Fenntartható projektmenedzsment európai közösségben - Erasmus+ élmények Liechtensteinből
Egyéni tréning programmal a környezettudatos, emberközpontú, szakmailag jól felépített és hosszú távon is fenntartható Erasmus+ projektek megvalósításának nyomában.
2026. május 4-7. között a liechtensteini Ruggell adott otthont az „Ecological and Sustainable Project Management in Erasmus+” című nemzetközi TCA-szemináriumnak. Az Agentur für Internationale Bildungsangelegenheiten, azaz az AIBA által szervezett képzés célja az volt, hogy az Erasmus+ projektek megvalósítói gyakorlati tudást kapjanak a minőségi, átgondolt és fenntartható projektmenedzsmentről.
A festői alpesi környezetben megvalósuló programon Európa több országából érkező résztvevők dolgoztak együtt azon, hogyan lehet a fenntarthatóságot, az európai értékeket, a minőségbiztosítást és a tudatos tervezést még hatékonyabban beépíteni az Erasmus+ projektekbe.
„A hófödte hegyekkel körbevett völgyben négy napon át egy kis európai közösséget alkotott a csapatunk.” (Leszkoven Beáta)
A képzés középpontjában az Erasmus+ projektek teljes életútja állt: a projektötlet megszületésétől és az előkészítő tevékenységektől kezdve a partneri együttműködésen, a projektindításon, a monitoringon és kockázatkezelésen át egészen a minőségbiztosításig, a disszeminációig, a záróbeszámolókig és a projekt eredményeinek hosszú távú hasznosításáig.
A program külön figyelmet fordított arra, hogy a fenntarthatóság ne csupán különálló szempontként jelenjen meg, hanem a projekttervezés és projektmegvalósítás természetes részévé váljon. A résztvevők olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint a zöldebb rendezvényszervezés, az erőforrások tudatos használata, a környezetbarát anyagok és helyszínek választása, valamint az, hogyan lehet a fenntartható gondolkodást a partnerségi együttműködésben és az oktatási gyakorlatban is érvényesíteni.
A képzés egyik legnagyobb erőssége a gyakorlatorientált megközelítés volt. A résztvevők nem passzív hallgatóként, hanem aktív közreműködőként vettek részt a folyamatban: csoportmunkák, kerekasztal-beszélgetések, szituációs feladatok és közös prezentációk segítették a tanulást. Több olyan módszert is megismertek a résztvevők, amely közvetlenül adaptálható az oktatási gyakorlatba.
Ilyen volt például a projektciklus-feladat, amelyben a projekt szakaszait kártyákra írva kellett időrendi sorrendbe rendezni, majd a partnerek szemszögéből is megvitatni. Szintén hasznosnak bizonyult a kockázatkezelési terv vizualizálása kockázatmátrix segítségével, valamint az a jégtörő feladat, amelyben a résztvevőknek aszerint kellett sorba állniuk, hogy országuk milyen messze található Ruggelltől.
„Egy zseniális jégtörő feladat során sorba kellett állnunk aszerint, hogy az országunk milyen messze található Ruggelltől. Ezt a játékot könnyen adaptálhatjuk az osztálytermi oktatásba is földrajzórákon, amikor európai városokról és országokról tanulunk.” (Leszkoven Beáta)
A szemináriumon az Erasmus+ projektmenedzsment több kulcsterülete is hangsúlyt kapott: a projekttervezés, a partneri megállapodások előkészítése, a transznacionális és virtuális találkozók szervezése, a minőségbiztosítás, az időközi értékelés, a beszámolási kötelezettségek, valamint az EUDPR/GDPR és az IT-biztonság kérdései. A résztvevők emellett a generatív mesterséges intelligencia projektkörnyezetben való használatáról is képet kaptak, különösen az átláthatóság, megmagyarázhatóság és auditálhatóság szempontjából.
„Megismerkedhettünk az Erasmus+ projektek projektmenedzselésével. Végig mentünk a projekt életciklusának és a projektmenedzsment ciklusának szakaszain, megismertük a különböző eszközöket, módszereket és dokumentumokat.” (Bányai Györgyi)
A képzés nemcsak a projektmenedzsment technikai oldalát mutatta be, hanem az európai értékek gyakorlati beépítésére is nagy hangsúlyt fektetett. A résztvevők csoportmunkában vitatták meg többek között a szabadság, az emberi méltóság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok jelentőségét, valamint azt, hogy ezek az értékek hogyan jelenhetnek meg egy Erasmus+ projekt céljaiban, módszereiben és mindennapi működésében.
A résztvevők közösen rendezték sorba a projektek megszületésének, megvalósításának és lezárásának lépéseit, fenntarthatósági elemeket rendeltek az Erasmus+ projektciklushoz, példákat hoztak a rövid és hosszú távú hatásokra, valamint megvitatták, hogyan mérhetők ezek az eredmények.
„Az európai értékeket - emberi szabadság, emberi méltóság, egyenlőség, demokrácia, jogállamiság - rangsoroltuk, párba állítottuk, és megállapítottuk, melyek kerülhetnek egymással konfliktusba.” (Bányai Györgyi)
A TCA fontos célja volt az is, hogy platformot biztosítson a tapasztalatcserére és az új szakmai kapcsolatok kialakítására. A résztvevők több szektorból érkeztek, így a köznevelés, a szakképzés, a felnőttkori tanulás, a felsőoktatás és az ifjúsági terület nézőpontjai egyszerre jelentek meg a közös munkában. Ez a sokszínűség különösen értékessé tette a csoportmunkákat, hiszen ugyanazt a projektmenedzsment-kérdést eltérő intézményi és szakmai tapasztalatok alapján lehetett megközelíteni.
„A TCA kiváló platformot biztosított az eszmecseréhez, a kultúrák közötti párbeszédhez és új kapcsolatok szerzéséhez.” (Bányai Györgyi)
A magyar résztvevők számára a rendezvény arra is lehetőséget adott, hogy saját projektötleteiket és jó gyakorlataikat nemzetközi közegben is bemutassák. Leszkoven Beáta például megosztotta KA1 projektjéhez kapcsolódó érzékenyítő szabadulószoba-ötletét, valamint bemutatta, hogyan valósulhat meg a társadalmi szerepvállalás a gyakorlatban. Emellett saját fejlesztésű digitális könyveiről, oktatási anyagairól és francia két tanítási nyelvi tapasztalatairól is beszámolt.
„A rendezvény lehetőséget teremtett arra, hogy megosszam a KA1 projektemhez kapcsolódó érzékenyítő szabadulószoba-ötletemet, és bemutassam, hogyan valósítjuk meg a gyakorlatban a társadalmi szerepvállalást.” (Leszkoven Beáta)
A képzés hangulatát a helyszín is erősen meghatározta. A természeti környezet, a hegyek közelsége és a fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő szervezés jól illeszkedett a program témájához. A résztvevők számára így a fenntarthatóság nem csupán szakmai tartalomként, hanem a rendezvény mindennapi tapasztalataként is megjelent.
„A rendezvény témáját kiválóan kiegészítette a természetben található helyszín, a fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő húsmentes, helyben termelt hozzávalókat tartalmazó ételek.”
Bányai Györgyi
A ruggelli találkozó ugyanakkor nemcsak képzés volt, hanem valódi európai közösségi élmény is. A résztvevők megosztották egymással projektjeiket, kulturális sajátosságaikat, szakmai dilemmáikat és jövőbeli terveiket. A személyes kapcsolatok sok esetben szakmai együttműködések alapjává is válhatnak.
„A kurzus végére rengeteg új barátot szereztem, akikkel tervezünk egy jövőbeni együttműködést.” (Bányai Györgyi)
„Nemcsak egy jövőbeli, sikeres európai kollaboráció előtt nyitott zöld utat, de olyan emberi értékek, jellemvonások találkoztak, amelyekkel egy kis európai csoport örökre a szívébe zárta egymást.” (Leszkoven Beáta)
A résztvevői beszámolók alapján a képzés egyik legfontosabb üzenete, hogy a fenntartható projektmenedzsment jóval több, mint környezetbarát megoldások alkalmazása. Magában foglalja a tudatos tervezést, a felelős döntéshozatalt, az együttműködés minőségét, a kockázatok előrelátó kezelését, az inkluzív szemléletet és azt is, hogy a projekt eredményei a támogatási időszak lezárulta után is hasznosuljanak.
A Ruggellben megszerzett ismeretek és kapcsolatok így hosszú távon is támogathatják a minőségi Erasmus+ projektek megvalósítását, valamint hozzájárulhatnak új európai partnerségek kialakításához.
„Összességében a Ruggellben szerzett ismeretek támogatni fogják a kiváló minőségű, fenntartható Erasmus+ projekteket, és erősítik a jövőbeli európai együttműködést.” (Bányai Györgyi)
Magyarországi résztvevők: Leszkoven Beáta és Bányai Györgyi