Sikeres workshop a projektpedagógia alkalmazhatóságáról

A magyar szakképzés folyamatos átalakuláson megy keresztül.

Dekralált célja, hogy a magyar fiatalok olyan készségek és kompetenciák birtokában kerüljenek ki az iskolarendszerből, amelyek segítségével megállják a helyüket a rohamosan fejlődő technikai környezet által elvárt változó munkakörökben. A gazdasági növekedés hosszú távú fenntartásának feltétele, ha a fejlesztések hatékonyságnövekedést eredményeznek, és ehhez elegendő számú és megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakember áll a munkaerőpiac rendelkezésére. Ehhez a gazdaság, a vállalatok mindenkori igényeihez jobban alkalmazkodni képes szakképzésre van szükség.

A 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) és a végrehajtásáról szóló 12/2020 (II. 7.) Korm. rendelet (Szkr.) adta meg a keretet a Szakmajegyzékhez tartozó szakmák Képzési Kimeneti Követelményeinek (továbbiakban: KKK) és programtanterveknek a kidolgozására. Mindkét dokumentumban fontos szerepet kap – az elméleti és gyakorlati oktatásban is – a tantárgyakat összekötő, szakmai tapasztalatokon alapuló projektszemlélet kialakítása. A projektoktatás során a tanulás új dimenziója tárul a diákok elé, hiszen tanulnak egymástól, az internetről, a tapasztalataikból, az elvégzett kutatásaikból, a saját hobbijukból, azaz megtapasztalják az iskolai körülményeken kívüli ismeret-elsajátítást.

2022. április 4-5-én a Tempus Közalapítvány által „A projektek tervezése a szakképzésben” címmel megrendezett kétnapos workshop a vártnak megfelelően nagy érdeklődést váltott ki azon intézmények oktatói között, akik részt vesznek mobilitási pályázatokban és folyamatosan követik a Tempus rendezvényeit. A résztvevők a szakképzés legkülönbözőbb ágazatiból kerültek ki, mint turizmus-vendéglátás, gazdálkodás és menedzsment, gépészet, informatika és távközlés, mezőgazdaság és erdészet, szociális és szépészet ágazatokból. A 24 résztvevő, akik több különböző település számos szakképzési centrumából és tagintézményéből érkeztek, a szakmai képzés széles spektrumát lefedte: voltak humán, reál, művészeti tanárok és szakmai oktatók egyaránt.

A workshopon felsorakoztatott kooperatív tanulási módszerek is a résztvevők tanítási módszertanát igyekeztek szélesíteni:

• Az első napon, a vidám ismerkedés után, a kisebb csoportok tagjai a projektoktatás alapfogalmait próbálták értelmezni és általuk készített ábrák alapján egymással megismertetni. Majd egy összefoglaló előadás után élénk vita alakult ki a diákok bevonásának és motiválásának lehetőségéről. Azon oktatók, akik már elindultak a projektoktatás útján iskoláikban az ezen a területen kialakult jó gyakorlataikat megosztották a többiekkel. A trénerek fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy a projektoktatás során mind a szakmai, mind a kulcskompetenciák fejlesztése fontos cél. Az új KKK-ban megtalálható tanulási eredmények beépítése a projektoktatásba egy kiemelt szempont volt a 2 nap alatt.
  A tanulási eredmények deszkriptorai:  Készségek, képességek; Ismeretek; Elvárt viselkedésmódok, attitűdök, Önállóság és felelősség mértéke jó iránymutatást adnak a fejlesztendő kompetenciákra.
  A résztvevők projekteket terveztek egy-egy szakma tanulási eredményeihez, amelyek iskolai keretek között megvalósíthatók. Mindenki egyetértett azzal, hogy a legfontosabb a szemléletváltás, más utakat kell járni a tanulóink fejlesztésére, hiszen akkor tudjuk őket a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelően felkészíteni.

• A második napon a projektoktatás digitális támogatásának lehetőségeit mutatták be a workshop házigazdái. A résztvevők a Dreamshaper és Trello felépítését és alkalmazhatóságát próbálták ki és kezdték el az első lépéseket az alkalmazások működésének elsajátításában. A nagy többség számára újdonságot jelentett a projekt informatikai segítése, de egyetértés született abban, hogy a tervezés és a feladatok elosztása, a nyomon követhetőség és az időmenedzsment szempontjából rendkívül hasznos segítség.
  A külföldi szakmai gyakorlatok minősége is növelhető egy-egy, a diákokkal és a fogadó képzőhellyel közösen végig gondolt és követett projektfeladat megoldásával. Egy konkrét városismereti feladaton keresztül került meghatározásra az a szempontsor, amely elengedhetetlen a tanulók számára a feladatmegoldása során. A pontos, specifikált leírás, feladatfelosztás, a mindenre kiterjedő meghatározások voltak azok a gyakorlati teendők, amelyekben csoport tagjai egyetértettek.
  A második nap délutánján az oktatók csoportjai olyan projekteket terveztek, amelyeket a szakképző intézmény a duális képzővel közösen valósítana meg. Mivel a képzés közös, így nagyon fontos, hogy a két fél együtt tudjon működni. Fontos szempontoknak bizonyult: az innovatív gondolkodás, együttműködési képesség, folyamatos kommunikáció, közös célok meghatározása, hozzáadott érték meglátása, tanulni akaró diákok. A képzők együttműködésében ezek különösen nagy szerepet játszanak. A csoportmunka során a résztvevők egyeztették az iskola és a duális képzők egyéni és közös feladatait a projektoktatásban. A trénerek jógyakorlatokat is bemutattak a duális képző és az iskola együttműködéséről. A közös gondolkodás során a résztvevők egymástól is tanulhattak jógyakorlatokat, ami a műhelymunka igazi esszenciáját jelentette ezeken a napokon.

A két nap sok újdonságot hozott az egyébként is motivált, érdeklődő oktatók számára. Többen megerősítést kaptak, hogy jó irányban haladnak az otthon megkezdett munkájukkal, mások pedig egy kis munícióval feltöltekezve nagyobb bátorságot és elkötelezettséget éreztek ahhoz, hogy szintet lépjenek az alkalmazott gyakorlatukban, vagy hozzákezdjenek a projektoktatás alkalmazásához. Elfogadták – a megosztott gyakorlatokban látták –, hogy a tapasztalatra épülő, gyakorlatias feladatok során a diákok maradandóbb és mélyebb tudást képesek elsajátítani, mint a hagyományos módszerek alkalmazásával.