Osnabrück Nyilatkozat

A nyilatkozat célja a szakképzésben a világjárványt követően a gazdaság helyreállítása, valamint a digitális és a zöld gazdaságra való átállás előmozdítása.

Az Osnabrück Nyilatkozat a 27 EU tagállam, az EU tagjelölt országok és az EFTA országok szakképzésért felelős miniszterei, az európai szociális partner szervezetek és az Európai Bizottság által 2020. november 30-án elfogadott nyilatkozat, a szakképzésben a világjárványt követően a gazdasági helyreállítást, valamint a digitális és a zöld gazdaságra való átállást előmozdító, annak alapvető feltételeit meghatározó és részletező szakpolitikai dokumentum.

A 2002 novemberében indult Koppenhágai Folyamat folytatásaként épít a szakképzés fejlesztését, teljesítményének, minőségének és vonzerejének javítását célzó közel 20 éves európai együttműködés eddigi eredményeire az olyan közös európai keretrendszerek és eszközök kifejlesztése terén, amelyek növelik a kompetenciák és a képesítések átláthatóságát és minőségét, valamint elősegítik a mobilitást.

A Nyilatkozat rövid távú célkitűzéseket, a szakképzésre vonatkozó szakpolitikai intézkedések, cselekvési akciók új halmazát tartalmazza a 2021-2025 közötti időszakra, amelyek kiegészítik és operacionalizálják a 2020. november 24-én elfogadott új európai szakképzési jogszabályban, „A fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló Tanácsi Ajánlás”-ban megfogalmazott szakképzés-politikai jövőképet és stratégiai célokat. Ezek az akciók, amennyiben megvalósulnak, jövő-orientált és innovatív oktatási és képzési rendszereket eredményeznek. 

A Nyilatkozat olyan alapelvekre épül, miszerint 

• A kiváló és inkluzív, befogadó szakképzés fontos tényező az európai polgárok egész életen át tartó tanulási-képzési folyamatában, és központi szerepet játszik a zöld, digitális és fenn-tartható fejlődésben, az európai vállalatok és vállalkozások versenyképességének fokozásában, valamint a foglalkoztathatóság növelésében, és így segíti a gazdasági növekedést is.
• Az elhatározott akciók sikeres megvalósításának kulcsa az érintettek (stakeholders) széles körével (szociális partnerek, vállalatok-vállalkozások, munkaadói szervezetek, kamarák, ágazati szervezetek, szakmai egyesülések, szakképző intézmények, a tanulókat, képzésben részt vevő személyeket képviselő szervezetek stb.) folytatott párbeszéd és szoros partnerség, együttműködés. 
• A vállalatoknak – mint tanulási helyszíneknek – kulcsfontosságú szerepük van a modern és kiváló szakképzés, a szükséges készségek, az átképzési és továbbképzési lehetőségek biztosításában.

Összhangban a Tanácsi Ajánlással, a Nyilatkozat az elkövetkező 5 évben a tagállami / nemzeti szinten megvalósítandó akciókat az alábbi négy terület köré csoportosítja/rendezi: 

1. Reziliencia és kiválóság minőségi, inkluzív és rugalmas szakképzés révén.
2. Az egész életen át tartó tanulás új kultúrájának létrehozása – a szakmai továbbképzés és a digitalizáció relevanciája. 
3. Fenntarthatóság – kapcsolat a zöld gazdasággal a szakképzésben.
4. Az Európai Oktatási és Képzési Térség és a szakképzés nemzetköziesítése. 

Példák nemzeti szintű akciókra az 1. területen: Reziliencia és kiválóság minőségi, inkluzív és rugalmas szakképzés révén

• A szakképzésben a digitális tanulási és tanítási infrastruktúra kialakításának a támogatása (ideértve a mesterséges intelligencia /AI/, a kiterjesztett és a virtuális valóság /AR-VR/ technológiák alkalmazását). A társadalmi befogadás érdekében a digitális tanulás-tanítás lehetőségét biztosítani kell a hátrányos helyzetű csoportok, valamint a vidéki illetve a távoli területeken élők számára is. 
• A munka-alapú tanulás és a tanulószerződéses gyakorlati képzés megerősítése a minőségi és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzések európai keretrendszerének a gyakorlatba történő átültetésével. A minőségi és befogadó tanulószerződéses gyakorlati képzés alkalmazásának ösztönzése igény szerint lekérhető támogató szolgáltatásokkal.
• A szakképzési kiválóság támogatása szakképzési kiválóság központok létrehozásával, amelyek katalizátorként működnek és támogatják a fellendülést, a zöld és a digitális átállást, az innovációt és olyan innovatív szolgáltatásokat nyújtanak, mint a tanulási, képzési és kutatási tevékenységeket egyaránt magukba foglaló innovációs inkubátorok.  
• Az átjárhatóság javítása a szakképzési és a felsőoktatási tanulási utak között, ideértve a munka-alapú tanulást is, valamint az együttműködés fokozása a szakképzés, a felsőoktatás és a kutatási központok között és ezáltal magas minőségi színvonalú és hatékony szak-képzési programok (beleértve a tanulószerződéses képzési programokat is) létrehozása az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) 5. szintjén és a fölött.

Példák nemzeti szintű akciókra a 2. területen: Az egész életen át tartó tanulás új kultúrájának létrehozása – a szakmai továbbképzés és a digitalizáció relevanciája 

• Nemzeti készség(fejlesztési) stratégiák kidolgozása minden releváns nemzeti, regionális és ágazati érintett fél és a szociális partnerek részvételével a minőségi és inkluzív egész életen át tartó tanulás elősegítésére, amely stratégiák az oktatás és képzés mellett magukban foglalhatják a pályaorientációt, az előzetes tudás beszámítását, az inaktív és a munkanélküli vagy a munkanélküliséggel veszélyeztetett személyeket érintő célzott intézkedéseket.
• Együttműködés a releváns érintettekkel olyan új digitális tanulási megoldások kifejlesztésében, amelyek támogatják a szakmai továbbképzési kínálathoz való hozzáférést, valamint a mikrotanúsítványok és a bizonyítványok megszerzését.
• A nemzeti szakképzési platformok vagy adatbázisok összekapcsolásának támogatása az Europass-platformmal.
• A szakképzésben dolgozó tanárok, szakoktatók, pályaválasztási tanácsadók, vállalati oktatók támogatása szakmai fejlődésükben, előmenetelükben olyan iskolai és vállalati környezetben vagy távoktatás keretében biztosított továbbképzési lehetőségekkel, amelyek lehetővé teszik számukra a szükséges készségek elsajátítását a digitális technológiák alkalmazásához és/vagy alkalmazásával.

Példák nemzeti szintű akciókra a 3. területen: Fenntarthatóság – kapcsolat a zöld gazdasággal a szakképzésben

• A szociális partnerekkel együttműködésben a zöld átálláshoz szükséges, a munkaerőpiac által elvárt készségek meghatározása és beépítése a szakképzési tantervekbe, ideértve valamennyi ágazatban/szakmában az alapkészségeket és az ágazatspecifikus készségeket is.
• A szakképzési programok „zöldebbé”, környezetbarátabbá tételének ösztönzése, olyan témák beemelése az oktatásba-képzésbe, mint a zöld technológiák és innováció, az energiahatékonyság, a körkörös gazdaság, a környezet-tudatosság, az oktatási anyagok fenn-tartható használata, a klíma-károsító hatások csökkentése a digitalizáció révén.

Példák nemzeti szintű akciókra a 4. területen: Az Európai Oktatási és Képzési Térség és a szakképzés nemzetköziesítése

• Nemzetköziesítési stratégiák kidolgozása a szakképzésben. Interkulturális ismeretek, készségek és kompetenciák fejlesztése a szakképesítések képesítési és tantervi követelményeibe történő beépítés révén, összhangban a Kulcskompetenciák Európai Keretrendszerével.
• A szakképzésben részt vevő tanulók és felnőttek tanulási célú mobilitásának a támogatása és megkönnyítése.
• A mobilitásban részt vevő tanulók, tanárok és szakoktatók arányának növelése. A tanulók hosszabb távú, külföldön eltöltött mobilitásának ösztönzése.
• A mobilitást (elő)segítő európai eszközök (Együttműködési Megállapodás, Tanulási Megállapodás) továbbfejlesztése, használata és elismerése.
• A tanulási eredmények minőségének és elismerésének a biztosítására irányuló intézkedések (meg)erősítése.

Az Osnabrück Nyilatkozat megvalósulását az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) és az Európai Képzési Alapítvány (ETF) monitorozza és éves jelentésben beszámol arról az EU Bizottságnak.

A szerző:

Molnárné Stadler Katalin
szakértő, szakmai vezető
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Pont