Egyéni Tanulási Számla rendszerének kialakítása és megvalósítása Magyarországon

Beszámoló az Egyéni Tanulási Számla rendszerének kialakítása és megvalósítása Magyarországon (HUN-ILA) című projekt és a Készségek Európai Éve közös záró konferenciájáról.

2024. május 14-én került sor az „Egyéni Tanulási Számla rendszerének kialakítása és megvalósítása Magyarországon (HUN-ILA)” című projekt és a Készségek Európai Éve közös záró konferenciájára a Kulturális és Innovációs Minisztérium szervezésében. A rendezvényt dr. Hankó Balázs innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár, Raluca Painter, a DG Reform munkaerőpiaci, oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal foglalkozó osztályvezetője és Giancarlo Dente, a projekt vezetője nyitották meg köszöntőikkel.

Engels-Perényi Klára, az Európai Bizottság DG EMPL képviselője bevezetőjében felhívta a figyelmet az Európában tapasztalt munkaerőpiaci kihívásokra. A képviselő asszony a következőket emelte ki előadásában:

európai uniós szinten 42 szakmát azonosítottak hiányszakmaként; a kis- és középvállalkozások 74%-a jelezte, hogy hiány van a megfelelően képzett munkaerőből; továbbá hogy az uniós célkitűzések értelmében 2030-ra 60%-ra szükséges növelni a felnőttkori tanulásban való részvételt éves szinten.

Ezekre reflektált az Európai Bizottság a Készségek Európai Éve meghirdetésével, amelynek 2024. május 8-i zárásához kapcsolódóan néhány hete került elfogadásra egy, a munkaerő- és szakemberhiány kezelésére vonatkozó cselekvési terv.

Dr. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár előadásában hangsúlyozta a felnőttképzés, a szakképzés és a felsőoktatás szoros együttműködésének fontosságát, és az egyéni tanulási számla (ETSZ) bevezetésének lehetőségein túl – a két eszköz szoros összefüggésére, egymást erősítő voltára tekintettel – érintette a mikrotanúsítványok kérdéskörét is. A mikrotanúsítvány lényege, hogy olyan tanulási eredményt, jól körülhatárolható munkaköri kompetenciát, készséget igazol, amely a munkaerőpiacon önmagában is hasznosítható (például informatikusok esetében egy új programozási nyelv ismerete). A mikrotanúsítványok bevezetésének előkészítésére irányuló, a 2024 decemberében záruló „Egységes Mikrotanúsítvány rendszer kialakítása Magyaroszágon” című projekt szintén a Technikai Támogatási Eszköz keretében valósul meg. A mikrotanúsítványok kiállításának lehetősége már megjelenik a hazai szakképzési, felnőttképzési és felsőoktatási jogszabályokban, és több egyetemen is elindultak már az első mikrotanúsítványos képzések.

A Tanács ajánlása (2022. június 16.) az egyéni tanulási számlákról

2020-ban jelent meg az Európai Készségfejlesztési Program, amelynek részét képezi többek között az egyéni tanulási számlák és a mikrotanúsítványok kérdése. Az egyéni tanulási számlák bevezetésének lényege az ajánlás szerint az, hogy az egyes országokban minden felnőttkorú egyén rendelkezésére álljon egy olyan egyéni jogosultság, virtuális összeg, amely csak képzésre fordítható. Fontos kritériumként határozza meg a jogosultságok felhalmozhatóságát és hordozhatóságát (munkaerőpiaci státusztól, foglalkoztatási viszonytól függetlenül pályamódosítás és hosszabb távú célkitűzésként akár másik tagállamban való jogszerű tartózkodás esetén is), elismerhetőségét (készségfelmérési lehetőségek, nem formális és informális tanulás eredményei érvényesítésének biztosítását), továbbá egy felhasználóbarát támogató keret létrehozását, ide értve egy minden információt egy helyen összegyűjtő, mindenki számára hozzáférhető egységes digitális portálon keresztül elérhető nyilvántartás létrehozását, valamint az egyén számára megfelelő képzés kiválasztását támogató pályaorientációs tanácsadás szükségességét.

Az ajánlás meghatározása szerint az „egyéni képzési jogosultság” az egyén rendelkezésére álló személyes költségvetéshez való hozzáférés joga a munkaerőpiaci szempontból releváns, finanszírozásra jogosult képzés, pályaorientáció és tanácsadás, készségfelmérés, illetve -érvényesítés közvetlen költségeinek fedezésére. Az egyéni tanulási számla pedig az egyéni képzési jogosultságok biztosításának módja: olyan személyes számla, amely lehetővé teszi az egyének számára, hogy az idők folyamán felhalmozzák és megőrizzék jogosultságaikat, és azokat – a nemzeti szabályokkal összhangban – bármikor, az általuk leghasznosabbnak ítélt támogatható képzési tanácsadási vagy érvényesítési lehetőségre fordítsák. Az egyéni tanulási számla biztosítja, hogy a jogosultságok felett a támogatási forrástól függetlenül, teljes mértékben az egyének rendelkezzenek.

A rendszer bevezetésénél természetesen mindig figyelemmel kell lenni az adott tagállamban működő felnőttképzési rendszer sajátosságaira, az alapelvek tartalommal való feltöltése mindig a nemzeti sajátosságokhoz igazodva történik.

Az „Egyéni Tanulási Számla rendszerének kialakítása és megvalósítása Magyarországon (HUN-ILA)” című projekt háttere, célkitűzései és eredményei

A 2023. január és 2024. május között a Technikai Támogatási Eszköz (TSI) keretében megvalósult projekt előzményeit, az egyéni tanulási számla (ETSZ) magyarországi bevezetésének szükségességét alátámasztó tényezőket, a szakértői tapasztalatokat és a projekt eredményeként megfogalmazott javaslatokat a Kulturális és Innovációs Minisztérium felnőttképzési szakterülete és a HUN-ILA projekt szakértői csapata ismertette.

Hangsúlyozták, hogy nem egy új rendszer kialakítására, hanem a jelenlegi képzési és finanszírozási rendszereket kiegészítő eszközre van szükség, amelynek célja a felnőttkori tanulásban való részvétel, és ezáltal a foglalkoztathatóság növelése.

Az ETSZ a modern felnőttkori tanulási infrastruktúra egyik fontos eleme lehet, a rendelkezésre álló forrás nagyságától függően folyamatosan vagy időszakosan elérhető finanszírozási eszköz. Az egész életen át tartó tanulás új megközelítését jelenti, mert az egyént, az egyén döntését és készségfejlesztését helyezi középpontba – szakpolitikai értelemben is. A célzott készségfejlesztés kultúrájának kialakításával és a pénzügyi korlátok kezelésével keresletvezérelt, kimenetszabályozású, minőségi indikátorokon alapuló felnőttképzési rendszer működését teszi lehetővé. A fejlesztési keretet a tanácsi ajánlás, a kedvezményezett célcsoportot, a finanszírozható készségek, a képzettségek körét pedig az adott tagállamban megfogalmazott szakpolitikai célok határozzák meg.

Az egyéni tanulási számla rendszerének bevezetése a felnőttképzők részéről módszertani elköteleződést és megújulást igényel: tanulási eredmény szemléletű képzésfejlesztés és tanulásszervezés. Az ETSZ tehát nemcsak pénzügyi eszköz, hanem a felnőttkori tanulásról való innovatív gondolkodásmód és szemlélet, amely hozzájárulhat a felnőttképzés stratégiai céljainak eléréséhez.

A projektben a nemzetközi jógyakorlatok megismerésére és helyzetelemzésre építve szakértői javaslatot dolgoztak ki a koncepció és ehhez kapcsolódóan egy megvalósítási ütemterv és egy cselekvési terv vonatkozásában. A szakértők legfontosabb kihívásokként a képzéseknek a gazdaság igényeire való még rugalmasabb reagálásának és a képzésben való részvételre irányuló motiváció erősítésének szükségességét jelölték meg, hiszen a gazdaság strukturális változásai új munkaköri készségeket kívánnak meg a munkavállalóktól. A felnőtt lakosság körében ugyanakkor az alapkészségek fejlesztése is szükséges, hogy biztosítani lehessen a képzéseken való részvételt és az információkhoz és a tanuláshoz való hozzáférést.

A személyes számla egy új lehetőséget kínál az egyén számára, lehetővé téve, hogy gazdálkodni tudjon a számára biztosított támogatásokkal és jogosultságokkal, amelyet a munkáltató is kiegészíthet munkavállalója ösztönzése érdekében. Az ETSZ bevezetésének elsődleges célcsoportjaként a 18-65 év közöttiek, elsősorban az alacsonyan képzettek, a kis- és középvállalkozások szakképzett munkavállalói, az önfoglalkoztatók, a 15-29 év közötti NEET fiatalok, a munkanélküliek, az álláskeresők és családtagot gondozók kerültek megjelölésre. A cél egy egykapus digitális portál létrehozása, kiegészítve további online és nem online döntéstámogató eszközökkel, információszerzési lehetőségekkel. Az igénybe vehető képzéseket és képzési szolgáltatókat egy jól áttekinthető, kereshető, összehasonlítást lehetővé tevő nyilvántartásban szükséges megismerhetővé tenni.

A képzések, át- és továbbképzések minél hatékonyabb felhasználása, és így az egyéni tanulási számla gyakorlatban való alkalmazása esetében kulcskérdés a személyi feltételek biztosítása, a módszertanilag megfelelően felkészült oktatók rendelkezésre állása, valamint a minőségi tananyagok használata. Az újszerű szemléletet tükrözi az a javaslat is, miszerint a képzések résztvevőinek értékelését nyilvánosan megismerhetővé kellene tenni.

A projekt kiterjedt az érintett szervezetek körének azonosítására, a lehetséges finanszírozási megoldások (például hitel típusú finanszírozással való kombinálás lehetősége), a minőségbiztosítás, eredményességmérés kérdéseinek vizsgálatára, valamint a szükséges informatikai fejlesztésekkel szembeni legfontosabb elvárások meghatározására.

Az elkészült ütemterv szerint a bevezetést három szakaszban tervezik – eddig az első szakasz ideje és feladatai körvonalazódtak: a 2024. II. félévétől 2025. I. félév végéig tartó előkészítési szakasz egyik fontos induló lépése az ETSZ irányító testület létrehozása az érintett minisztériumok képviselőinek részvételével, a szükséges jogszabályi háttér kialakítása és egy operatív csapat felállítása a részletes projektterv kidolgozására és pilot programok előkészítésére.

A megvalósítás sikerességének kulcskérdései a következők:

• az egyértelmű és célzott szakpolitikai célkitűzések meghatározása,
• a stakeholderek széles körű bevonása minden szakaszba,
• a források rendelkezésre állása és megfelelő finanszírozási modell kialakítása,
• az egyéni, társadalmi és gazdasági igényekhez igazodó minősített képzések és a szükséges képzői és adminisztratív kapacitás biztosítása,
• az egyén megalapozott döntését támogató szolgáltatások biztosítása,
• az eredményesség mérése és fenntartás

A Készségek Európai Éve konferenciáról itt olvashat bővebben.