Szakképzési kiválóság-központok

Az európai szakképzési szakmapolitika kulcsfontosságú kezdeményezése

A szakképzést érintő globális kihívások gyors változásokat generálnak. Egyrészt a rohamos ütemű technológiai változások, a digitalizáció, az éghajlatváltozás, a demográfiai trendek és az új munkavégzési formák együttes hatásai innovatív ötleteket tesznek szükségessé annak biztosítása érdekében, hogy a szakképzés ne csak alkalmazkodjon a változásokhoz, hanem élen járjon e változások kezelésében és előmozdításában is. Egyrészt az innovációs képesség egyre inkább a gazdasági és a társadalmi fejlődés kulcsfontosságú tényezőjévé válik, másrészt a készségek "szavatossági ideje" egyre rövidebb lesz. A munkaerőpiac gyorsan változó készségigényeinek és az egyének elvárásainak előrejelzése és időben történő megválaszolása érdekében a szakképző intézményeknek sokkal rugalmasabbá kell válniuk: szükséges a kínálatuk gyakoribb megújítása. Ugyanakkor a vállalatoknak aktív partnerként kell működniük a munkaalapú tanulás megtervezésében és lehetőségeinek biztosításában, az egyéneknek pedig el kell fogadniuk az egész életen át tartó tanulást. Végül a tanítási és tanulási módszereknek összhangban kell lenniük ezekkel az új lehetőségekkel és kihívásokkal.

A szakképzési kiválóság-központokra vonatkozó követelmények teljesítésével – a gyors változások közepette és innovatív megközelítéssel – a szakképző intézmények képesek megérteni a helyi társadalmi és gazdasági fejlődést szolgáló változásokat, valamint aktív partnerként részt venni a megoldások közös kidolgozásában.

1. A szakképzési kiválóság-központok kezdeményezés szakpolitikai háttere

Az Európai Unió Bizottsága a 2018 májusában megjelent "Az ifjúság-, az oktatás- és a kultúrpolitika szerepe egy erősebb Európa építésében” c. közleményében[1] jelentette be először, hogy javasolni fogja a szakképzési kiválóság-központok (Centre of Vocational Excellence, CoVE) létrehozását, azzal a céllal, hogy ezek a központok összefogják a tagállamok szakképzési szolgáltatóit és elősegítsék az együttműködésüket, a kiválóság és az innováció hajtóerejeként biztosítsák a magas színvonalú, az ágazati készségigényeket kielégítő szakmai készségeket mind a tanulók, mind pedig a képzésben részt vevő felnőttek számára, és proaktív katalizátor szerepet vállaljanak a szakképzés terén a helyi és a regionális gazdasági fejlődés érdekében.

A Bizottság szándéka szerint a szakképzési kiválóság-központok kezdeményezés hozzá fog járulni ahhoz, hogy a fiatalokat és a felnőtteket felvértezzék az életpályájuk kiteljesítéséhez szükséges készségekkel és kompetenciákkal, amelyek egyben kielégítik az innovatív, versenyképes és fenntartható gazdaság igényeit.
Az elmúlt években a szakképzési kiválóság-központok egyre fontosabb elemeivé váltak az EU szakképzési politikájának.
A 2020. november 24-én elfogadott, a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló új európai jogszabály – tanácsi ajánlás[2] – tovább specifikálja a szakképzési kiválóság-központok feladatkörét és szakmai-működési jellemzőit. Az ajánlás szerint elő kell segíteni és támogatni kell, hogy a szakképzés területén a kiválóság előmozdítására, valamint a szakképzésnek az innovációs és készségfejlesztő ökoszisztémákkal való jobb összekapcsolására létrehozandó „szakképzési kiválóság-központok világszínvonalú képzési referenciapontokká válhassanak a fiatalok alapképzésének és a felnőttek folyamatos át- és továbbképzésének meghatározott területein, a vállalkozások készségszükségleteire reagáló rugalmas és időszerű képzési kínálatuk révén. Ezek a központok helyi szinten működnek, szorosan illeszkednek a helyi innovációs ökoszisztémákba és klaszterekbe, valamint összefogják a helyi partnerek széles körét (többek között a szakképző intézményeket, a munkáltatókat, a felsőoktatási intézményeket – köztük az alkalmazott tudományokat oktató és műszaki egyetemeket, a kutatási központokat, a vállalkozásokat – különösen a mikro-, valamint kis- és középvállalkozásokat, – a kamarákat, a szociális partnereket, a fejlesztési ügynökségeket, a foglalkoztatási szolgálatokat stb.), hogy megteremtsék a készségek olyan ökoszisztémáit, amelyek hozzájárulnak a helyi és a regionális gazdasági és társadalmi fejlődéshez, az innovációhoz és az intelligens szakosodási stratégiákhoz”[3] – ily módon a szakképzési kiválóság alulról építkező megközelítését alakítják ki és alkalmazzák.
A szakképzési kiválóság szorosan kapcsolódik az európai gazdaságok és társadalmak új kihívásaihoz is. A szakképzési kiválóság-központok hatékony módon hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szakképzés reziliens legyen és megfeleljen a megnövekedett mértékű digitalizáció és a digitális felkészültség kívánalmainak, felkészítsen a zöld átállásra, valamint hogy a készségfejlesztés elősegítse a hanyatló ágazatokról az új, növekvő ágazatokra való átállást.

2. Mi jellemzi szakképzési kiválóság-központokat?

A szakképzési kiválóság-központok olyan szakképző intézmények, amelyek kiválóan teljesítenek a munkaerőpiac igényei szempontjából releváns készségek azonosításában és átadásában. A regionális készségfejlesztési stratégiákhoz való hozzájárulásukkal elősegítik a foglalkoztatást és a regionális fejlődést. Szorosan együttműködnek a munkaadókkal, beleértve a kis- és középvállalkozásokat is, az innováció, az alkalmazott kutatás, a vállalkozói szellem és az átképzés előmozdítása érdekében.

A szakképzési kiválóság-központok:

• Vonzók a tanulók számára, mivel rugalmas, személyre szabott tanulási lehetőségeket, korszerű technológiát kínálnak, jó elhelyezkedési és továbbtanulási lehetőséget biztosítanak.
• Inspirálók az oktatók és a vezetők számára, mert a tanítás, a tanár/oktató-továbbképzés, a szervezetfejlesztés és a vezetés területén innovatív gyakorlatot folytatnak.
• Meggyőzően bizonyítják a döntéshozók számára, hogy a szakképzési szolgáltatók nagyobb autonómiával és a szoros partneri együttműködéssel a képzési rendszerek folyamatos fejlesztésének hajtóerejévé tudnak válni.[4]

A szakképzési kiválóság-központok úgy érik el célkitűzéseiket, hogy összefognak és szorosan együttműködnek helyi/regionális partnerekkel, például a szakmai alapképzés és továbbképzés szolgáltatóival, felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel, vállalatokkal, kamarákkal és szövetségeikkel, szociális partnerekkel, ágazati készségtanácsokkal, szakmai szövetségekkel, hatóságokkal és fejlesztési ügynökségekkel, foglalkoztatási szolgálatokkal, társadalmi befogadással és visszailleszkedéssel foglalkozó szervezetekkel stb.

3. Mely tevékenységek megerősítésével válhat a szakképző intézmény szakképzési kiválóság-központtá?

A szakképzési kiválóság-központok partneri hálózatukra építve innovatív megoldásokat működtetnek. Tevékenységük példamutató az oktatás-képzés és tanulás, az együttműködés és partnerségek, valamint az irányítás és finanszírozás területén egyaránt. A szakképzési kiválóság-központok tevékenységeik kombinációjával teljesíthetik a kiválóság-központok kezdeményezés követelményeit.

Az alábbiakban bemutatjuk a szakképzési kiválóság-központok jellemző tevékenységeit és szolgáltatásait a 3 működési terület (klaszter) szerint csoportosítva:

1. Tanítás és tanulás működési terület:

1.1 A jövőbeni készségigények előrejelzése, az emberek munkaerőpiaci szempontból releváns készségekkel való ellátása.

1.2 Az egész életen át tartó tanulás és az inkluzív megközelítés követése a szakképzésben – képzések nyújtása minden korosztálynak, minden képzési szinten.

1.3 Innovatív tantervek kidolgozása, amelyek lehetővé teszik az egyéni igények figyelembe vételét, a duális megoldásokat, a külföldi szakmai gyakorlatok beszámítását.

1.4 Innovatív, tanulóközpontú tanítási és tanulási anyagok és módszerek kidolgozása és alkalmazása.

1.5 Az oktatók alap- és továbbképzése, beleértve a pedagógiai, műszaki, zöld és digitális készségek fejlesztését is.

1.6 Erős minőségbiztosítási mechanizmusok működtetése (EQAVET Keretrendszer, ISO szabványok vagy EFQM Modell). (Részletesebb kifejtését lásd a 4. pontban.)

1.7 Hatékony visszacsatolási és pályakövetési rendszerek működtetése.

1.8 Személyre szabott pályaválasztási, képzési tanácsadási szolgáltatások nyújtása.

1.9 Az előzetesen megszerzett tudás validálása, függetlenül attól, hogy azokat hogyan szerezték.

2. Együttműködés és partnerségek működési terület: 

2.1 Hosszú távú üzleti és oktatási partnerségek működtetése a vállalkozásokkal az innováció, a készségek előrejelzése, a munkaalapú tanulás, valamint az állami foglalkoztatási szolgálatokkal és a civil társadalommal a munkanélküliek és az inaktívak tovább- és átképzése érdekében.

2.3 Együttműködés a felsőoktatással, a vállalkozásokkal alkalmazott kutatás és innovációs központ működtetése érdekében.

2.3 A külföldi partneri hálózat kiépítése a szakképzés nemzetközivé tétele és az oktatók, tanulók, szakértők külföldi mobilitása érdekében.

2.4 Helyi partnerekkel való együttműködés a szakképző intézményen belüli vállalkozói készségek és kezdeményezések támogatása és a szakképzésben tanulók számára helyi üzleti inkubátorok biztosítása érdekében.

2.5 A szakképzés vonzerejének növelését célzó kommunikációs kampányok és tevékenységek indítása és az azokban való aktív részvétel.

2.6 A tanulók ágazati, nemzeti és nemzetközi szakmai versenyeken való részvételének támogatása.

3. Irányítás és finanszírozás működési terület: 

3.1 A jogi kereteken belül autonóm döntés oktatási, szervezeti, pénzügyi, személyzeti és egyéb kérdésekben és az érintett érdekelt felek bevonása a szakképzés irányításába.

3.2 Aktív részvétel a nemzeti, regionális és nemzetközi készségirányítási (igényfeltárás, tervezés, készségfejlesztés) rendszerekben.

3.3 Fenntartható pénzügyi modellek kidolgozása – köz- és magánfinanszírozás, valamint a jövedelemtermelő tevékenységek kombinálása.

3.4 A nemzeti és uniós pénzügyi eszközök teljes körű kihasználása.

4. Szakképzési kiválóság – Minőségbiztosítás a szakképzési kiválóság-központokban

A szakképzési kiválóság a minőségi foglalkoztatáshoz vezető magas színvonalú készségek és kompetenciák megszerzését jelenti, olyan kiemelkedő minőségű oktatási-képzési szolgáltatás keretében, amelynek az alapját a minőségbiztosítás képezi. Ezért a szakképzési kiválóság-központokban részt vevő partnerek közös érdeke az is, hogy innovatív megközelítéseket dolgozzanak ki és alkalmazzanak a minőségbiztosítás, minőségfejlesztés terén és a központok eredményességének, hatékonyságának a növelésére is. A minőségbiztosítás a szakképzési kiválóság-központok tevékenységének leginkább az alábbi három dimenzióját érinti:

• Kiválóság a szakmai oktatásban és a szakmai képzésben minden szinten.
• Együttműködés nemzeti szinten az érdekelt felekkel készség(fejlesztési) és ipari ökoszisztémák létrehozása céljából.
• Nemzetközi (EU-szintű) együttműködés a „CoVE” hálózatokon keresztül.
  

4.1 Főbb kihívások a szakképzési kiválóság-központok minőségbiztosításában

A CoVE sajátosságaiból adódóan az alábbi főbb kihívások azonosíthatók a központok minőségbiztosításában:

• A központok célrendszere többszintű és többdimenziós, azaz egyaránt tartalmaz az egyes intézményekre / szervezetekre vonatkozó célokat, valamint a partnerek együttműködése által / révén elérendő célokat is. Ezért a CoVE teljes célrendszerét (beleértve a különböző együttműködési szintek céljait is) átfogó monitoring és értékelési stratégia kidolgozása nehézséget jelenhet.
• Fontos a CoVE létrehozásában és működ(tet)ésében részt vevő érdekelt felek széles körének a bevonása, tájékoztatása és koordinálása, valamint annak tudatosítása, hogy a minőségbiztosítás mindenki közös felelőssége.
• A szakképzési kiválóság-központok minőségbiztosítása igen komplex feladat, mivel nagyon különböző előírásokat és kultúrákat kell figyelembe venni. Például, eltérő szabályozások vannak érvényben az egyes oktatási-képzési szektorokban (pl. szakmai alapképzés, szakmai továbbképzés, felsőoktatás – különböző minisztériumok, különböző megközelítések). E mellett a szakképző intézmények és a vállalatok minőségbiztosítási szabályai és megközelítései is különböz(het)nek. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a minőségbiztosítás mindenki érdeke, mert a legfontosabb cél az, hogy jól képzett munkaerő álljon a vállalatok és vállalkozások rendelkezésére.
• A CoVE koncepció komplexitása miatt a szakképzési kiválóság-központok / hálózatok minőségbiztosítása többszintű kell, hogy legyen:

1. A szakképzési kiválóság-központ minden tagszervezetének saját minőségbiztosítási / minőségirányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amely kiterjed a szervezet által nyújtott szolgáltatásokra és a folyamatokra. (intézményi szint).
2. A helyi, regionális és nemzetközi partnerek alkotta CoVE hálózatok egy új „szupra-szervezetnek” tekinthetők, amelyeket szintén szükséges minőségbiztosítani. (projekt / hálózati szint)

4.2 A szakképzési kiválóság-központok által alkalmazható minőségbiztosítási eszközök

Szakképzésről lévén szó, kézenfekvő az EQAVET Keretrendszer[5] alkalmazása a szakképzési kiválóság-központok minőségbiztosítására. A szakképzésről szóló tanácsi ajánlás is felhívja az EQAVET Nemzeti Referencia Pontokat, hogy többek között „tájékoztassák és mozgósítsák az érdekelt felek széles körét – ideértve a szakképzési kiválóság-központokat is – az EQAVET Keretrendszer bevezetésének érdekében”. Az EQAVET Keretrendszer indikatív jellemzői és indikátorai között számos olyan található, amelyek relevánsak és kapcsolódnak a a CoVE célokhoz.

Például, az EQAVET Minőségbiztosítási Ciklus Megvalósítás fázisában az oktatók kompetenciáinak folyamatos fejlesztésére, az oktatók közötti együttműködésre, a tanítási és tanulási módszerek terén az innováció előmozdítására vonatkozó indikatív jellemzők összhangban vannak a CoVE azon célkitűzésével, hogy megvalósítsa a kiválóságot az oktatásban és a képzésben, a tanításban és a tanulásban:

• Nemzeti szinten: az oktatók vállalati környezetben fejleszthetik szakmai kompetenciáikat; innovatív tanulási módszerek (MOOC, szimulátorok, virtuális valóság, mesterséges intelligencia) fejleszthetők a partnerekkel (pl. felsőoktatási intézmények) együttműködésben.
• Nemzetközi szinten: a digitális technológiák és az online tanulási eszközök támogatják a nemzetközi együttműködést a CoVE hálózatokon belül, és lehetőséget kínálnak a tanulók és az oktatók nemzetközi mobilitására.

Vagy, az EQAVET 5. indikátor – A szakképzési programok résztvevőinek elhelyezkedési aránya – tekintetében a CoVE a minőségbiztosítási tevékenysége részeként megvizsgálhatja, hogy a helyi érdekelt felekkel folytatott együttműködés keretében az innováció, a regionális fejlődés és a társadalmi befogadás támogatása céljából létrehozott készség-ökoszisztémák milyen mértékben segítik a szakképzésben végzetteket abban, hogy munkát találjanak és elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon.

Az EQAVET Keretrendszer mellett más minőségbiztosítási eszközök alkalmazása is hasznos lehet a szakképzési kiválóság-központokban. Például az ISO szabványok és/vagy az EFQM Kiválóság Modell is használható a szakképzésben érintett szervezetek „menedzsment-minőségének” és minőségkultúrájának az értékelésére, az érdekelt felek számára történő értékteremtés javítására. Az ISO 21001[6] és az ISO 29990[7] szabványok kifejezetten oktatási szervezeteket céloznak meg, az oktatás és képzés és a tanulási eredmények minőségére vonatkozó követelményeket és indikátorokat is tartalmaznak. Ugyanakkor a CoVE célok olyan fogalmakat vezetnek be, mint az innováció, regionális fejlődés, készség-ökoszisztémák, amelyekre vonatkozóan az oktatásban-képzésben jelenleg használt minőségbiztosítási eszközök (beleértve az EQAVET Keretrendszert is) még nem tartalmaznak minőség-elvárásokat és indikátorokat, így a szakképzési kiválóságra vonatkozóan új minőség-szabványokat kell majd meghatározni.

5. Az Európai Unió pályázati felhívása a szakképzési kiválóság modelljének továbbfejlesztésére a már létező szakképzési kiválóság-központok és a különböző országokból származó partnerek összekapcsolásával

2018-ban az európai készségfejlesztési szakpolitikai célkitűzések, prioritások és intézkedések végrehajtásának támogatása érdekében született meg az Európai Unió Bizottságának kezdeményezése a szakképzési kiválósággal kapcsolatban. A szakképzés fejlesztését érintő egyéb intézkedések mind hozzájárulnak a szakképzés minőségének és kiválóságának javításához, de önmagukban nem jelentik a szakképzési kiválóság átfogó megközelítését. A szakképzési kiválóság-központok fejlesztésének támogatásával a tagországokban nemzeti szinten a helyi érdekeltek széles körének bevonásával, a helyi innováció, a regionális fejlődés és a társadalmi befogadás érdekében készségeket fejlesztő rendszert építenek, miközben nemzetközi együttműködési hálózatokon keresztül együttműködnek más országok szakképzési központjaival. A kezdeményezés nemzetközi szinten olyan szakképzési kiválóság-központokat hoz össze, amelyek közös érdekeltséggel rendelkeznek bizonyos ágazatokban, a gazdasági és társadalmi kihívások (pl. éghajlatváltozás, digitalizáció, mesterséges intelligencia, fenntartható fejlődés, hátrányos helyzetű csoportok integrációja, alacsony képzettségűek képzettségének fejlesztése stb.) és innovatív megközelítések alkalmazásában a szakképzés minőségének és hatékonyságának növelésére.

2019-ben és 2020-ban a szakképzési kiválóság-központok 12 kísérleti projektjének első sorozatát támogatták Erasmus+ finanszírozással, és jelenleg is folyamatban van a megvalósításuk. Ezek a digitális és a zöld átálláshoz kapcsolódó ágazatok széles körét fedik le, például a zöld innovációt, a mikroelektronikát, a korszerű gyártást, a víztechnológiákat és a bútor- és faágazatot, valamint a társadalmi befogadást.

A kezdeményezést erőteljesen támogatja egy új Erasmus+ program, amelynek költségvetése 400 millió euró, és amely a 2021–2027-es időszakban 100 szakképzési platform finanszírozására szolgál. A legjobb projektjavaslatok legfeljebb 4 millió eurós támogatásban részesülnek. Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA) benyújtható pályázati projektek célja a szakképzési kiválóság konvergenciájának elősegítése, amelyet uniós ösztönzők, technikai támogatás és kölcsönös tanulási lehetőségek hiányában nehéz lenne elszigetelten létrehozni. A szakképzési kiválóság-központ kialakítására uniós forrásra pályázó nemzetközi konzorciumoknak a 3. pontban részletezett oktatás és tanulás területen legalább 4, az együttműködés és partnerségek területen legalább 3, és az irányítás és finanszírozás területen legalább 2 tevékenységét kell vállalni. A pályázati projekt követelménye jól mutatja, hogy a tevékenységek kombinációjára építve hogyan tudja a szakképző intézmény a szakképzési kiválóság célkitűzéseit elérni.

A fejlett szakképzési kiválósági rendszerekkel rendelkező országok, valamint a hasonló megközelítések kidolgozásának folyamatában lévő országok együttműködésével a szakképző intézmények proaktív szerepet játszhatnak a növekedés és a versenyképesség támogatásában. (ERASMUS-EDU-2023-PEX-COVE)[8]

---