és Dr. Jörg Dötsch, a Német-Magyar Tudásközpont ügyvezetője Tóth Éva moderátor vezetésével meghatározott kérdések mentén beszélgetett. A beszélgetés egyes kérdéseibe Novotny Levente, a Budapesti Műszaki SZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum volt diákja is becsatlakozott, hogy megvilágítsa a nemzetközi szakmai gyakorlat előnyös hatásait a diákok szemszögéből is.
Novotny Levente, Tóth Éva, Dr. Varga Csaba, Dr. Jörg Dötsch, Prof. Dr. Nemeslaki András, Olgyay Miklós
A tanulságos beszélgetésből kiderült, hogy az új generációk esetében az alapkészségek és az alapvető szociális kompetenciák fejlesztésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. Mindazonáltal figyelembe kell venni, hogy a Z és az Alfa generációk más készségek meglétét látják hasznosnak, így azok elsajátítását fontosabbnak tartják, mint az X vagy az Y generáció képviselői. A kerekasztal-beszélgetésben az is elhangzott, hogy a szakképzésnek nem az egyes kihívásokra kell felkészíteni a tanulókat, hanem rezilienciára, nyitottságra, alkalmazkodókészségre tanító szituációkon keresztül hozzásegíteni őket a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben való helytálláshoz. Ehhez pedig az Erasmus+ programok kiváló lehetőséget biztosíthatnak.
A beszélgetés résztvevői megállapodtak abban, hogy a legtöbb, amit a szakképzési szektor szereplői tehetnek, hogy párbeszédet folytatnak és együttes erővel dolgoznak a VET jövőállóságáért.
A délutáni szekciókban a résztvevők négy különböző workshop közül választhattak.
1. „A zöld átálláshoz szükséges készségek a szakképzésben” című szekcióban az egyik szekcióvezető, Tuza Tamara, a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum nemzetközi projektkoordinátora az előadásában bemutatta legújabb a Centrum KA2-es projektjét, amelyben az intézmény a hangsúlyt a jóllétre és fenntarthatóságra helyezte.
A Greetje Krügerrel vezetett közös műhelyük során a résztvevők csoportmunkában a szakképzés fenntarthatóságának egy-egy kulcselemét azonosították be, megosztották ötleteiket, jógyakorlataikat és praktikus megoldásokkal álltak elő.
Tuza Tamara és Gretje Krüger műhelye
2. Az „Interkulturális és kommunikációs kompetenciák láthatósága, mérhetősége és beazonosítása” című műhelyt Marton József, NVET szakértő és Marita Kroiča, a lett NVET koordinátora vezette.
A résztvevők csoportokba rendeződve egy esettanulmányt beszéltek át, ahol egy projekt kommunikációjának fejlődési mérföldköveit, az interkulturális kompetenciák fejlődésének jeleit keresték, illetve megállapították mi az, ami hiányzik, hogy valóban jó példa válhasson a projektből.
Marton József és Marita Kroiča műhelye
3. A „STEAM határok nélkül” című workshop során Tóth Éva NVET szakértő vezetésével a résztvevők interaktív feladatokon keresztül tapasztalhatták meg, hogyan lehet praktikus és rugalmasan alkalmazható ötleteket felhasználva arra ösztönzni a diákokat, hogy képernyőkkel és anélkül is kísérletezzenek, tervezzenek, alkossanak és kritikusan gondolkodjanak.
Tóth Éva műhelye4. A„Tanári kompetenciák a Z és az Alfa generációkkal való hatékony kommunikációhoz” című műhelymunkát Rozmán Éva NVET szakértő, Erasmus+ mentorhálózat supervisora és Katarzyna Olszewska, a lengyel NVET egyik szakértője vezette. A résztvevő csoportok személyes tapasztalataik alapján beazonosították az új generációk tanulói attitűdjeit, majd meghatározták azokat a pedagógiai kihívásokat, amelyekkel az oktatók napjainkban szembesülnek. A workshop végén a résztvevők egy tanári kompetencialistát hoztak létre, mely rangsorolja a 2030-ra nélkülözhetetlenné váló 10 oktatói kompetenciát.
Katarzyna Olszewska és Rozmán Éva műhelye
A program zárásaként a nemzetközi résztvevők külön buszokkal budapesti szakképző intézményeket látogathattak meg. Bemutatkozott a Budapesti Műszaki SZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum a Budapesti Gépészeti SZC Bánki Donát Technikum, a Budapesti Komplex SZC Kreatív és Kézművesipari Technikum és a KMASZC Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium. Az egyes iskolák rövid bemutatása után a résztvevők betekintés kaptak a magyar szakképzés mindennapi gyakorlatába: megnézhették, milyen eszközökkel dolgoznak a magyar tanulók, milyen feladatokat oldanak meg és milyen produktumok kerülnek ki a kezük alól.
A konferenciát gondolatébresztő előadások, vitaindító állítások és értékteremtő közös munka jellemezte, teret adva a szakképzési szektor különböző szegmenseiből érkezők párbeszédének.
Képek: Lékó Tamás