A nemzetköziesítés dimenziói és kihívásai a köznevelésben és a szakképzésben

Beszámoló a második A tanulás jövője - Együtt a fejlődés útján díjátadó és konferenciáról.

December 5-én, immár második alkalommal került megrendezésre a köznevelés és szakképzés szereplői számára életre hívott A tanulás jövője – Együtt a fejlődés útján konferencia, melynek keretében kiosztották a Digitális Pedagógus és Oktatói díjakat is.

A konferenciát Dr. Pósánné Rácz Annamária, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes-államtitkára nyitotta meg. 

Köszöntőjében elmondta, hogy gazdaságunk versenyképességének kulcsa a jól képzett munkaerő, melyhez elengedhetetlen, hogy a tanulók ne csak hazai, hanem nemzetközi munkaerőpiaci kompetenciákkal is fel legyenek vértezve. Hozzátette, a jövő munkaerőpiacát a gyorsan változó technológiai trendek határozzák meg, amelyek lekövetésében a legutóbbi kutatások szerint a transzverzális készségek elsajátítása nagy szerepet játszik. A fentieket figyelembe véve a nemzetközi mobilitási programokba történő becsatlakozás és az intézményi nemzetköziesítés kulcsfontosságú; nem csupán a tanulók, oktatók és pedagógusok egyéni gyarapodását szolgálja, de az általuk képviselt szervezet nemzetközi szakmai színvonalát és intézményi eredményességét is növeli.

A folytatásban Bodrogi Richárd, a Tempus Közalapítvány főigazgatója köszöntötte a résztvevőket.

Örömmel jelentette be, hogy a 2022-ben elindított fejlesztések megmérettettek és új szakaszba léptek: ezek eredményeként 2024-ben a Tempus Közalapítvány komplex szolgáltatásokon keresztül – Erasmus+ Mentorhálózat, START képzés, akkreditált tanár-és oktatói továbbképzések – képes támogatni a köznevelés és szakképzés szereplőit, hogy felismerjék és kihasználják azokat a nemzetközi lehetőségeket, amelyek nemzetközi együttműködésekben való részvételt, minőségi pályázatok megszületését, és nem csak intézményi, de térségi szintű szemléletváltást eredményezhetnek.

A Főigazgató abbéli reményét fejezte ki, hogy a Tempus Közalapítvány tevékenységei révén hozzá tud járulni egy még sikeresebb és versenyképesebb oktatási rendszerhez.

Végül köszöntetet mondott azoknak a szereplőknek, akik szakmai hozzájárulásuk révén már most is a köznevelési és a szakképzési szektor nemzetköziesítésén fáradoznak, akik munkája alapvető jelentőséget hordoz. Ennek elismerése jeléül a Tempus Közalapítvány a jövőben szeretné díjazni is ezt a kitartó és fontos munkát. Háláját fejezte ki azoknak az oktatóknak és pedagógusoknak, akikkel a Tempus Közalapítvány együtt haladhat a fejlődés útján. 

A plenáris előadás során Verses István, az Erasmus+ Felsőoktatási és Nemzetköziesítési Igazgatóságának igazgatója a 10 éves Erasmus+ program eredményeiről, kihívásairól és lehetőségeiről beszélt.

Ismertette a 2018-as Eurobarometer átfogó felmérésének eredményét, mely szerint az európai polgárok az Európai Unió harmadik legfontosabb vívmányaként tekintenek az Erasmus+ programra. Az Erasmus+ program 2014 és 2024 között körülbelül 400 millió euróval 350.000 résztvevő mobilitását tudta támogatni. Kihangsúlyozta, hogy az Erasmus+ túlmutat a mobilitási program mivoltán. Egy olyan eszköz, amely forrásokat és kereteket biztosít a nemzetköziesítés előmozdítására. 

Külföldi példaként emelte ki Németországot: ahol az ország saját oktatási célkitűzéseit a Erasmus+program biztosította keretekhez igazítják, a rendelkezésre álló oktatási ESZA (Európai Szociális Alap) keretet az Erasmus+ programba fektetik. 

Majd egy hazai jó példával, az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Kollégium 2007 óta bejárt útjával ismertette meg a hallgatóságot:

Egyetlen kolléga egyhónapos szakmai gyakorlata nyomán mára 27 országban vannak nemzetközi partnereik, folyamatosak a szakmai együttműködések, az iskolát ténylegesen áthatotta a nemzetköziesítés.

Miért van szükség további munkára? – tette fel a kérdést. 

Egy, a 2019-2023-as időszakot vizsgáló felmérés alapján a vármegye szinten benyújtott -köznevelési és szakképzési Erasmus+pályázatok száma nem éri el a 10%-ot.

És bár a benyújtott pályázatok száma folyamatosan növekszik, a végső cél az, hogy az Erasmus+ programban való részvételre reális lehetőségként tudjon tekinteni mindenki. A valódi transzformáció létrejötte pedig a kritikus tömeg elérésén keresztül valósulhat meg.
 Hozzátette, több elérhető támogatás várható a köznevelésben és a szakképzésben, azonban a forrásemelkedéssel a projektek minőségének javítása, a szakmafejlesztés központba állítása kéz a kézben kell, hogy járjon.

Hangsúlyozta, az intézmény kinyitása a világra önmagában nem nemzetköziesítés.  A saját intézményi fejlesztési célokból kiindulva és azok szolgálatába állítva kell kihasználni a nemzetközi mobilitási programok, mint például az Erasmus+ által kínált lehetőségeket.

Végül részletesen bemutatta az Erasmus+ Mentorhálózat működését, a mentorok feladatait és szerepét, valamint az elmúlt években átalakított képzési rendszert, létrehozott képzéseket. 2025. január 1-től 9 mentor fogja egész évben segíteni a magyar köznevelés és szakképzés szereplőit a jövőjük formálásában.

A folytatásban Dr. Setényi János, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója előadásában felvetette:

Létezik az köznevelési-és szakképzési intézmények esetében egy úgynevezett „modellizációs küszöb”, amelyet át kell lépni, mielőtt az adott intézmény a nemzetköziesítés világába képes lesz belépni. Ez a küszöb lehet többek között a nyelvtudás hiánya, a professzionális online jelentlét, vagy akár a Tempus-tudatosság.

Előadását egy gondolatébresztő kérdéskör köré rendezte: Tudtunk-e a 21. században élni a nemzetköziesítés adta lehetőségekkel és tudunk-e élni ma, 2024-ben?

Az előadások után sor került a Digitális Pedagógus és Oktatói Díj átadására.

A felhívásra 40 pályamunka érkezett be az új Módszertani Ötlettár felületén keresztül, melyek közül 10 projektterv és 2 óraterv került díjazásra. 
 A díjakat Dr. Pósánné Rácz Annamária helyettes-államtitkár és Bodrogi Richárd főigazgató adták át.

A díjazottak:

• Az érme két oldala – Pénzügyi életleckék a generatív AI felhasználásával - Csikó Szilvia
• Pí, a rejtélyes szám – Hipik Angéla
• Kalandjaink Tommal – Czeglédi Ildikó
• MI az állatokért – Éder Márta
• The Lost City of Code – Atlantis - Tóth Éva
• 1001 történet nagyszüleink életében – Szabó Márta, Sásdi Mariann, Szabó Katalin, Pásztiné Markella Eszter, Csanálosi Márta
• A MI márciusunk Tavaszi jeles napok és ünnepek a mesterséges intelligencia segítségével – Kukk Ibolya
• Aktív vállalkozó – Passzív vendéglátás – Mustos Szilvia
• Bee the Universe – Pap Andrea, Duygu Aktug Aydin, Marion Cutajar
• KalózkaLand – Kiss Mónika
• „Libaterelés a nagyvárosban” – nyomkereső játék középiskolásoknak – Elekes Katalin
• Kosztolányi Dezső klasszikus kötelezője korszerű köntösben – Bodor Viktória 

A délutáni szekcióban kerekasztal-beszélgetés vette kezdetét Várszegi Dóra, a Tempus Közalapítvány Erasmus+ Felsőoktatási és Nemzetköziesítési Igazgatóságának stratégiai és fejlesztési igazgató-helyettesének vezetésével.

A beszélgetésből kiderült, hogy a hazai köznevelési és szakképzési intézmények 80-85% nem vesz részt a pályázói vérkeringésben, az intézmények nagy része egyáltalán nem ismeri a mobilitási lehetőségeket. A fejlődésnek tehát nagy tere van.

A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy a változás előidézésében az intézményvezetői attitűd kulcsszerepet játszik. Továbbá abban is, hogy az első lépés a nemzetköziesítés útján a belső igény megteremtése és az ehhez szükséges még a szemléletváltás. 
 A belső igény felébresztésének egyik leghatékonyabb módja pedig a jógyakorlatok bemutatása, a sikeres pályázatok eredményeinek szétterítése, amelynek megszületését követően képzésekkel lehet hozzá a megfelelő tudást elsajátítani.

A kerekasztal résztvevői: Hajnal Gabriella elnök, Klebelsberg Központ, Rozmán Éva igazgató, Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Kollégium, Eger, Dr. habil. Révész László főigazgató, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógusképző Központ, dr. Pálmai Gergely főosztályvezető, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály, Dr. Setényi János igazgató Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézet.

A konferencia nagy sikerére való tekintettel jövőre is megrendezésre kerül, addig is érdemes ellátogatni atanulasjovoje.hu és az erasmusplusz.hu honlapokra.