A fenntartható fejlődés szemléletének beépülése a szakmákba és a szakképzésbe
A "zöld" kompetenciákkal kiegészített szakmai követelmények az innováció alapvető támogatói lehetnek.
A jövő szakembereit olyan készségekkel kell felvértezni, amelyek segítik az ökológiai változások pozitív alakulását, hogy fenntarthatóvá tudjuk tenni az innovációs folyamatokat, és meg tudjuk védeni a bolygónkat; és ebben a folyamatban a szakképzésnek kulcsfontosságú jelentősége van.
Az ausztriai Erasmus+ program Nemzeti Irodája (OeAD-GmbH — Agentur für Bildung und Internationalisierung), 2021. december 13-án rendezett egy nemzetközi konferenciát a fenntartható fejlődés és az oktatás kapcsolatáról. Konferencia címe: „Mit Berufsbildung den ökologischen Wandel mitgestalten. Blicke über den Tellerrand." „Az ökológiai változások alakításának támogatása a szakképzéssel. A horizonton túlra tekintve".
A fenntarthatóság támogatása a szakképzésben a 2021-2025 közötti időszakra vonatkozó osnabrücki nyilatkozatban kiemelt cselekvésként szerepel. A Nyilatkozat szerint a szakképzésben dolgozókat olyan készségekkel kell felvértezni, amelyek segítik az ökológiai változások pozitív alakulását. A CEDEFOP kutatóintézete hangsúlyozza a szakképzés jelentőségét mint az innováció alapvető támogatóját.
Az online konferencián megvitatták, hogy mit jelent a fenntarthatóság a szakképzésben, melyek a szakképzés és az üzleti élet kapcsolódási pontjai, a szakmunkástanulók különleges helyzete, valamint az ökológiai változásokhoz való lehetséges hozzájárulásuk. Bemutattak pilot projektet is, amelyeket a Német Szövetségi Szakképzési Intézet (BIBB) évek óta támogat Németországban. A projekt fókuszában az élelmiszeripari szakmák és az élelmiszer-kereskedelem áll a fenntarthatósághoz kapcsolódóan, valamint a program fontos része a vállalati képzésben résztvevő oktatók számára nyújtott továbbképzés is. Emellett bemutattak egy stájerországi központtal megvalósítandó, az Erasmus+ finanszírozási projekt, a GREENOVET (Skills for a Green Europe) keretében támogatandó szakmai kiválósági központot (Centres of Vocational Excellence - CoVE) is, amely az oktatás, a tudomány és az üzleti élet szoros együttműködésével elősegíti a zöld innováció magas színvonalú tanulási lehetőségeit.
A konferencián három nagyobb téma került terítékre egy-egy neves előadó előadásán keresztül.
Első téma: Milyen lehetőségekkel rendelkeznek a gyakornokok az ökológiai változások alakításában?
Az előadó Phillip Gonon, a Universität Zürichről. Előadásában konkrétan bemutatta, mit is jelent a „zöld kompetencia” meghatározása.
A zöld kompetencia olyan ismertek, képességek értékek és attitűdök, amelyek szükségesek a fenntartható és erőforráshatékony társadalomban való élethez, fejlődéshez és támogatáshoz. A zöld készségek olyan készségek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termékeket, szolgáltatásokat és a folyamatokat az éghajlatváltozáshoz, klímaváltozáshoz és a kapcsolódó környezetvédelmi követelményekhez és előírásokhoz igazítsák. (CEDEFOP 2012.)
A fenntartható fejlődés célkitűzései | |
1. nincsen szegénység | 10. egyenlőtlenségek csökkentése |
2. nincsen éhezés | 11. fenntartható városok és közösségek |
3. jó egészség és jóllét | 12. fenntartható fogyasztás és termelés |
4. minőségi oktatás | 13. klímavédelmi intézkedések |
5. nemek közötti egyenlőség | 14. vízben élő állatok megmentése |
6. tiszta víz és megfelelő higiénia | 15. vidéki élet |
7. megfizethető és tiszta energia | 16. béke és igazság |
8. tisztességes munka és gazdasági fejlődés | 17. együttműködés a célokért |
9. ipari és infrastrukturális fejlesztések | |
Fenntartható fejlődésért tett eddigi lépések a szakképzés területén:
Az oktatók számára már elkészült egy kézikönyv az ökológiai felelősségről, a gazdasági teljesítőképességről és a társadalmi szolidaritásról. Németországban 2020 tavaszán a képzési és kimeneti követelményeket valamennyi szakmára vonatkozó minimumkövetelményként aktualizálták, melyben helyet kaptak a fenntartható fejlődés kompetenciái. A jövőben a digitalizáció és a fenntarthatóság területére vonatkozó kompetenciákat minden szakképzésben oktatni fogják. A német Szakképzési Hivatal, a BIBB által támogatott projekt, a „Zöld kompetenciák minden szakmunkástanuló számára” fog megvalósulni. Svájcban valamennyi tantervbe és valamennyi szakmába beépítették a fenntartható kompetenciákat már a megelőző években. 230 képzési és kimeneti követelményben vannak olyan témák, mint a megújuló anyagok és energiák, energiahatékonyság és -tárolás, vízgazdálkodás hatékonysága, a hulladékok megszüntetése. Ausztriában a „zöld készségek a zöld munkahelyekért” célok szerint 172 szakképesítés és továbbképzés elemzése történt meg.
Második téma: Szakképzés a fenntartható fejlődésért – a németországi kísérleti kutatás eredményei
A „Szakképzés a fenntartható fejlődésért” programnak (BIBB, DE) a programvezetője Moritz Ansmann.
Modellvizsgálati kutatás tanulságai:
- Nem csak a "zöld szakmák", hanem minden szakma lehet fenntarthatóbb!
- A fenntarthatóságot nem lehet "ráerőltetni" a szakmákra, hanem inkább belülről kell hogy kifejlődjön.
- Szakoktatók a „szakképzés a fenntarható fejlődésért” képzésben kvalifikálják magukat.
- Megaproblémák helyett realisztikus lehetséges cselekvési irányokat kell kialakítani.
- A fenntarthatóság muszáj, hogy kézzelfoghatóvá váljon!
- A szervezeteknek is fenntarthatónak kell lenni.
Harmadik téma: Zöld innováció a szakképzésben és a gazdaságban a regionális kompetencia-ökoszisztémák az Erasmus+ GREENOVET projekt példáján keresztül.
Előadók: Thomas Narowetz és Lukas Zlattinger, Gazdasági Kamara, Stájerország.
Az Erasmus+ pályázat adta lehetőségeket kihasználva 4 ország 18 szereplővel (cégek és oktatási intézmények együtt) hozott létre nemzetközi együttműködés keretében egy GREENOVET elnevezésű projektet a szakképzési kiválósági központok megalakítására. A partnervárosok és -országok: Stájerország (Ausztria); Vaasa (Finnország); Leiria (Portugália); Skopje (Észak-Makedónia).
A projekt céljai:
- Négy teljesen működőképes és egymással összekapcsolt CoVE (Szakmai Kiválósági Központ) létrehozása a zöld innováció területén a helyi innovációs és készségfejlesztési ökoszisztémákba ágyazva.
- Lehetővé kell tenni, hogy a zöldtechnológiai projekteket a közép- és felsőfokú szakképzésben részt vevő gyakornokok képzési szolgáltatói közösen valósítsák meg egymással összekapcsolt szakképzési forgatókönyvekben.
- Az ágazat hálózatba szervezése az EQF 4-8. szintű szakképzési szolgáltatókkal.
- Az innovatív oktatási módszerek és oktatási trendek kialakítása és megerősítése a szakképzésben a CoVE-k révén.
- A zöld innováció lehetőségeinek megismertetése a szélesebb európai közönséggel.
- A továbbképzésben részt vevők foglalkoztathatóságának és vállalkozói készségének előmozdítása, valamint a munkaerőpiacra való megfelelő felkészítése.
- A szakoktatók technikai, pedagógiai és didaktikai készségeinek fejlesztése a változó környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásoknak megfelelően.
A projekt szakterületei nagyon széleskörűek: digitális technológia, energetika, élelmiszeripar, autógyártás, hulladékkezelés, vízkezelés és egészségügyitermék-gyártás. Az együttműködés 2020-ban kezdődött és 2024 végén fog véget érni. Az aktuális eredményekről a projekt honlapja nyújt majd tájékozódási lehetőséget. A résztvevők ajánlották még a fenntartható fejlődés területén egy másik kitűnő projektet is: az OPEDUCA Projektet.
A konferencia képet adott arról, hogy a szervezők a német nyelvű országok mintájára felvázolták a szakképzésben nagyon fontos területeket, melyek a jövő fejlesztéseiben mindenképpen helyet kell, hogy kapjanak.
Szerző: Palencsárné Kasza Marianna
szakképzési és felnőttképzési szakértő,
a National VET Team tagja