Természeti kincskeresés Nyugat-Európában
Az Életfa Természetbarát Egyesület sikeres DiscoverEU esélyegyenlőségi pályázatai segítségével kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok fedezhették fel Európa sokszínűségét.
Pályázási, utazási tapasztalataikról az Életfa Természetbarát Egyesület munkatársát, Grünczeisz Berta Tilla projektvezetőt kérdeztük, aki végig kísérte a fiatalokat nemzetközi kalandjukon. Az interjút az utazó fiatalok élménybeszámoló idézetei színesítik.
Több DiscoverEU utazást is szerveztetek a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiataloknak. Mi motivált, hogy belevágjatok a DiscoverEU kalandba?
GBT: Egyesületünk székhelye egy kis bükkaljai település, a fő célcsoportunk a környéken élő lakosság. Azt gondoltuk, hogy ez a program kiváló ahhoz, hogy az itteni fiatalok biztonságosan és támogató közegben ki tudjanak tekinteni a megszokott környezetükből és feltáruljon előttük Európa sokszínűsége. A DiscoverEU nagyon komplex és sokoldalú fejlődési lehetőségeket kínál: a csoporton belüli együttműködés, a szervezés és a tervezés folyamatainak elsajátítása, az idegen nyelvi kommunikáció például kiemelt tanulási területei a programnak.
„Szerettem volna megtapasztalni új ország kultúráját, felfedezni milyen az ottani életstílus, az ételek, a hétköznapok.”
Hogyan illeszkedik a többi pályázatotok, tevékenységetek mellé a DiscoverEU esélyegyenlőségi pályázattípus?
GBT: Egyesületi tevékenységünkben kiemelt szerepet kap a természeti nevelés, egészséges életmód és a környezetvédelem. Így külön felkészülési alkalmat szántunk a DiscoverEU út előbbi vonatkozásainak feltérképezésére és közösen meghatároztunk pár zöld utazói alapelvet is. Ilyen volt pl. a kulacs használata, a szelektív hulladékgyűjtés, minél kevesebb műanyag csomagolású és feldolgozott élelmiszer vásárlása, tömegközlekedés használata stb.
A külföldi programokba beépítettük az egyes országok természeti értékeinek és világörökségi helyszínek meglátogatását is – itt a fiatalok saját tapasztalatot szerezhettek az adott élővilág különlegességéről, szépségéről és hogy hogyan óvják ezeket.
A DiscoverEU utazóinkat az európai vonatos kaland után igyekszünk abban támogatni, hogy további Erasmus programokban, egyéb projektekben vehessenek részt. Több egyesületi tevékenységünkbe is be tudtuk őket vonni, így pl. közösségi kirándulásokon, jóga foglalkozásokon és gyerektáborokban segítenek nekünk önkéntesként.
„Azért vágtam bele ebbe a kalandba, mert régóta vágytam egy igazi olasz életérzésre napsütésre, tengerre, spontán kalandokra.”
Hogyan állt össze a csapat? Voltak akadályok a fiatalok megtalálásában?
GBT: Azt tapasztaltuk, hogy leginkább az önbizalomhiány az akadály abban, hogy a fiatalok elinduljanak egy külföldi kalandra - tartanak attól, hogy egy számukra idegen és ismeretlen helyzetben helyt tudnak-e majd állni. Ez sokszor azt jelenti, hogy akkor jelentkeznek csak a programra, ha van olyan közeli barátjuk, aki szintén érdeklődik.
Szerencsére a szülők támogatóak és örülnek a lehetőségnek, ha aggódnak is, bíznak bennünk, és így elengedik velünk a fiatalokat.
„Kicsit féltem, milyen lesz a vízen utazni, de végül kellemes meglepetés ért. Amint elindultunk, fokozatosan elmúlt a félelmem, és végül kifejezetten élveztem a hajózást. Szép élmény lett belőle, amire jó szívvel gondolok vissza.”
Hogyan készültetek az utazásra? Mik voltak azok a területek, amire különös figyelmet fordítottatok?
GBT: Az utazást nálunk egy kéthónapos online készülés előzi meg, amely során több egyéni beszélgetést és közös megbeszéléseket tartunk – ennek célja, hogy alaposan felkészüljünk az utazásra és a csoportkohézió is erősödjön, biztonságos közeggé váljon a fiatalok számára a társaság.
Az alkalmakon közösen tervezzük meg a konkrét útitervet és helyszíneket, a kijelölt országokon belül a résztvevők preferenciáit követve. Ehhez hozzátartozik az adott térségek szokásairól, gasztronómiájáról, földrajzi sajátosságairól való tájékozódás, az alapvető idegennyelvi kifejezéseket tanulása, a program alatt használandó digitális platformok megismerése és a biztonságos utazási irányelveket is átbeszéljük.
Az utazás alatt is rendszeresen tartunk csoportmegbeszélést – ez részben az aktuális élmények feldolgozását, másrészt a folyamatos közös egyeztetést és napi tervezést szolgálják.
Hogyan dolgoztátok fel közösen az utazás élményeit?
GBT: A tanulási célok meghatározására és sikerességének mérésére a résztvevők kérdőívet töltenek ki az utazás előtt és után, ez is segíti őket az önreflexióban. Ezen kívül egyéni és közös megbeszélést is tartunk a hazatérést követően, ahol összegezzük a tanulságokat és a jövőbeli terveket, további lehetőségeket is feltérképezük.
„Csapatmunka készségeim fejlődtek, nyitottabb vagyok az új emberekre és bátrabban merek külföldön beszélni angolul.”
Milyen hosszan, merre utaztatok? Miért pont ezt az útvonalat jártátok be, mi volt a fiatalokkal választott tematika/megközelítés?
GBT: Az utazások 12 naposak voltak, úgy gondoljuk, hogy ez nagyjából a lélektani határa annak, amire még egy bátortalanabb fiatal is vállalkozik, viszont elegendő idő arra, hogy bele tudjon helyezkedni egy másfajta társadalmi és kulturális közegbe.
Elsősorban Nyugat-Európa országait céloztuk meg, amelyek valamilyen szempontból elérhetetlen álomként szerepeltek eddig a fiatalok gondolataiban, mint pl. a római Colosseum vagy az athéni Akropolisz. Emellett a Magyarországtól eltérő természeti értékek, a tengerpart, szurdokok vagy magashegyek is a vágyott célpontok között szerepeltek.
3-4 napot töltöttünk egy helyszínen, onnan jártuk be a helyi látványosságokat, világörökség helyszíneket, kulturális programokat. A tervezésben az is szempont volt, hogy kisebb településeket, kisvárosokat is meglátogassunk, ahol közelebbről beleláthatunk az egyes nemzetek társadalmi és kulturális sajátosságaiba.
Milyen nem várt kihívás merült fel a tervezés, szervezés, utazás, feldolgozás során, és hogyan oldottátok meg a helyzetet?
GBT: Az eddigi programok során szerencsére nem volt olyan mértékű kihívás, amit ne tudtunk volna kezelni. A tömegközlekedésben sokszor előfordultak késések vagy változások (pl. vonatpótló busz), de ezeket minden alkalommal jól viseltük. A taktikánk az volt, hogy hosszabb vonatútnál legalább 1, de inkább 2 órát számoltunk az átszállásra és így a késésekre is felkészültünk. A fiatalok sok esetben a hosszú vonatutakat kihívásnak érezték, és többen visszajelezték, hogy már nagyon várták, hogy megérkezzünk egy-egy helyszínre. A csoportok eddigi utazásaink során mindig nagyon összetartóak voltak és ha volt is egy-egy résztvevőnek nehézsége (pl. honvágya vagy nyelvi kommunikációs nehézsége), akkor vagy a kísérők vagy a csoporttársak tudták támogatni abban, hogy ezen túllendüljön.
„Rájöttem, hogy minden ország saját, különleges arculattal, hagyományokkal és életstílussal rendelkezik. Nemcsak a kulturális különbségeket láttam meg, hanem a hasonlóságokat is, amelyek összekötik az embereket. Megtapasztaltam a nyitottságot, a vendégszeretetet és azt, hogy mennyire fontos szerepe van a történelemnek és a hagyományoknak a mindennapokban.”
Melyik volt az utazás legszebb pillanata?
GBT: Rengeteg nagyon szép élmény van mögöttünk! Számunkra a legszebb pillanatok, amikor láttuk a fiatalokon a felfedezés, a nyitottság, a felszabadult életérzés örömét.
Volt, hogy percekig csak szótlanul nézték a tengert, gyönyörködtek a látványban; vagy egy hosszú nap után este jókedvűen, közösen főztünk vacsorát, amiben még olyan is részt vett, aki eddig otthon sose nyúlt konyhai eszközhöz. Az is kedves emlék marad, ahogy rácsodálkoztak a régi korok építészeti és kézműves alkotásaira még azok is, akik eddig messzire elkerülték a történelmi leckéket.
Ilyenkor láttuk, hogy érdemes volt beletenni a projektbe a sok energiát, mert fontos és valódi értékek megtapasztalásához tudtuk hozzásegíteni a résztvevőket.
„Amikor elindultunk Bécsből, hosszú vonatozás után másnap reggel az ablakon kinézve gyönyörű szép ködös, hegyes tájra ébredtem.”
Mit tanultatok az utazásokból, mi kulcselem a szervezéskor?
GBT: Azt tapasztaljuk, hogy az utazást megelőző szakasz nagyon fontos - ha mentálisan és logisztikai szempontból is felkészülnek a résztvevők, már fél siker a tényleges kalandhoz.
A fiatalokat együttműködő partnerekként kezeljük a folyamatban: tisztázzuk a feladatokat, felelősségeket és ezt kommunikáljuk több módon - írásban és szóban - feléjük. Ugyanakkor mindig ott vagyunk nekik segítségként és számíthatnak ránk.
A projekt révén fejlődtünk a résztvevőkkel való kommunikációban és a korosztály sajátosságainak mélyebb megértésében is, ami segíti további munkánkat.
Miért és milyen szervezeteknek ajánljátok a DiscoverEU esélyegyenlőségi pályázattípust?
GBT: Azoknak a szervezeteknek ajánljuk, akik a 18-21 éves korosztállyal foglalkoznak, szívesen utaznának velük külföldre és vállalják, hogy a projekt időszakára szorosabbá fűzik a kapcsolatukat a résztvevőkkel, hiszen ez egy “közös vállalkozás”.
Nekünk ez volt az első Erasmus projektünk, és teljesíthetőnek, sikeresnek éltük meg a folyamatokat, a fiatalok pozitív visszajelzései pedig inspirálnak minket jövőbeli projektekre is.
Azt azért nem árt tudni, hogy a szervezés sok munkával jár, így a megfelelő és lelkes humán erőforrás elengedhetetlen. A folyamat megvalósítása azonban nagyon sok értékes tapasztalatot ad a szervezetnek is, amit a későbbiekben sokoldalúan fel tudnak használni.
Osszatok meg 3 „tuti tippet” a pályázáshoz, szervezéshez, utazáshoz!
GBT: Érdemes jól felépített folyamatot kitalálni a tervezés-szervezés-megvalósítás-utánkövetés szakaszaira, amiben tiszták a keretek, felelősségi körök és amely illeszkedik a szervezet kapacitásához is.
Az utazásnál legyenek jól meghatározott keretek és tervek, de legyen bennük rugalmasság is, az A mellett, B netán C verziók, teret adva a változás és változtatás lehetőségének.
Legyen elsődleges szempontunk a jó légkör kialakítása, amiben a csoportfolyamat, őszinteség, együttműködés és egymás támogatása központi elem, mert egy ilyen csapatban az esetlegesen felmerülő problémák is könnyebben és gyorsabban megoldódnak!
Az egyesület munkáját honlapjukon, illetve közösségi média felületeiken követheted!