A jövő szakemberei Európában

Élmények, tapasztalatok és sikerek a Szolnoki SZC Jendrassik György Gépipari Technikumban.

Szolnoki SZC Jendrassik György Gépipari Technikum diákjainak csoportképe az iskolaépület előtt
A jövő szakemberei Európában

A díjazott intézmény: Szolnoki SZC Jendrassik György Gépipari Technikum
A projekt címe: Gépiparisok európai tapasztalatszerzése

A szakképzésben tanuló fiatalok számára napjainkban elengedhetetlen, hogy szakmájukhoz kapcsolódóan naprakész tudással, idegen nyelvi kompetenciákkal és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezzenek. Ezt felismerve indította el a Szolnoki SZC Jendrassik György Gépipari Technikum Nívódíjas Erasmus+ projektjét, amelynek kiemelt célja az volt, hogy a diákok nyitottabbá váljanak a külföldi tanulás és munkavállalás irányába, valamint, hogy képesek legyenek angol nyelven is kommunikálni szakmai és hétköznapi helyzetekben egyaránt. 


A Nívódíjas projektről az iskola igazgatójával, Molnár Arankával beszélgettünk. 

Mi inspirálta a projektet és milyen célokat tűztek ki előzetesen? 

A projekt fő célja az volt, hogy az intézményünk tanulóink szakmájuk, ágazatuk tekintetében tájékozottak legyenek, nyitottá váljanak a külföldi tanulásra, munkavégzésre, képesek legyenek idegen nyelven kommunikálni és a megszerzett ismereteket beépíteni a portfóliójukba, tudásanyagukba. 

A közvetlen indíttatás pedig a 2022-ben megvalósult projekt élménybeszámolójában keresendő.  Ekkor gépész mechatronika ágazatos diákok utaztak Görögországba egy nyári, rövid távú mobilitásra, ahol rengeteg hasznos élménnyel jöttek haza, mind kulturális, mind szakmai területen. Ezt követően azonnal megfogalmazódott, hogy a mobilitásban részt vevők körét a jövőben alsóbb évfolyamosokkal és nagyobb létszámban is szeretnénk megvalósítani.

Ez valóban remek inspiráció! Végül a kitűzött célok közül melyeket sikerült megvalósítani a nívódíjas projekt során?

A projekt elindítása a globális tudás megszerzésének lehetősége volt, melyek a rövidtávú mobilitás során meg is valósultak: idegen nyelv használata köznyelvi és szakmai környezetben, iskola-labor-tanműhely látogatás és gyakorlati tevékenységek megvalósítása, a kulturális értékek megismerése.  

Összesen három ágazatból vettek részt a mobilitásban diákjaink. A közlekedés szállítmányozás ágazatban tanuló diákok bepillantást nyertek a görög logisztikába: Görögországból jóval távolabbi területekre szállítanak árukat, mint Magyarországról, így összetettebbek voltak a szállítmányozással járó feladatok. A specializált gép-és járműgyártás mechatronika ágazatában tanuló diákjaink AI eszközökkel és HTML programozással dolgoztak robotok fejlesztésén. A gépészek gyakorlati munkálatok során egy autószerelő műhely mindennapjaiba tekinthettek be, ahol hegeszthettek és a szerelésekben is részt vehettek. 

Mindhárom csoport egyaránt kiemelte, hogy a legjobb tapasztalat a külföldi diákokkal való közös munka volt. A nyelvi nehézségek leküzdése néhány nap után már sikeres volt, így lehetőségük nyílt megismerni egymás kultúráját, munkamorálját és a nemzetközi csapatban való munkavégzést is, ami fantasztikus tapasztalat volt számukra.

Van egy olyan pillanat, amelyre a legszívesebben emlékeznek vissza?

Nagyon nehéz egy pillanatot kiemelni. A gépész ágazatban tanulók az innovatív CNC  (programozható szerszámgép) technológiák alkalmazását emelték ki, a mechatronikusok a robotok programozása közben szerzett nemzetközi csapatban való munkatapasztalatot. A szakmai utazáson részt vevő kollégák pedig a két ország oktatási sajátosságait emelték ki, mint érdekeség, ezen belül is, kuriózumként a magániskola működését. A kulturális programok között kettő verhetetlen volt tanár és diák számára is: a Meteorák és a tengeri hajókirándulás.

 szolmusz2

Említette a kísérő tanárokat. Ők milyen tapasztalatokat szereztek, és milyen szerepük volt a programban?

Érdekesség, hogy a kísérő tanárok nem a szakmai oktatók közül kerültek ki, hanem matematika és angol szakos tanárok vettek részt a projektben. Az ő feladatuk elsősorban a koordináció, támogatás volt, és számukra is izgalmas volt megismerni a görög oktatási rendszert, illetve a gyakorlati képzéseket. 

Mi a legnagyobb intézményi változás, amit a projektnek köszönhetnek?

Tanulóink egyre nyitottabbak arra, hogy a tanulás, munkavégzés határainkon kívül is történhet – ez inspirálja őket a nyelvtanulásban. Gondolkodásmódjukban megjelent, hogy a tanultakat akár idegen országban kamatoztatnák, illetve szempont számukra, hogy a nemzetközi környezetben megszerzett ismereteket, szakmai nézőpontot hogyan tudják beépíteni itthoni tanulmányaikba. 

A részt vevő diákok élménybeszámolókat, kiselőadásokat tartanak tapasztalataikról, amelyek motiválják a többi tanulót is a jelentkezésre. Továbbá hatalmas önbizalmat is ad a programban részt vett tanulóknak a külföldi élmény, hiszen idegen környezetben tudtak sokoldalúan helytállni. 

Kiemelendő továbbá, hogy a pályázat során szerzett tapasztalatoknak köszönhetően az intézmény azóta is minden évben, egyre nagyobb számú kiutazót támogatva pályázik sikeresen az Erasmus+ programban. Emellett fogadóintézményként is bekerültünk a mobilitási körforgásba, az iskola legutóbb Albániából fogadott diákokat. A tapasztalataink alapján őket is elsősorban a gyakorlati oktatásba vonjuk be.  A szakmai utazáson résztvevő oktatóink pedig belső tudásmegosztáson adták át tudásukat a kollégáknak. 

Személyes szinten, a szervezői oldalról milyen volt átélni egy ilyen projektet? 

Korábbi igazgató kollégámtól a tervezés után vettem át a projekt gondozását, jelen voltam a kiválasztásnál, a mobilitás előkészítésénél és bár személyesen nem vettem részt a szakmai mobilitásban, de a diákok munkanaplóit, élménybeszámolóit a kinn tartózkodás minden napján olvastam, néztem, hallgattam. Többcsatornás módon érkeztek a hírek, ez másodkézből is igazi élmény volt számomra.

Az átélt tapasztalatok birtokában, mit tanácsolna azoknak, akik még nem mertek belevágni egy Erasmus+ pályázatba?

Bátran vágjanak bele, mert a pályázati folyamat nem bonyolult, és rengeteg féle támogatás elérhető. Érdemes a saját lehetőségekhez mérten tervezni, akár kisebb léptékű projekttel indulni és minden évben bővíteni a résztvevők számát. A mobilitás óriási érték a diákoknak: nemcsak szakmai, hanem nyelvi és személyes fejlődést is jelent. A tapasztalataink szerint a legfontosabb, hogy ne féljenek a pályázástól és lépésről lépésre haladva építsék fel a programot.

Mit jelent Önöknek a Nívódíj elnyerése?

A Nívódíj elnyerése hatalmas megtiszteltetés. Az Erasmus+ által biztosított diákmobilitás páratlan lehetőség, a Nívódíj pedig megerősíti az intézményt abban, hogy ezt a lehetőséget meg kell ragadni és tovább kell folytatni, hiszen a tanítványaink látóköre ezzel bővül, sokoldalúbban lesznek képzettek, kompetenciáik fejlődnek. Továbbá azt is jelzi ez a fantasztikus díj, hogy diákjaink, kollégáink megállják a helyüket egy idegen környezetben is, illetve még, ha történik is az intézményvezetésben változás, az értéket adó kezdeményezéseket igyekszünk tovább vinni.

A képek forrása: Szolnoki SZC Jendrassik György Gépipari Technikum

Bemutatkoznak a 2025-ös év Erasmus+ Nívódíjat nyert projektjei!