A legtutibb tanácsok nívódíjas ifjúsági projektmegvalósítóktól
Ha kiemelkedő Erasmus+ ifjúsági projektet szeretnétek megvalósítani, érdemes megnézni, mit tudtok ellesni az elmúlt évek nívódíjas projektmegvalósítóitól.
Az Erasmus+ világában a legnagyobb szakmai elismerések egyike az, ha egy projektmegvalósító csapat megkapja az kiemelkedő kezdeményezéseknek járó Nívódíjat. Ez azt jelenti, hogy az adott kezdeményezés példátlanul innovatív, alapos vagy éppen jókora hatással bír célcsoportjára és a szakma fejlődésére. Éppen ezért kezdő vagy haladó, de akár profi projektmegvalósítóként is kifejezetten hasznos felmérni, hogy milyen tippekkel szolgálhatnak a nívódíjasok!
Mindenképp vágjatok bele!
„[A tanácsom] az, hogy mindenképpen próbálják meg! Amint belecsöppensz ebbe a világba, nincs megállás. Nem szabad megretteni attól, hogy ez egy nemzetközi pályázat és hogyan fogunk partnereket találni hozzá. Rengeteg lehetőség van találni olyanokat, akik szívesen csatlakoznának, akár Facebook csoportokban vagy rendezvényeken. Ha valaki elindul ezen az úton, és bízik a projektje sikerében, akkor biztos, hogy sikerre tudja majd vinni.” (Szilágyi Gábor, Kalamáris Egyesület, 2023)
Ha van egy jó ötletetek és kellő motivációtok, akkor mindenképp érdemes belevágni a pályázásba! Amellett, hogy különböző nemzetközi eseményeken könnyen találhattok potenciális partnereket, egyéb lehetőségek is segítenek titeket ezen az úton. A Tempus Közalapítvány minden évben tart információs alkalmakat és tréningeket majdani pályázóknak, vannak támogató programjaink, ahol külsős szakértő meglátásaival gazdagodhattok, ráadásul konzultációra is bejelentkezhettek a pályázatkezelő munkatársakhoz, ha már kiforrt ötletek van.
Támaszkodjanak egymásra a projektmegvalósító csapat tagjai!
„Fontos az, hogy egy pályázatot egyedül nem lehet megvalósítani. A célcsoportot a lehető legkonkrétabban kell meghatározni. Egy jó helyszín nagy mértékben tudja támogatni a sikeres megvalósítást.” (Hochstein Norbert, Qualitimpact Informal Group, 2019)
Egy-egy projekt kitalálásakor és megszervezésekor fontos nyíltan, kiegyensúlyozottan és a partnerek képességeinek, erőforrásainak és tudásának megfelelően leosztani a projekt megvalósításával járó feladatokat. Ki miben a legjobb? Melyik szervezet állítsa össze és koordinálja például a kommunikációs tervet? Helyszín vagy egyéb erőforrások szempontjából milyen lehetőségek állnak a rendelkezésetekre? Mivel ezek a kezdeményezések a közös munkán alapulnak, ezt a lépést semmiképp sem szabad kihagyni!
„Én 2010 óta vagyok aktív az ifjúsági területen, Józsi pedig 2017 óta. A tapasztalatok mellett az is fontos, hogy az alapítvány céljai és a mi értékrendünk megegyezik, emiatt hiteles a projekt. Olyan partnereket választunk, akikkel hasonló célok mentén, hasonló programokat valósítunk meg.” (Kovács Orsolya, Vidéken Jó! Alapítvány, 2021)
A partnerek kiválasztásánál a szakmai háttér mellett az is fontos, hogy a szervezetek munkatársai a tiétekéhez hasonló értékrend mentén dolgozzanak, mivel hosszú távon csak így tudtok a közös célért hitelesen és lelkiismeretesen tenni.
A célcsoport igényeire reagáljon a program!
„Fontos, hogy a fiataljainknak a valós szükségleteire alapozzuk a projektjeinket. A fiataljainkat a folyamatba végig vonjuk be, ne csak dekorációként használjuk őket. (…) [Mi a projektben] Olyan témákat feszegettünk, amik nem feltétlenül vonzók számukra. Ilyen például a közpolitika, a párbeszéd, az önkormányzatiság… (…) Összességében a nemformális tanulás jól bevált módszereit alkalmaztuk, csak a saját projektünkre szabtuk azokat. Nem túl »szexi« témákat tettünk vonzóvá, és ehhez az kellett, hogy mi is higgyünk a tapasztalati úton történő tanulás fontosságában.” (Gulyás Barnabás, Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság, 2019)
Már a kezdeményezés megtervezésekor végig kell gondolni azt, hogy a célcsoportnak (ifjúsági szektor esetén a fiataloknak) milyen olyan igényei, szükségletei lehetnek vagy éppen milyen olyan kihívásokkal nézhetnek szembe, amikre a projekt választ tud adni. Emellett azt is szem előtt kell tartani, hogy a fiatalok tanulási módszere és érdeklődési köre eltérő lehet a projektet megvalósító szervezeti munkatársakétól, ami nagyban befolyásolja a megvalósítás menetét és az alkalmazott módszereket.
„Igényfelméréssel kezdtünk: a narratív élettörténet-elbeszélés módszerével készítettünk mélyinterjúkat az ott élő roma nőkkel. Így valóban olyan problémák vetődtek fel, amit a helyiek annak definiálnak, és nem olyan, amit mi külső szemmel annak érzünk.” (Dr. Aczél Zsófia, BAGázs Közhasznú Egyesület, 2020)
Az igényfelmérés optimális esetben a projekt szerves részét képezi, ezen alapulva dolgozzátok ki a további terveket és célokat. Így a kezdeményezés tényleges szükségletekre tud reagálni, és valós változást tud elhozni a közösségbe.
Gondolkozzatok helyi és nemzetközi szinten is!
„Mindig (…) valamilyen globális kihívásra, problémára, kérdésfelvetésre adunk valamilyen lokális választ, ami a vidéki életből, életformából adódik.” (Bozsits József, Vidéken Jó! Alapítvány, 2021)
Az Erasmus+ projektek interkulturális jellegükből adódóan globális vagy éppen országhatárokon átívelő, egyszerre több országban megjelenő kihívásokra adnak választ. Ugyanakkor tervezéskor azt is fontos észben tartani, hogy ezeknek a kezdeményezéseknek helyi szintű hatással is bírniuk kell. Azok a projektek igazán kiemelkedők, amelyek túlmutatnak megvalósulásuk időszakán.
Szeretnétek további pályázatírással és projektmegvalósítással kapcsolatos tippeket olvasni? Kattintsatok a linkre!