Néhány gondolat az ifjúsági részvételről

Az Erasmus+ ifjúság 2021-2027-es szakaszában prioritás a fiatalok aktív társadalmi részvételének erősítése. Miért fontos az ifjúsági részvétel tudatos támogatása?

Fiatalok részt vesznek a döntéshozatalban
Néhány gondolat az ifjúsági részvételről

A fiatalok elérése, bevonásuk a döntéshozatalba örök kérdés. Az Európai Unió 2019-től hatályos ifjúsági stratégiája középpontba helyezi a fiatalok társadalmi és polgári szerepvállalását, és egyik fontos eleme az ifjúsági részvétel erősítése a demokratikus életben. Ennek támogatására az Erasmus+ 2021-ben induló programciklusában az ifjúsági területen új pályázattípus jelent meg Ifjúsági részvételi tevékenységek (Youth Participation Activities) néven. A pályázattípusban támogatott projektek célja a fiatalok és döntéshozók közti párbeszéd kezdeményezése, a fiatalok figyelmének felhívása az európai értékekre és aktív állampolgárságuk erősítése, hozzájárulva a kritikus gondolkodásmód kialakításához és az ifjúsági részvétel támogatásához.

De mit értünk ifjúsági részvételen? Miért van szükségünk rá, és miért fontos támogatnunk?

Az ifjúsági részvétel a fiatalok hosszan tartó elköteleződése a döntéshozatalban. Annak különböző szintjein valósul meg: egyéni (akár fogyasztói szokásokban) és helyi (a család és az iskola szintjei), vagy regionális, nemzeti és nemzetközi szinteken (politikai aktivizmus, szavazati jog). Alapvetően az erő olyan meg- és elosztásáról van szó, ami pozitívan befolyásolja a generációk közti hatalmi aránytalanságokat, képessé teszi a marginalizált és kirekesztett csoportokat, hogy változást érjenek el helyzetükben, valamint erősíti a fiatalok mint állampolgárok részvételi jogait és az olyan nemzetközi megállapodásokat, mint az Egyesült Nemzetek a gyermekek jogairól szóló egyezménye. Az ifjúsági részvételi folyamatok meghatározásában és fenntartásában fontos szerepe van minden olyan döntéshozónak, aki hatással lehet a fiatalok életére, legyen szó szülőkről, ifjúsági szakemberekről, tanárokról, köztisztviselőkről vagy éppen politikusokról.

A témára irányuló kutatások azt mutatják, hogy az ifjúsági részvétel egyre inkább a szociális, civil és informális platformok felé fordul: a fiatalok olyan ügyek támogatását preferálják, ami a saját identitásuk fejlődéséhez és önmeghatározásukhoz kapcsolódik. Ez a fajta támogatás megjelenik a viselkedésük szintjén is, például önkénteskednek vagy megosztják politikai nézeteiket a közösségi média profiljukon. Egyre elterjedtebbé válnak az egy témára fókuszáló alulról jövő kezdeményezések (jó példa erre Greta Thunberg környezetvédelmi mozgalma), véleményük kifejezése pedig nagyrészt az online térben történik.

Az ifjúsági részvétel tudás forrása lehet, hiszen a fiatalok gondolatain alapuló javaslatok beépíthetőek a velük foglalkozó intézmények, szervezetek működésébe, ezáltal hatékonyabbá téve azokat. A részvétel struktúrája pedig a kitűzött céltól függően felállítható a fiataloknak, a fiatalokkal együtt és kizárólag a fiatalok által is. Megközelíthető formálisan és informálisan. Formálisan strukturált és általában hosszú távra tervezett folyamatokkal, formális irányelveken keresztül (pl.: választások, diáktanács révén). Informálisan kötetlenebb keretek között, általában rövidtávon, minimális tervezéssel és forrással (pl.: projektalapú részvétel által).

Roger Hart modellje a fiatalok részvételéről
Roger Hart modellje a fiatalok részvételéről (forrás: SALTO PI)

Ahhoz, hogy egy intézmény/szervezet/projekt részvételi legyen, szükséges, hogy a fiatalok az adott hely vagy tevékenység aktív résztvevői legyenek, és az adott kérdésben ösztönözve érezzék magukat nézeteik szabad kifejezésére. Az intézménynek, szervezetnek vagy projektnek képessé kell tennie a fiatalokat arra, hogy változást kezdeményezzenek, és valós lehetőségük legyen rá, hogy befolyásolják a döntéshozatali folyamat eredményét. Hogy lássuk, tevékenységünkben az ifjúsági részvétel valóban jelen van-e, segítséget nyújthat Roger Hart modellje, amely nyolc létrafokkal ábrázolja a részvétel különböző valós és hamis megvalósulásait. Az ábra hasznos útmutató az ifjúsági részvétel folyamatainak tervezésekor, értékelésekor, és megmutatja, milyen gyakorlatok követendők, és melyek kerülendők.

Az ifjúsági részvételi folyamatok elősegítéséhez és megszilárdításához megfelelő katalizátor a fiatalok számára vagy bevonásukkal szervezett program vagy projekt. A részvételen keresztül elsajátítható kritikus gondolkodás mentén születnek jó döntések, a folyamatok erősítésével pedig lehetővé válik, hogy a fiataloknak valós döntési eszközök álljanak rendelkezésükre az életüket érintő valamennyi kérdésben.

Az ifjúsági részvételről, annak módszereiről és az arról szóló kutatási eredményekről további információ a SALTO PI youthparticipationpool.eu weboldalán található!