Együtt, velük közösen
Ifjúságkutatás, vetélkedő, látóút és diákfórum az aktív társadalmi részvételért: bemutatkozik a DEMKI Erasmus+ Nívódíjas projektje.
A DEMKI (Debreceni Művelődési Központ és Ifjúsági Ház), Debrecen Ifjúság 2023” című, Nívódíjjal jutalmazott projektjének célja az volt, hogy előmozdítsa a debreceni fiatalok társadalmi szerepvállalását és a tevékenységeken keresztül aktív részvételi lehetőségeket kínáljon számukra. Az egymásra épülő 4 tevékenységsorozat hatására javult a debreceni fiatalok életminősége, erősödött kötődésük és hűségük a városhoz és egymáshoz.
Az elért sikerekről, a mélyreható ifjúságkutatásról és a debreceni fiatalok hangjáról beszélgettünk a projekt koordinátorával, Enyedi Imrével.
Szükség van a fiatalok hangjára
A projekt nem előzmények nélkül indult. A szakmai munka gyökerei 2019-ig nyúlnak vissza, amikor egy KA3-as projekt keretében elindult a párbeszéd a városi diák-érdekképviselet hiányáról. „Akkoriban láttuk, hogy bár a tenni akarás megvan a fiatalokban, hiányzik egy stabil, rendszerszintű struktúra Debrecenben. Azt szerettük volna, ha a fiatalok nemcsak passzív szemlélői, hanem aktív formálói lesznek a városuknak” - emlékszik vissza Enyedi Imre. Az előző projekt keretében már kialakult egy negyven fős mag, akikkel a munka zökkenőmentesen folytatódhatott a 2023-as ciklusban. A cél az volt, hogy a különböző háttérrel rendelkező fiatalokat egy közösséggé kovácsolják, és az elméleti állampolgári ismereteket valódi, kézzelfogható élményekké alakítsák, ezáltal segítsék a fiatalok aktív társadalmi részvételét.
Debrecen24: amikor egy város a fiatalok játszóterévé válik
A projekt egyik leglátványosabb és legnépszerűbb eleme kétségkívül a Debrecen24 vetélkedő volt. A gerincet alkotó rendezvény célja a minőség és a tömegszerűség egyensúlyának megteremtése volt. Közel 700 fiatalt értek el, és 12 középiskola csapata mérte össze tudását.
„A 24 órás vetélkedő egy intenzív, kreatív, sport- és logikai próbákból álló csapatjáték. Itt a ’fair play’ és az egymás iránti elköteleződés ugyanolyan súlyú, mint a feladatok megoldása” - magyarázza Imre. A vetélkedő hatására a diákokon már egyetlen nap alatt látszott a fejlődés, aktívabbá váltak, és megtanultak valódi közösségként együttműködni. A siker tartósságát jelzi, hogy a vetélkedőt azóta is minden évben megrendezik, a város kulturális és oktatási intézményeinek bevonásával.
Átfogó kép a Z generációról
A projekt talán legnagyobb szakmai súlyát az átfogó ifjúságkutatás adta. Debrecenben 2009 óta nem készült ilyen jellegű felmérés, tehát nagy volt az igény arra, hogy megismerjék, hogyan vannak a fiatalok. A cél nem csupán statisztikák gyártása volt, hanem egy hiteles kép alkotása a fiatalok mentális állapotáról, jövőképéről és városi kötődéséről.
A kutatás tervezésébe magukat a fiatalokat is bevonták, és ifjúsággal foglalkozó szakemberek segítségével közösen alakították a kérdéseket. Így 12 középiskolában több mint 1260 diákot értek el. Az eredmények rávilágítottak a jelenkor kihívásaira: bár a városi kötődés erős, a fiatalok 70%-a úgy érzi, nincs beleszólása a helyi közügyekbe. A kutatás felszínre hozta a poszt-Covid korszak mentális hatásait, a jövőkép bizonytalanságát, az időhiányt és a közösségi média negatív befolyását is.
„Ez a kutatás nem ért véget a projektzárással, hiszen ez lesz az alapja a készülő debreceni ifjúsági stratégiának” - hangsúlyozza Enyedi Imre. A válaszok hatására a DEMKI Ifjúsági Ház idén egy új tanácsadói teret alakít ki, ahol mentálhigiéniés és pszichológiai támogatást nyújtanak a fiataloknak.
A fórumok ereje
Hogyan lesz a véleményből döntés? A projekt fórumai éppen ezt a hidat építették meg a fiatalok és a városvezetés között. Míg a 2019-ben induló fórumokon még félelem és tartózkodás jellemezte a diákokat, mára a debreceni fiatalok bátran jönnek, kérdeznek és érvekkel felvértezve állnak ki a véleményük mellett.
„Ennek egyik leglátványosabb sikere a hétvégi éjszakai tömegközlekedés ügye. A fórumokon visszatérő téma volt az éjszakai tömegközlekedés hiánya, és mivel a döntéshozókat is bevontuk a párbeszédbe, ma már bizonyos járatok pénteken és szombaton éjjel 2-ig közlekednek Debrecenben."
„Ez a sikerélmény alapvetően változtatta meg a fiatalok hozzáállását a közélethez.” - meséli Imre.
Látóúttal a tapasztalati tanulásért
A projekt részeként a debreceni diákönkormányzat tagjai Kecskemétre utaztak egy „látóútra”. A cél egy jól működő, évtizedes múltú érdekérvényesítő rendszer megismerése volt. A peer-learning (egymástól való tanulás) során a diákok és a DEMKI munkatársai is testközelből figyelhették meg az éves városi közgyűlésen a kecskeméti fiatalok nagyfokú részvételét, és a projektalapú munka fontosságát.
„A mai fiatalok nehezebben köteleződnek el évekig a szervezet mellett, de egy-egy konkrét ügyért szívesen és teljes gőzzel dolgoznak, ha látják mennyi időt és energiát kell belefektetniük. Mi is ezt a nyitott szemléletet erősítettük meg, hiszen nálunk nem a „tagsági kártya” a fontos, hanem az, hogy tenni akarj a társaidért” - vallja a projektkoordinátor.
Nyitottság és fejlődés
A projekt hatása nemcsak városi, hanem egyéni szinten is mérhető. Több csendes, visszahúzódó diákból fél év alatt proaktív, véleményformáló vezető lett. A tudatosság szintje mindenkinél hihetetlenül megugrott, nagyot nőtt az aktív állampolgári szerepvállalásuk mértéke. Az idő- és projektmenedzsment, a logisztika, a kommunikáció és a nyitottság olyan készségek, amelyeket a fiatalok a Youthpass tanúsítványok segítségével ma már a munkaerőpiacon is igazolni tudnak.
Mikor az Erasmus+ Nívódíjról kérdezzük, Enyedi Imre a közösség erejét emeli ki:
„Ez a MI díjunk. Mindenkié, a diákoké, a pedagógusoké és a kollégáimé, akik hittek ebben a munkában. Számunkra ez egy pozitív visszacsatolás, hogy jó úton járunk. A Nívódíj azt az üzenetet hordozza, hogy Debrecenben az ifjúsági munka professzionális, értékteremtő és jövőbe mutató. Ez a közös sikerünk, ami erőt ad a folytatáshoz.”
És mi a siker titkos összetevője?
"Együtt, velük közösen” - fogalmazza meg Imre. - Sosem a fiatalok helyett, hanem velük partnerként dolgozva, transzparens kommunikációval és kölcsönös bizalommal lehet csak valódi, fenntartható változást elérni egy város életében.
Debrecen példája megmutatta, hogy amennyiben a városvezetés és az ifjúsági szakma kíváncsi a fiatalok hangjára, akkor a jövő nemcsak kiszámíthatóbb, hanem közösen alakítható is lesz.