Szállni, mint a pitypang virága! - Első projektjével nyert Nívódíjat a Pitypang Utcai Általános Iskola

A nemzetközi tapasztalatszerzésről, az elért eredményekről és a döbbenetes sikerről a résztvevő pedagógusokkal és az iskola egy volt tanítványával beszélgettünk.

A Pitypang Utcai Általános Iskola diákjai csoportkép
Szállni, mint a pitypang virága! - Első projektjével nyert Nívódíjat a Pitypang Utcai Általános Iskola

A Pitypang Utcai Általános Iskola egy „szülő-diák-tanár” kutatás eredményeire alapozva határozta meg a projekt céljait, így a mobilitás fókuszába az új kulturális és pedagógiai lehetőségek kiaknázása, a kiemelkedő tanulási lehetőségek biztosítása a diákok számára, valamint a pedagógusok szakmai és önismereti fejlődésének támogatása került. Ezeken kívül fontos célkitűzés volt az is, hogy összetartóbb tanári és tanulói közösség alakuljon ki, miközben fejlődik a résztvevők digitális kompetenciái, illetve idegennyelv-tudása. 

A „Szállni, mint a pitypang virága!” projektben összesen huszonegy tanuló és nyolc pedagógus vett részt, akik közül négy tanárral, Szabó Ágnessel, Czukor Kingával, Laurenczy Margittal, Csajtayné Simonyai Évával, és egy volt tanítvánnyal, Fröhlich Ferdinánddal beszélgettünk a nemzetközi tapasztalatszerzésről, s annak hatásairól az intézményre, a tanári karra, valamint a diákokra vonatkozóan.

Fenntarthatóság és játékosítás nemzetközi környezetben


Mi volt a projekt legfőbb célkitűzése? 

Szabó Ágnes, projektkoordinátor, mestertanár: Az, hogy egyáltalán megismerjük azt, hogy mit jelent „Erasmusos tanárnak” lenni és milyen hozadéka lehet. Mindenképp célkitűzésünk volt az, hogy a nyelvi ismereteink mélyüljenek.

Laurenczy Margit, matematika, angol tanár: Az Erasmus+ projekt során elsősorban arra törekedtünk, hogy IKT képzéseken vegyünk részt, hogy élvezetesebbé tehessük a tanórákat, illetve nagyon fontos az iskolában, hogy megelőzzük a bullyingot, vagyis az egymás zaklatását. Fontosnak tartottuk azt is, hogy már 40 fölött vagy középfiatalon küzdünk a kiégéssel, ezért megújítsuk magunkat is, a tudásunkat is, és hogy a magunk és a gyerekek számára is élvezetesebbé tegyük az oktatást. 

Csajtayné Simonyai Éva, földrajz-rajz, angol nyelv és irodalom tanár: A tenerifei foglalkozásainknak a témája az volt, hogy hogyan lehet játékosabbá tenni az oktatást és az órákat, szinte az összes feladatba bele volt építve a fenntarthatóság témaköre. Nagyon élvezetes volt, mert egyrészt jópofa, különleges játékok voltak, nemzetközi csapatban tanultunk és egymással is tudtunk gyakorolni. Kint a természetben is játszódott, a tengerparton is tudtunk ezzel foglalkozni, és bent a tanteremben is.

A Pitypang Utcai Általános Iskola nívódíjas projekt két résztvevője jégtörő játékot játszik

Miben fejlődtek szakmai és egyéni szinten is a projekt során?

Laurenczy Margit: A külföldi utazások minket is feldobtak, új élményekkel gazdagodtunk, illetve olyan emberekkel, kollégákkal ismerkedtünk meg szerte Európából, akik szintén pozitívan hatottak ránk, és megtapasztaltuk, hogy hasonló problémákkal küzdenek, mint mi.

Czukor Kinga, tanító, német nyelvtanár: Azt gondolom, hogy nagyon sok mindenben fejlődtem; a projekt előtt például soha nem utaztam még egyedül, szóval ez is az Erasmus+ programnak köszönthető, hogy kipróbálhattam. Németet tanítok az iskolában, külföldön viszont angolul folyt a kurzus, ezért úgy gondolom, hogy az angol nyelvtudásom is sokat fejlődött, illetve többekkel azóta is tartom a kapcsolatot, ami külön öröm számomra, mert így az ottani iskolarendszerrel is ismerkedem, és az általuk kapott információkat is be tudom építeni a saját oktatásomba. 

Csajtayné Simonyai Éva: Angolt is tanítok, de a külföldi kurzusokon rengeteg új szót tanultunk, amelyek a fenntarthatósággal és a tanult játékokkal kapcsolatosak. A természethez való visszanyom is mélyült, hiszen az óceánhoz nem jut el egy magyar ember nap mint nap, tehát ez óriási élményt jelentett.

A Pitypang Utcai Általános Iskola nívódíjas projekt résztvevője áll Tenerifén az oktatóval

„Játékokon keresztül egy gyerek ugyanannyit, vagy akár még többet is tud tanulni”


Milyen hozzáadott értéke lehet a külföldi mobilitásnak az iskola mindennapi életéhez?

Csajtayné Simonyai Éva: Egyrészt az, hogy a tanulás és a kurzusok nemzetközi környezetben zajlanak, tehát más kollégákkal is meg lehet ismerkedni, eszmét lehet cserélni az ottani országnak az oktatásával és az oktatási rendszerével kapcsolatban. Azt gondolom, hogy aki eljut így külföldre, és nemcsak egy szokásos nyaraláson vesz részt, annak mindenképpen szélesedik a látóköre. 

Másrészt szerintem a gyerekekre is óriási hatással van egy ilyen projekt. Hiszen nem pusztán abból tanulnak, hogy mindig leültetjük őket, és egy fegyelmezett, nagyon hagyományos környezetben és hagyományos módon zajlik az oktatás, hanem a játékokon keresztül egy gyerek ugyanannyit, vagy akár még többet is tud tanulni. Amikor valaki érzelmileg motivált, akkor a tanult dolgok sokkal jobban beépülnek a tudásába és a személyiségébe is.

Hogyan épült be a projekt során szerzett tudás az intézmény életébe?

Czukor Kinga: A projekt eredményeképpen láttuk, hogy az iskolában az idegen nyelvoktatást hogyan tudjuk fejleszteni, ezért emelt óraszámban tanítjuk már az angolt és a németet is. Emellett két okosterem is született az iskolában, amit a szülők, illetve az alapítvány támogatásával hoztunk létre, és itt a gyerekek az emelt óra számú nyelvoktatás során különböző technikai eszközöket is használhatnak, illetve egy magasabb szinten tudják tanulni a két idegen nyelvet.
 

Erasmus+ mobilitás diák szemszögből 


Milyen tevékenységekben vettél részt az Erasmus+ projekt során? Mivel foglalkoztatok, miről tanultatok a kint töltött időszak alatt?

Fröhlich Ferdinánd: Nyolcadik osztályba utaztunk el Máltára, ahol a környezetvédelemmel foglalkoztunk nagyon sokat. Nekem a nyelvtanulás szempontjából is nagyon sokat segített ez a lehetőség, mert nyolc évig németül tanultam, sőt igazából egy kisebb kihívás volt, hogy angolul volt az egész oktatás. Öt nap tanítás volt, és kettő nap szabadnapunk volt. Az iskolában nagyon sokat beszéltünk és tanultunk a természetvédelemről, fenntarthatóságról, iletve gyakran szóba került a szemétszedés és az óceáni szennyezettség is.  

Azonban nem minden szólt a tanításról, kulturális programokon is részt vehettünk; voltunk például Valletta-ban, St. Julien's-ben és Nexarban, elmentünk bowlingozni is a szabad időnkben, de olyan is volt, hogy a barátaimmal, elmentünk csak simán várost nézni.

A Pitypang Utcai Általános Iskola diákjai csoportkép Máltán 

Mi volt a projekt legszebb pillanata számodra?

Fröhlich Ferdinánd: Mindegyik program nagyon tetszett, Valletta, a főváros, egy gyönyörű szép hely volt, és amikor kijöttünk a tengerpartra, beláttuk az egész szigetet, az szintén iszonyatosan szép volt. Az egy felejthetetlen emlék, szerintem minden ember számára, amikor egy új országban jár a barátaival, jó a közösség és nincsen semmi probléma. 

Hogy érzed, miben fejlődtél az Erasmus+ programnak köszönhetően?

Fröhlich Ferdinánd: Nagyon sokat segített, mivel nyelvi osztályba vettek fel gimnáziumba, ahol jelenleg heti nyolc óra angolórám van és négy német. Nagyon hálás vagyok mindenkinek, főleg a tanáraimnak, hogy segítettek a felkészülésben.

A Pitypang Utcai Általános Iskola diákjai közös máltai karkötőjüket mutatják

„Figyeljetek, nyertünk egy Nívódíjat!”


Milyen érzés volt, amikor megtudták, hogy elnyerte a „Szállni, mint pitypang virága!” projekt az Erasmus+ Nívódíjat?

Szabó Ágnes: Amikor megkaptam az email értesítést, először nem értettem, hogy mi közünk a Nívódíjhoz, amikor nem is jelöltük, vagy nem is kértük, vagy nem is tudtam, hogy ezt hogyan kell. Mondom, majd megnézem később, órám lesz. Majd teljes döbbenettel olvastam, hogy megnyertük a Nívódíjat és mint a félbolond, úgy rohangáltam az iskolában és közöltem a többiekkel, hogy „figyeljetek, nyertünk egy Nívódíjat!”. Úgyhogy hihetetlen volt az egész, nagyon boldogok voltunk. 

Mit jelent Önnek ez a díj?

Szabó Ágnes: Személyesen ez a Nívódíj nekem mindent jelent, amit csak az Erasmus+ jelenthet. Mert amikor az ember megálmodik valamit, és aztán sikerre viszi, és látja a többiek szemében, hogy megérzik és megértik mindazt, amit én alapvetően szerettem volna, akkor az nagyon nagy büszkeség.

Pályázó intézmény: Budapest II. kerületi Pitypang Utcai Általános Iskola
A projekt címe: 
Szállni, mint a pitypang virága! Megismerni az EU értékeit, meglátni kulturális-társadalmi hasonlóságait, megérteni a különbségeit, és hazatérve az élményekről mesélni mindenkinek inspirálva őket!
Pályázattípus: Köznevelési diákok és munkatársak mobilitása

Koordinátor: 
Szabó Ágnes, mestertanár
Honlap: 
https://www.pitypangiskola.hu/iskola/palyazati-beszamolok/