Disszemináció az Erasmus+ programban
Mutassa meg, milyen plusz rejlik Erasmus+ projektjében!
A disszemináció az eredmények széleskörű terjesztése a láthatóság növelése érdekében. A hatékony disszemináció egy jól átgondolt kommunikációs terven alapul, amely nemcsak azokat a lépéseket tartalmazza, amelyeket az eredmények terjesztésekor teszünk meg, hanem azokat a tevékenységeket is, amelyeket a projekt kezdetétől, annak megvalósításán át, a disszeminációig megvalósítunk a hatékony kommunikáció érdekében.
A kommunikációs tevékenység növelheti tehát a projekt vagy annak eredményeinek láthatóságát, a szervezet/intézmény/informális csoport ismertségét, de akár lehet egyszerű figyelemfelkeltés is a projekt témájára. Bár kommunikációs tervet kötelező készíteni a pályázat benyújtásához, a pályázó is nagymértékben profitál belőle, hiszen ez promóciós lehetőséget jelent. Egy színvonalas projekt és annak kommunikációja a releváns célcsoportok felé megkönnyítheti a kapcsolatépítést, a tagok toborzását és növelheti szervezet hírnevét.
A kommunikációs terv kidolgozása során szem előtt kell tartani az arányosság elvét: nagyobb ívű projektekhez alaposabb kommunikációs tervet kell csatolni, hiszen ez biztosítja, hogy a projekt tényleg eléri a célcsoportot, (ha releváns) a döntéshozókat és a szélesebb körű közönséget a projekt megvalósítása közben és után.
5 tipp a sikeres disszeminációhoz
A DISSZEMINÁCIÓ NEM A PROJEKT VÉGÉN KEZDŐDIK
Ne csak a projekt eredményeire fókuszáljunk; tervezzünk a megvalósulása előtt, a projekt közben és a lezárása után is disszeminációs tevékenységeket. Például: a projekt előtti disszemináció része lehet a résztvevők toborzása, kapcsolatrendszer kiépítése, de már az is, ha kihirdetjük a honlapunkon, hogy pályázatot nyertünk. Projekt közben a résztvevőket is bevonhatjuk a disszeminációba, például egy mobilitás esetében lehet az a résztvevők feladata, hogy a közösségi média oldalukra posztoljanak képeket, videókat, esetleg írjanak blogbejegyzéseket a szervezet honlapjára. A projektet követően megkezdődhet az eredménykommunikáció, amely nem csak száraz adatokból állhat, része a személyes történetek, beszámolók megosztása is.
MIÉRT, KINEK, HOL? EZ ITT A KÉRDÉS!
Kezdő lépésként néhány alapvető kérdést kell végiggondolni, amelyek szorosan összefüggnek egymással. Miért akarunk hírt adni a tevékenységünkről? Mi a hosszú távú cél, amit szeretnénk elérni intézményi vagy szervezeti szinten? Másképp, másnak és másról kell kommunikálni, ha döntéshozói szintre szeretnénk eljuttatni törekvéseinket, új partnerek felé nyitnánk vagy az ifjúsági cserénkre szeretnénk több résztvevőt bevonni. Kinek akarunk hírt adni tevékenységeinkről? A tervben meg kell határozni azt is, ki a disszemináció célcsoportja.
Széles körben terjesztenénk az információt vagy specifikus csoportot céloznánk meg? Szeretnénk bevonni a sajtót vagy döntéshozókat? Melyik generációt szólítanánk meg? Mindehhez ismerni kell a célcsoportot és az igényeit, és minél konkrétabban meg kell határozni, kik is ők. Például, a „fiatalok” mint célcsoport elég tág, de a „helyi általános iskolában tanuló 11. évfolyamos diákok” már egy releváns megközelítés lehet.
Hol tudjuk elérni a célcsoportot? Attól függően válasszuk meg az eszközt, hogy kinek és mit kommunikálunk. Hol érhetjük el jobban a célcsoportot: online vagy offline platformon? Melyikkel van nagyobb tapasztalatunk? Persze, fejlődni mindig lehet, de nem kell rögtön a legbonyolultabb és legköltségesebb high-tech marketing eszközökre gondolni. Ha van Facebook oldalunk vagy aktív hírlevelünk, bátran kezdhetjük a projekt disszeminációját ott. Ha viszont tudjuk, hogy az iskola diákjait a sulirádióban tudjuk a legegyszerűbben elérni, használjuk a hangosbemondót.
GAZDÁLKODJUNK ERŐFORRÁSAINKKAL!
Vannak olyan eszközök és felületek, amelyekről hajlamosak vagyunk elfelejtkezni. Ilyen például a fent említett sulirádió vagy a régóta nem frissített weboldal. Érdemes végiggondolni, milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre. Használjuk ezeket a meglévő erőforrásokat: a már létező online és offline eszközeinket, csakúgy, mint a nemzeti iroda és az Európai Unió által biztosított felületeket (pl.: Erasmus+ Project Results Platform). Ne felejtkezzünk el partnereinkről sem, lehetőség szerint delegáljunk feladatokat számukra is. Ha egy-egy partnerszervezet vagy ismerős megosztja a hírünket, az máris több embert érhet el; ha pedig például egy résztvevő vagy a projekt célcsoportjának egyik tagja osztja meg a projekt során szerzett tapasztalatait, anélkül válik láthatóbbá a tevékenységünk, hogy a koordinátori feladatok mellett még kommunikációs tartalmat is gyártottunk volna.
A MINŐSÉG MEGHATÁROZÓ
Mindig törekedjünk jó minőségű tartalom előállítására; legyen az kép, videó vagy szöveg. Ha a projekt egy nagyobb eseménye vagy fordulópontja következik, érdemes előre végiggondolni, hogy arról mit és hogyan szeretnénk közölni, és ehhez ott milyen tartalmat készítünk majd: pl.: egy konferencián nemcsak csoportkép készülhet a résztvevőkről, hanem megkérdezhetjük a véleményüket vagy rövid videós interjúkat vehetünk fel az előadókkal is. Ha van egy listánk, könnyebb tervezni!
ALAKÍTSUNK A TERVEN, HA KELL!
Tanácsos nyomon követni, hogyan alakulnak a tevékenységek, és helyet hagyni a disszeminációs tervben az időközi változtatásokra, igazításokra. Mennyi embert értünk el a tartalmunkkal? Jól lőttük be a célcsoportot? Érthetően kommunikálunk velük? Ezeket végiggondolva időről időre térjünk vissza a tervünkhöz!
+ TIPP!
Átláthatóbbá és egyszerűbbé teszi a disszeminációs tervezést EZ A KREATÍV MUNKALAP! Segítségével összeírhatjuk, hogy mi az a kulcsüzenet, amit el szeretnénk juttatni a nagyközönséghez; kik képezik a célcsoportot; miről szeretnénk hírt adni a projekt előtt-közben-után; milyen csatornákon keresztül juttathatjuk el az üzenetet.