Befejeződött a Készségek Európai Éve - Mi következik ezután?

Sikerek, eredmények, jövőbe tekintés.

A „Készségek Európai Éve” (European Year of Skills) záróeseményére 2024. április 30-án került sor. A Brüsszelben megrendezett nagyszabású konferencián összegezték a készségek évének sikereit, eredményeit, és előre tekintettek a következő évek feladataira. A helyszínen résztvevő több száz jelenlévő és a rendezvényt online követők, együttesen mintegy ezer fő, inspiráló beszédeket és panel-beszélgetéseket hallgathattak meg. A jelenlévők meghatározott témákban interaktív vitacsoportokban is megoszthatták tapasztalataikat.

Az Európai Bizottság javaslatára született kezdeményezés a 2023-as évet a Készségek Európai Évévé nyilvánította a következő célokat szem előtt tartva:

• A megfelelő készségek elsajátításával az emberek sikeresen eligazodjanak a munkaerőpiaci változások között, aktív szerepet vállaljanak a társadalomban, és így senki se kerüljön hátrányba a gazdasági helyreállítás, illetve a zöld és digitális átállás megvalósítása során.
• Ha a munkavállalók rendelkeznek a keresett készségekkel, az hozzájárul a fenntartható növekedéshez, növeli az innovációt és javítja a vállalatok versenyképességét is.

A Bizottság – együttműködve az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal, a készségfejlesztésben érdekelt partnerekkel – a Készségek Európai Évével új lendületet kívánt adni az egész életen át tartó tanulásnak, méghozzá az alábbiak révén:

• A képzésbe és a készségfejlesztésbe való befektetés ösztönzésével lehetővé tenni az emberek számára, hogy meg tudják tartani munkahelyüket vagy új állást találjanak.
• A szociális partnerekkel és vállalatokkal való szoros együttműködésben a munkaadók igényeihez igazodó készségeket biztosítani (mikrotanúsítványok kezdeményezés).
• Különösen a zöld és a digitális átmenet, valamint a gazdasági fellendülés érdekében az emberek saját törekvéseiket és készségeiket össze tudják hangolni a munkaerőpiaci lehetőségekkel és igényekkel (egyéni tanulási számla kezdeményezés).
• A szükséges készségekkel rendelkező emberek bevonzása az EU-n kívülről.

Fotó: Európai Bizottság

E törekvések elérése érdekében az Készségek Európai Éve az Európai Bizottság rendezvényei népszerűsítették a továbbképzési és átképzési lehetőségeket, például oly módon, hogy felhívták a figyelmet a releváns uniós kezdeményezésekre, az uniós finanszírozási lehetőségekre. A tagállamokban is a továbbképzés és az átképzés területén EU-szerte rendezvényekre és népszerűsítő kampányokra került sor a partnerek közötti tapasztalatcsere előmozdítására. A tevékenységek nemzeti szintű összehangolásának biztosítása érdekében a tagállamok nemzeti koordinátort neveztek ki.

A készségfejlesztést számos uniós kezdeményezés támogatta és támogatja a továbbiakban is. Ezek közül néhány példa:

• Az Európai készségfejlesztési program a készségfejlesztés uniós politikai együttműködési kerete, amely segítette az egyéneket és a vállalkozásokat készségeik fejlesztésében és alkalmazásában.
• A Készségfejlesztési program részeként a Készségfejlesztési paktum ez idáig több mint 700 szervezet csatlakozott.
• Az egyéni tanulási számlákról és a mikrotanúsítványokról szóló tanácsi ajánlások segítenek abban, hogy az emberek rugalmasabb módon frissítsék, illetve új képességekkel egészítsék ki a készségeiket.
• A Digitális készségek és munkahelyek európai platformja információkat, valamint erőforrásokat – köztük egy önértékelési eszközt – kínál a digitális készségek területén.

A Készségek Európai Éve hivatalosan 2024. május 8-án ért véget. A zárókonferencián azonban sok felszólaló ezt az évet "a készségek évtizedének" nevezett időszak kezdetének tekintette, ezzel jelezve, hogy a készségfejlesztés ügye továbbra is kiemelt feladatunk, még sok-sok kihívásra kell választ találnunk.

Real People, Real Skills projekt
Fotó: Európai Bizottság

A konferenciát megnyitó beszédében Margrethe Vestager, az Európai Bizottság Európa digitális felkészülésért felelős ügynökség alelnöke köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt év kollektív siker legyen. Hangsúlyozta, hogy a digitális és zöld átállás miatt változó munkahelyi környezet folyamatos tovább- és átképzést igényel. Dicsérte a Készségek Európai Évét a kihívásokkal való szembenézés és a valós megoldások nyújtása terén tanúsított proaktív hozzáállásáért, és a versenyképes Európa érdekében tett közös erőfeszítésként tekintett vissza az elmúlt évre. Felhívta a figyelmet a Real People, Real Skills projektre, melynek eredményeként olyan emberek történeteit mutatják be, akik új készségek elsajátításával alakították át karrierjüket és életüket. 

A 38 ország 50 nemzeti koordinátora kulcsszerepet játszott az Készségek Európai Éve kezdeményezés megvalósításában. Az esemény első panelbeszélgetésén Belgium, Bulgária, Spanyolország, Franciaország és Finnország képviselői osztották meg tapasztalataikat, kiemelve az egyes országok egyedi készségfejlesztési megközelítését. A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy a Készségek Európai Éve alulról induló megközelítésével több ezer kezdeményezés valósult meg. A nemzeti koordinátorok hálózatán keresztül megerősödött a tagállamok közötti együttműködés és párbeszéd, ami az egymástól való tanulás kultúráját hozta létre. A program emellett platformot biztosított a készségek fejlesztése terén való együttműködéshez az Európai Unión kívül is. Az elmúlt egy év fontos tanulságaként állapították meg, hogy mivel egész gazdaságunk és társadalmunk a készségeken alapul, a sikeres jövő érdekében stratégiai eszközként kell tekinteni a készségek fejlesztésére.

Fotó:Európai Bizottság

A konferencia következő panel-beszélgetésein különböző képzésfejlesztésben érdekelt szervezet képviselői beszéltek a mindenki számára hozzáférhető képzési lehetőségről, a digitális írástudás fontosságáról, az inkluzív szakképzésről és a transzverzális készségfejlesztésről. A beszélgetés résztvevői az európai év sikeres kezdeményezései közül kiemelték a tantervek továbbfejlesztését, a kiszolgáltatott csoportok támogatásának új módszereit, valamint a zöld és digitális átmenet biztosításának fontosságát.

A helyszíni résztvevők a készségpolitikák jövőjéről hat párhuzamos vitafórumon, az európai év központi témáira összpontosítva cseréltek eszmét. Valamennyi csoportban nagyfokú volt az interakció, és számos ötlet merült fel, mint például:

• A tanulási kultúra fejlesztése érdekében elengedhetetlen a környezet és a feltételek kedvezőbbé alakítása, például a készségekkel kapcsolatos információk hozzáférhetősége, idő- és pénzügyi források biztosítása, stratégiai munkaerő-tervezés, rugalmas tanulási utak kialakítása, személyre szabott megoldások támogatása, amelyek ösztönzik az embereket az élethossziglani tanulásban való részvételre.
• A formális, nem formális és informális tanulás támogatása a munkahelyeken: a munkahelyi tanulás biztosítása alapvető érdeke mind a munkavállalóknak, mind a foglalkoztatóknak. A tanulás hozzájárul a munkavállalók jólétéhez és motivációjához, hiszen a dolgozók kompetenciáinak fejlesztése az üzleti teljesítmény motorja. Ezért a jövőben ösztönözni kell a munka-alapú tanulást, a minőségi szakmai gyakorlatokat és tanulószerződéses gyakorlati képzéseket.
• Érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni az informális tanulás bizonyos speciális formáira, mint pl. a csoporttevékenységekre, a munkahelyi mentorálásra, a munkahelyi rotációra vagy az önálló tanulásra.
• A jövőben még jobban tudatosítani kell, hogy minden készség számít, függetlenül attól, hogy milyen környezetben szerezték meg. A készségek validálásának elterjedése arra ösztönzi az embereket, hogy azonosítsák és dokumentálják a szakmai pályafutásuk során megszerzett készségeiket (Europass), mert ez segíti őket az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos döntéseikben. Ebből a szempontból a mikrotanúsítványok is hatékony megoldást jelenthetnek.
• A zöld, a digitális és a demográfiai átmenet összefüggésében a képzés, az át- és továbbképzés kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a munkavállalók, a jelenleg nem foglalkoztatottak és az inaktívak minőségi munkahelyekhez jussanak, és hogy a vállalatok képesek legyenek szakképzett munkavállalókat felvenni. A képzettségi igények gyorsan változnak, ezért alapvető fontosságú, hogy a képzési kínálat továbbra is reagáljon a munkaerőpiaci igényekre és igazodjon azokhoz.
• Az inkluzivitás erősítésével munkaerőpiacon a jelenlegi munkaerőhiány lehetőséget kínál a kiszolgáltatott embereknek is, hogy az új lehetőségek megragadásához szükséges készségeiket fejlesszék (az alap- és transzverzális készségek és a zöld és digitális készségek).

A pályaorientáció, a megfelelő eszközök és támogatások lehetőséget jelentenek az emberek aktív bevonására. A munkáltatóknak az állami foglalkoztatási szolgálatok támogatásával újra kell gondolni munkaerő-felvételi és -képzési politikájukat. Ennek együtt kell járnia a sokszínűség és a nemek közötti egyenlőség előmozdítására irányuló folyamatos erőfeszítésekkel.

Nicolas Schmit, Foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős európai biztos
Fotó: Európai Bizottság

A zárókonferenciát Nicolas Schmit, a Foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős európai biztos azzal zárta azzal, hogy „a készségek éve által adott lendületet folytatni, sőt fokozni kell, a szikra már megvan – most már csak a tüzet kell feléleszteni”. A Készségek Európai Éve platformot biztosított a párbeszéd, az együttműködés és a cselekvés számára. A biztos kiemelte, hisz abban, hogy a résztvevők megújult céltudatossággal és elszántsággal dolgoznak tovább a készségek kiemelt prioritásáért Európa-szerte egy olyan jövőért, amelyben minden embernek lehetősége van a boldogulásra.

Azoknak, akik további információhoz szeretnének hozzáférni ajánljuk, nézze meg az esemény felvételét, vagy keresse fel a Készségek Európai Éve honlapját.