A Készségek Európai Éve Fesztivál

Mottó: A szakképzés nem unalmas, sokkal inkább színes, kreatív, lelkesítő és izgalmas.

A 2023. évi Európa-nap minden eddiginél különlegesebb volt: május 9-én Európa figyelme a készségekre, a készségfejlesztésre, a szakképzésre irányult. Az Európai Unió Bizottsága ezen a napon indította útjára ünnepélyes keretek között a „Készségek Európai Éve 2023” kezdeményezését, amely egyedülálló lehetőséget kínál egy forradalmi áttörésre a készségek területén Európában, előtérbe állítva az átképzés és a továbbképzés szükségességét, valamint az ezt középpontba helyező gondolkodásmód kialakítását. A végső cél az európai vállalatok versenyképességének és innovációs erejének erősítése, minőségi álláshelyek teremtése, a készséghiány és a szakemberhiány megszüntetése.
Az európai év kezdetét a „Készségek Európai Éve Fesztivál” keretében ünnepelte meg Európa, amely kiemelte a készségek fontosságát a helyi, a nemzeti és az európai stakeholderek számára, és számos más, Európa különböző részein megrendezett tevékenységhez kapcsolódott, amelyek mind a készségeket helyezték előtérbe.
A készségek európai éve 2023. május 9-től 2024. május 8-ig tart.

Az EU Bizottság útja a Készségek Európai Éve Fesztiválig

Az Európai Unió helyzetéről szóló, 2022. szeptember 14-i értékelő beszédében[1] Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt javasolta, hogy Európa versenyképességének megerősítése, az emberi erőforrásokba történő befektetések – képzés, átképzés és továbbképzés – célzottabbá tétele, a vállalatokkal való együttműködés fokozása, a készség-szükségleteknek az emberek törekvéseivel való összehangolása, valamint a tehetségek kontinensünkre vonzása érdekében 2023 legyen a készségek európai éve.

A készségek európai éve előtérbe állítja tehát az átképzés és a továbbképzés szükségességét. Már ezt megelőzően is a 2020. november 24-én elfogadott „A fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló Tanácsi Ajánlás”[2] – amely támogatja a szakképzési rendszerek megújítását annak érdekében, hogy a fiatalokat és a felnőtteket fel lehessen vértezni azokkal az ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy boldoguljanak a dinamikusan változó munkaerőpiacon és társadalomban – kiemelte és megerősítette, hogy az ipari változásokhoz való alkalmazkodás megkönnyítéséhez, a digitális és a zöld átállás előnyeinek kiaknázásához egyre nagyobb szükség van proaktív átképzésre és továbbképzésre. Majd 2021 májusában az uniós vezetők a Portói Nyilatkozatban[3] is határozott elkötelezettséget vállaltak a továbbképzés és az átképzés, valamint a foglalkoztathatóság javítása iránt. Úgy látják, hogy „a zöld és a digitális átállás kiváló lehetőségeket teremt az európai polgárok számára, ám számos olyan kihívással is párosul, amelyek több befektetést tesznek szükségessé az oktatásba, a szakképzésbe, az egész életen át tartó tanulásba, a továbbképzésbe és az átképzésbe annak érdekében, hogy ösztönzést kapjon a munkahelyváltás olyan ágazatok irányába, amelyekben növekszik a munkaerő iránti kereslet.”

Az elnök bejelentését követően a Bizottság megkezdte a készségek európai évével kapcsolatos munkát, és 2022. október 12-én hivatalos Javaslatot[4] fogadott el arról, hogy a 2023. évet nyilvánítsák a készségek európai évének. A Javaslatban a Bizottság részletesen megindokolta, tényszerűen alátámasztotta a kezdeményezés szükségességét, és meghatározta az európai év négy átfogó célkitűzését. 

Ezek:

1. A képzésbe, az átképzésbe és a továbbképzésbe való befektetések bővítésének, illetve hatékonyabbá és inkluzívabbá tételének előmozdítása a munkavállalók munkában maradásának vagy munkahelyváltásának támogatása érdekében. 
2. A szociális partnerekkel és a vállalatokkal való szoros együttműködés révén a készségek munkaerőpiaci relevanciájának erősítése.
3. Az emberek törekvéseinek és készségeinek összehangolása a munkaerőpiaci lehetőségekkel, különösen a zöld és a digitális átállás, valamint a gazdasági helyreállítás tekintetében.
4. Az EU számára szükséges készségekkel rendelkező, harmadik országokból származó személyek bevonzása a munkaerőpiacra, többek között a tanulási lehetőségek és a mobilitás fokozása, valamint a képesítések átláthatóságának javítása és elismerésének megkönnyítése révén. (Jelenleg 77% azoknak az uniós vállalkozásoknak az aránya, amelyek saját bevallásuk szerint nem vagy csak nehezen találnak megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat.)

A Bizottság szándéka szerint a készségek európai éve felgyorsíthatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek az egész életen át tartó tanulás ösztönzése érdekében jóváhagyott, 2030-ra kitűzött uniós szociális célkitűzések elérésére irányulnak, úgy mint 

• a felnőttek legalább 60%-a minden évben vegyen részt valamilyen képzésben (jelenleg ez az arány 37%!),
• a foglalkoztatottság aránya érje el a 78%-ot a munkaképes korosztályhoz tartozó lakosság körében,
• a felnőttek legalább 80%-a rendelkezzen alapvető digitális készségekkel (jelenleg ez az arány 46%!),
• 20 millió IKT-szakember legyen alkalmazásban.

A 2022. december – 2023. február közötti időszakban számos EU szervezet, testület (például, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO), az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága) fejezte ki támogató véleményét a 2023. évet a készségek európai évének nyilvánító határozatra irányuló bizottsági javaslatról, majd 2023. március 7-én megszületett a politikai megállapodás az Európai Parlament és a Tanács elnöksége és az Európai Bizottság között a készségek európai évéről. A vonatkozó határozat a Parlament plenáris ülése és a Tanács általi elfogadást követően vált hivatalossá.[5]

2023. május 9. – A készségfejlesztés, a szakképzés európai ünnepe

A készségek európai évét megnyitó fesztivál fő célja az volt, hogy ösztönözze a stakeholdereket arra, hogy többet és céltudatosabban fektessenek be a készségekbe, az európai polgárokat pedig arra, hogy többet és céltudatosabban foglalkozzanak a készségeik fejlesztésével.

A nyitórendezvénynek a brüsszeli Cité des Métiers adott helyet, amely a Brüsszeli Állami Foglalkoztatási Szolgálat Hálózata által működtetett szakképzési információs és tanácsadó központ. A több helyszínen megvalósuló hibrid szakmai esemény keretében innen létesítettek online kapcsolatot az Európa-szerte ezen a napon megrendezett más eseményekkel, hogy bemutassák a jelenleg is zajló készségfejlesztési erőfeszítéseket és hangsúlyozzák a készségek értékét. 

Ursula von der Leyen megnyitó beszédében kiemelte, hogy az oktatásba-képzésbe történő befektetés nem csak helyes, hanem okos dolog is, mert a technológiai változások, az automatizáció, a digitális és a zöld átállás olyan új munkahelyeket teremtenek, olyan új munkaformákat hoznak létre, amelyek még tegnap nem léteztek – millió új lehetőséget kínálva minden korosztály számára. A Bizottság együtt kíván működni az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal, a szociális partnerekkel, az állami és magán foglalkoztatási szolgálatokkal, a kereskedelmi és iparkamarákkal, az oktatási és képzési szolgáltatókkal, valamint a munkavállalókkal és a vállalatokkal, mert csak így együtt tudnak segítséget nyújtani az európai polgárok millióinak a készségeik továbbfejlesztésében, átképzés és/vagy továbbképzés útján, és csak velük együtt építhető egy versenyképes és reziliens Európa.

A fesztivál ráirányította a figyelmet arra, hogy a megfelelő készségekbe történő befektetés kulcsfontosságú a gazdaság növekedése és versenyképessége szempontjából, mert a képzett munkavállalók jobb munkalehetőségekkel és szélesebb körű társadalmi szerepvállalási lehetőségekkel rendelkeznek. A továbbképzésen és az átképzésen keresztül az oktatáshoz, a képzéshez, a szakmai fejlődési lehetőségekhez vezető ajtók szélesre tárhatók.

A fesztivál központi témája – a szakpolitikai prioritásokkal összhangban – a digitális és a zöld átállás volt, amely új lehetőségeket nyit az emberek és az uniós gazdaság előtt. Új ipari forradalom zajlik, új munkakörök jönnek létre, amelyek új gyakorlati kihívást is jelentenek (például a zöld energia tárolásának a kérdése). A digitális és a zöld készségek egyre inkább életformává válnak, például a közeljövőben a munkakörök több mint 90%-a fog megkövetelni különböző szintű digitális készségeket.

E témakörhöz kapcsolódóan – körkapcsolásban Európa számos országából (Belgium, Görögország, Hollandia, Lettország, Luxemburg, Németország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) – hallhattunk valódi át- és továbbképzési példákat, inspiráló sikertörténeteket, innovatív gyakorlati megoldásokat, tapasztalatokat, sikeres projekteket olyan vállalkozásoktól, szervezetektől, amelyek sikerrel valósítottak meg készségfejlesztést a munkaerőpiac változó igényeihez alkalmazkodva, valamint olyan emberektől, akik sikeresen elsajátítottak a munkaerőpiac által igényelt új készségeket.[6]

A rövid bejelentkezésekben az előadók elmondták, hogy a jövőbeni készség-kihívásokhoz való igazodás érdekében milyen változtatásokat kellett eszközölniük a vállalkozások működésében, a munkaszervezésben, a munkamódszerekben, ennek következtében hogyan változott meg az egyes munkatársak szerepe, hogyan azonosították a megváltozott készségigényeket és hogyan valósították meg az átképzést. A fiatalokkal folytatott interjúk során megtudhattuk, hogy milyen előnyöket jelentett az átképzés az egyes emberek számára, milyen előrelépést eredményezett ez a vált(oz)ás a szakmai pályafutásukban. A bemutatott ágazati alapon szerveződő és az Erasmus+ program által támogatott partnerségek (ideértve a szakképzési kiválóság-központokat is) nyomatékosították a készségfejlesztés terén a stakeholderek közötti együttműködés fontosságát.

A fesztivál keretében bemutatott európai példák megmutatták, hogy az új készségek elsajátítása egy életen át tartó utazás, amely nem ér véget, nem szabad, hogy véget érjen az iskolában. Mindenkinek képesnek kell éreznie magát arra, hogy új készségeket fejlesszen ki és sajátítson el, olyan készségeket, amelyek nagyon keresettek lesznek, miután Európa átáll az új és izgalmas kihívásokkal teli zöld és digitális gazdaságra. Szükség van / lesz tehát a munkaerő át- és továbbképzésére. A szakmai készségek fejlesztése mellett fontos az olyan transzverzális készségek fejlesztése is, mint a nyelvi készségek, a kritikus gondolkodás, a vállalkozókészség, a kreativitás, az interkulturális kompetenciák, a csapatmunka és a médiaműveltség.

A fesztivált Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szakképzésért felelős EU biztos zárta, aki így foglalta össze az készségek európai évének fő üzenetét:

Az új készségek megszerzését elérhetővé kell tenni mindenki számára. Biztosítani kell, hogy mindenki, aki részt kíván venni az egész életen át tartó tanulásban, az átképzésben, tudjon a rendelkezésre álló, megfelelő lehetőségekről. Ennek érdekében a Bizottság Európa-szerte rendezvények és népszerűsítő kampányok keretében népszerűsíteni fogja a továbbképzési és az átképzési lehetőségeket, és felhívja a figyelmet az uniós finanszírozási lehetőségekre is. A cél az, hogy a kettős átállás és a gazdasági helyreállítás során senki ne kerüljön hátrányba. Sok jó lehetőség vár az európai polgárokra. Fontos azonban, hogy motiváltak legyenek, legyenek céljaik, legyen önbizalmuk, és használják ki jól ezeket a lehetőségeket. Szükség van az emberek készségfejlesztéssel kapcsolatos gondolkodásmódjának a megváltoztatására is, annak tudatosítására, hogy az emberi erőforrásokba történő befektetés a prosperitás, a jólét kulcsa és záloga.