Szakképzési Kiválósági Központot ismertek meg a National VET Team tagjai Dániában

A dán fogadó szervezet, a Green Academy több mint 10 éve foglalkozik nemzetközi projektekkel, számos mobilitási és együttműködési projektben vesznek részt.

2023. december 4-6. között a magyar Nemzeti Iroda Nemzeti Szakképzési Szakértői Munkacsoportjának néhány tagja a dán Green Academy Aarhus szervezet projektjén keresztül ismerték meg a CoVE (Centres of Vocational Excellence) [1] működését.

A dán fogadó szervezet, a Green Academy több mint 10 éve foglalkozik nemzetközi projektekkel, számos mobilitási és együttműködési projektben vesznek részt. 2018-ban szakképzési tanúsítványt, 2021-ben pedig akkreditációt és kiválósági tanúsítványt nyertek el, mely bizonyítja az Erasmus programok területén végzett minőségi munkájukat. Az intézmény rengeteg magyar kertépítő és mezőgazdasági gépész tanulót fogad 2015 óta, melynek köszönhetően kiválóan ismerik a szakképzési rendszerünket, annak kihívásaival és lehetőségeivel együtt.

Szakmai látogatás programja

A decemberi programon az NVET koordinátora, Dr. Szabó Csilla Marianna mellett részt vett még három NVET szakértő: Molnárné Stadler Katalin, Marton József és Tóth Judit Emma.

Az első nap a csapatnak lehetősége volt az intézmény nemzetközi koordinátorával, Karolina Sikalával megismerkedni, aki bemutatta az iskola képzéseit, a dán szakképzési rendszert és a saját nemzetközi programjaikat. A megbeszélés során azt is megtudták a résztvevők, hogy miért és mikor csatlakozott a dán iskola a CoVE programhoz.

A program második napján a magyar delegáció részletesebben megismerkedett az iskola CoVE projektjével, tanulmányozták azokat a szakmai célokat, melyeket a programban meghatároztak. Annak érdekében, hogy teljes képet kapjon a szakértői csoport a CoVE projektről, a dán intézmény közbenjárására online találkozhattak a projektet vezető Jan Jeronimus-al a YUVERTA intézményből, valamint Kristoffer Sindbyvel, az OKNygaard vállalat képviselőjével, aki ismertette szerepüket a projektben. A délelőtt folyamán így teljes mértékben át tudták tekinteni a projektet az ötletcsíra megfogalmazódásától a sikeres menedzselésig, természetesen megismerve azokat a kihívásokat és nehézségeket, melyekkel a nemzetközi partnerekből álló konzorcium találkozott az elmúlt 3 évben.

A délután folyamán Peter Moesgaard, a Green Academy iskola igazgatója és Peder Glud, a kertépítő részleg oktatási vezetője ismertette a CoVE projektben betöltött szerepüket, annak stratégiai jelentőségét, a tanárok motivációját és azt, hogy az egész kezdeményezésnek hosszú távon milyen szervezetfejlesztő hatásai vannak. A délutánt a kérdések megválaszolása zárta, melynek köszönhetően a szakértők teljeskörűen tanulmányozni tudták a projektet és az abban részt vevők szerepét.

EPLUG projekt

A dán Green Academy iskola (a dán neve "Jordbrugets Uddannelsescenter Aarhus") tehát egy olyan szakképző intézmény, amelynek fő profilja a mezőgazdaság és a kertészet. Az iskola a zöld ágazaton belüli szakképzési programok széles skáláját kínálja, mint például kertépítés, kertészet, erdészet, mezőgazdaság, mezőgazdasági gépek kezelése és állatgondozás. A szakképző iskola Dánia központi részén, Aarhus városának közelében található. A fiataloknak és felnőtteknek ajánlott szakmai programjai, kutatásai és a vállalkozásokkal, szakmai szervezetekkel folytatott együttműködései révén a Green Academy hozzájárul az ország kertészeti és mezőgazdasági ágazatának fenntartható fejlődéséhez.

Az iskola partnerként részt vesz „European Platform for Urban Greening” - Európai Városi Zöldítési Platform (EPLUG) elnevezésű szakképzési kiválóság központok (CoVE) hálózatának kiépítését támogató projektben. A szakképzési kiválósági központok partnerhálózatát olyan szervezetek alkotják, amelyek egy szakterületen helyi "készség-ökoszisztémákat" fejlesztenek ki, hogy magas színvonalú szakképzettséget nyújtsanak a fiataloknak és felnőtteknek, és hozzájáruljanak a regionális fejlődéshez és az innovációhoz. Az EPLUG projektben holland, dán, cseh, finn, spanyol és román szakképző intézmények és partnereik (vállalatok, egyetemek, kutató központok, civil szervezetek, önkormányzatok) működnek együtt, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a biológiai sokféleség és a városi jólét eléréséhez szükséges ismeretek és készségek fejlesztésével a városi zöld környezet növelését, valamint a kertépítéssel foglalkozó szakemberek szakértelmének bővítését szolgálják. A tudásháromszögben (szakképzés, kutatás és fejlesztés (K+F és a vállalkozások) működő szervezetek együttműködésével magas színvonalú szakképzési programokat fejlesztenek és valósítanak meg, amelyek a városi tájépítészetben jelentkező készségigényekre és a társadalmi kihívásokra reagálnak.

A holland Yuverta iskola által irányított európai együttműködésben az elmúlt két évben számos előrelépést tettek, a szakképző intézmény leginnovatívabb szakterületi vezetőinek és a szakoktatóinak bevonásával, hogy változást érjenek el a városi zöldítéssel kapcsolatos kérdésekben, amelyek szükségesek a fenntartható zöld lakókörnyezet kialakításához. A dániai Green Academy helyi hálózatában meghatározó partnerek: OKNygaard, Dánia legnagyobb kertépítő vállalata és Aarhus térség önkormányzata.

A CoVE partnerség egyik legfontosabb közös tevékenysége új tanfolyami programok és tananyagok kidolgozása és megvalósítása a témához kapcsolódva. Az EPLUG projekt keretében a közös munka révén a zöldterületek karbantartása, fejlesztése és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a dán Green Academy és a tájépítészeti szakemberek között egy nagyon szoros együttműködés alakult ki, sokkal szorosabb a kooperáció, mint ami korábban a duális képzés keretében volt. A képzési programokat és tananyagokat közösen dolgozták ki az OKNygaard szakembereivel, a képzés tesztelését a cég munkavállalóinak és az iskola tanárainak továbbképzése során végezték, majd a tananyagok módosítását is együtt véglegesítették a kapott visszajelzéseknek megfelelően. Az OKNygaarddal való együttműködés a Green Academy tanárainak lehetőséget adott arra, hogy megismerkedjenek az ágazatban használt legújabb technológiákkal.

Az EPLUG partnerség keretében a szakképzéshez kapcsolódó alkalmazott kutatást is végeztek a városi tér- és vízgazdálkodás kihívásairól. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a zöld átmenetet támogató innovatív műszaki megoldások iránt állandó a kereslet. Ebben az összefüggésben a kutatási program célja, hogy segítse a szakképzésben részt vevő tanulókat, szakembereket és a kormányt, hogy a városi tér- és vízgazdálkodási ágazatban, a vállalatok előtt álló konkrét és valós kihívásokra közösen innovatív megoldásokat dolgozzanak ki. A kutatás négy területre összpontosított:

1. Áteresztő burkolatok (Az áteresztő burkolat olyan porózus városi felület, amely nyitott pórusú burkolólapokból, betonból vagy aszfaltból áll, alatta kőből készült vízmegtartó réteggel.)
2. Talaj- és növénytulajdonságok a nedvesség megőrzéshez
3. Esővízrendszerek
4. Zöldtetők

A tervek szerint az alkalmazott kutatásból származó ismereteket kézikönyvbe rendezik, valamint felhasználják két különböző képzési modul kidolgozásához.

A dán Green Academy szervezet bekapcsolódása a programba így számos szinten segít nekik abban, hogy a projekt céljait elérjék, ezzel fejlesztve saját tanáraikat, diákjaikat, céges kapcsolatrendszerüket és egy fenntarthatóbb, szebb városi jövőt építhessenek a fiatal kertépítő szakemberek által.

Annak érdekében, hogy a témába még jobb betekintést nyerhessünk, fontos megismernünk a dán szakképzési rendszer működését is.

A dán szakképzési rendszer

A szakképzés kulcsfontosságú szerepet játszik a dán élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) stratégiában, a globalizáció és a gyors technológiai fejlődés, változás okozta kihívások kezelése mellett.

A szakképzés Dániában egységes rendszerben folyik, az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozik. A 101 szakmai alapképzési programot (initial VET programmes) négy széles szakmai alapozású területen szervezik: 1. gondozás, egészségügy és pedagógia; 2. irodai, kereskedelmi és üzleti szolgáltatások; 3. élelmiszeripar, mezőgazdaság és vendéglátás, turizmus, rekreáció; 4. technológia, építőipar és közlekedés. Ezeket a képzéseket a kezdetektől duális rendszerben [2] valósítják meg, amelyben váltakoznak az iskolában és a munkaalapú tanulást (tanulószerződéses képzést) biztosító vállalatoknál, vállalkozásoknál töltött időszakok.

Egy tipikus szakmai alapképzés 3,5 évig tart, amelyben 2:1 az iskolai és a vállalati képzés aránya, azaz a vállalaton belül folyó képzés a képzési idő kétharmadát teszi ki. Minden tanuló számára egyéni tanulási tervet készítenek. A tanulók több mint 95%-a vesz részt ebben a szakképzési formában. Az iskolai és a vállalati képzési részek szoros egymásba kapcsolása nagymértékben megkönnyíti a tanulásból a munka világába való átmenetet.

Az iskolai képzésben való részvétel ingyenes, a szakképző iskolák állami támogatást kapnak. A pénzügyi, adminisztratív és pedagógiai kérdésekben viszonylag nagy autonómiát élveznek. A vállalatok egy Kollektív Alapból kapnak hozzájárulást a kiképzett tanulók után.

A dán szakképzési rendszerben nagyon erős hagyománya van a társadalmi partnerek bevonásának. A szociális partnerek, a szakképző intézmények, a tanárok és az oktatók, a tanulók mind részt vesznek a konszenzuson alapuló szakképzés-fejlesztésben. A szakképző intézmények és a szociális partnerek közös felelőssége, hogy a helyi munkaerőpiaci igényekre megfelelően reagáló képzéseket, tanterveket, tananyagokat dolgozzanak ki. Ez biztosítja, hogy a szakképesítéseket az egész országban elismerik a munkaadók és a szakszervezetek.

Dániában a tankötelezettség a 6-16 éves gyerekekre vonatkozik. 2021. évi adatok [3] szerint az általános iskolát végzettek 72%-a jelentkezett középfokú oktatásba, azonban csak 19,9%-uk a szakképzésbe. (A meglátogatott Aarhus régióban ez az arány még rosszabb, mindössze 12%.) A szakképzésbe jelentkezettek 32%-a a kombinált szakképzési és köznevelési középfokú képzési programot választotta, amely tulajdonképpen egyfajta felkészítő program a felsőoktatásba való belépésre. Ezek az adatok is bizonyítják, hogy még mindig jelen van az az 1960-as években jelentkezett tendencia, miszerint a fiatalok többsége a felsőoktatási intézményeket választja, így kevese(bbe)n vesznek részt a gyakorlat-orientált szakképzésben, aminek következtében nem áll kellő számban szakképzett munkaerő a gazdaság rendelkezésére.

Minőségbiztosítás

Az 1995 óta létező dán nemzeti minőség stratégia “gerince” a szakképző intézmények által elvégzendő önértékelés, amelynek keretében minden szakképző intézménynek rendszeres időközönként értékelnie kell az általa szolgáltatott képzési programok minőségét. Az önértékelésre vonatkozó minőségtervnek tartalmaznia kell a nemzeti szinten meghatározott prioritás területek (pl. a képzés megfelel a szakképzés céljainak; a munkahelyi és az iskolai képzés (duális rendszer) megfelelően támogatják egymást; a tanárok és az oktatók szakmai továbbképzése) bemutatását és értékelését is. Az önértékelést követően az intézményeknek fejlesztési tervet kell készíteniük, az önértékelések eredményét pedig közzé kell tenniük az intézmény honlapján.

A szakmai alapképzést (IVET) végző intézmények szabadon megválaszthatják saját minőségkoncepciójukat, nincs olyan egységes országos modell vagy rendszer, amelyet kötelező jelleggel alkalmazniuk kellene. E mellett szabadságuk van abban is, hogy a nemzeti minőség stratégiát a saját helyi igényeikhez és szervezeti kultúrájukhoz igazítsák. Az intézményeket arra ösztönzik, hogy minőségirányítási tevékenységeikben az EQAVET [4] elveket alkalmazzák.

Az Oktatási Minisztérium a szakképzés felügyeletének keretében folyamatosan értékeli a szakképző intézményeket, rendszeresen gyűjti az adatokat az oktatásra-képzésre (felvettek száma, tanulói mobilitás, osztályzatok, végzettek aránya, lemorzsolódási arány, elhelyezkedési és továbbtanulási arányok stb.) és a finanszírozásra vonatkozóan. Az indikátorok használatán alapuló tanfelügyeleti rendszer és külső értékelési rendszer jobb rálátást biztosít a Minisztérium számára a dán oktatási-képzési rendszer minőségére.

A tanulmányút eredményeinek felhasználása

Összhangban a Tempus Közalapítvány missziójával – miszerint „a TKA kiemelt feladatának tekinti, hogy a magyar oktatási és képzési szektort és az emberi erőforrásokat hozzásegítse az európai integráció által kínált lehetőségek hatékony és eredményes kiaknázásához”–, a Nemzeti Szakképzési Szakértői Munkacsoport 2024. évi munkatervében szerepel két rendezvény a szakképzési kiválósági központokról (Centre of Vocational Excellence, CoVE) a potenciális pályázói kör számára: 1. egy online tájékoztató a szakképzési centrumok vezetői mint döntéshozók és 2. egy workshop a szakképző intézmények gyakorlati megvalósítói, pályázatkészítői, Erasmus+ koordinátorai számára.

A rendezvények célja a tájékoztatás és az érzékenyítés: a szakképzési kiválóság koncepció megismertetése, a szakképzési kiválóság-központokban folytatott nemzetközi együttműködés lehetőségeinek és előnyeinek a bemutatása, az intézmények pályázatra való alkalmasságának, a CoVE tagság feltételeinek és a pályázat támogathatósági feltételeinek az ismertetése, európai működő CoVE-k mint jógyakorlatok megosztása, annak érdekében, hogy felkeltsük az érdeklődést a hazai szakképző intézmények körében a CoVE partnerségekben való részvételre.

A cél az, hogy a közeljövőben legyen 1-2 olyan magyar szakképző intézmény, amely egy nemzetközi konzorcium tagjaként részt vesz egy ilyen értékteremtő szakképzési kiválósági központ projektben.

---

Hasznos linkek:

COVE kezdeményezések ismertetője:	https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1501
Projekt weboldala:	https://platformurbangreening.eu/
COVE szervezetek európai térképe:	https://netwerk.wijzijnkatapult.nl/map/connect/?lang=en?lang=en
ETF article – Green Academy szervezet munkájáról:	https://www.etf.europa.eu/sites/default/files/2023-11/P233084_ETF_Green%20transition_EN_v2-4COL_0.pdf

[1] A szakképzési kiválósági központokról, mint az európai szakképzési szakmapolitika kulcsfontosságú kezdeményezéséről bővebben egy korábbi cikkünkben itt olvashatnak: https://erasmusplusz.hu/szakertoi_tanulmanyok/szakkepzesi-kivalosag-kozpontok