Az egységes mikrotanúsítvány keretrendszer kialakítása és megvalósítása Magyarországon

Összefoglaló a TSI projekt záró konferenciájáról és az eredményekről

2023 májusában indult a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) az Európai Bizottság (DG Reform) által a Technikai Támogatási Eszközön (TSI) keresztül biztosított forrásból megvalósított közös projektje, amelynek záró konferenciáját 2025. április 3-án tartották.

A projekt célja a mikrotanúsítványok rendszerének magyarországi bevezetésére vonatkozó javaslat kidolgozása volt. A projekt keretében a helyzetfelmérésre, a nemzetközi (ír, holland, ausztrál és új-zélandi) jógyakorlatok feltérképezésére, valamint nemzetközi (cseh, osztrák, spanyol, angol, finn, ír, holland, kanadai, skót és szlovén) pilot programok eredményeinek vizsgálatára alapozva került dolgozták ki a magyar keretrendszer kialakítására vonatkozó javaslatot, amelyet a megvalósításban résztvevő szervezetek képviselői mutattak be a konferencián.

A mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítés

Az Európai Unió Tanácsa 2022. június 16-án ajánlást fogadott el az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot célzó mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről annak érdekében, hogy ösztönözzék az egész életen át tartó tanulást, rugalmas és célzott módon támogassák az egyének személyes és szakmai fejlődését, és ezáltal növeljék a munkaerőpiaci igényekhez igazodó képzettséggel és készségekkel rendelkező munkavállalók számát. Az ajánlás kiemelt céljai között szerepel a képzéshez való egyenlő hozzáférés, valamint a zöld és digitális átmenetre való felkészülés elősegítése.

Az ajánlás értelmében a mikrotanúsítvány fő jellemzői az alábbiak:

• tanulási eredményt igazol,
• kis tanulási egység elvégzése alapján kerül kiállításra,
• a tanulási eredmények értékelése átlátható és világosan meghatározott kritériumok mentén történik,
• a tanuló tulajdonát képezi,
• megosztható és hordozható,
• lehetnek önállóak vagy nagyobb tanúsítványokká vonhatók össze,
• az adott ágazatban vagy tevékenységi területen elfogadott szabványokon alapuló minőségbiztosítás támasztja alá.

A tanácsi ajánlás figyelembevételével a tagállamok egységes módon, a határokon átívelő felhasználhatóság és összehasonlíthatóság kívánalmának megfelelve, ugyanakkor saját oktatási rendszerük sajátosságaira való figyelemmel alakíthatják ki a mikrotanúsítványok nemzeti rendszerét.

A mikrotanúsítványokkal kapcsolatos európai megközelítés kulcsfontosságú eleme az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósítására vonatkozó bizottsági elképzelésnek. 

Ciresica Feyer, az Európai Bizottság képviselője a konferencián hangsúlyozta: 

az élethosszig tartó tanulás nemcsak a személyes fejlődésről szól, hanem a versenyképes Európa biztosításáról is.

Az Európai Bizottság által kezdeményezett „készségek uniójának” négy alappillére:

1. a minőségi életvitelhez és munkahelyekhez szükséges készségek fejlesztése,
2. a digitális és zöld átálláshoz szükséges tovább- és átképzés,
3. a készségek hordozhatósága a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben,
4. a tehetségek kibontakoztatása és megtartása.

Az Európai Unió 2030-ra kitűzött célja, hogy éves szinten a felnőtt lakosság 60%-a részt vegyen valamilyen képzésben, és az európaiak 80%-a rendelkezzen legalább alapszintű digitális készségekkel. Mindezekhez elengedhetetlen az olyan rugalmas tanulási lehetőségek biztosítása, mint a mikrotanúsítványt nyújtó képzések – erre Isabel Ladrón Arroyo, a Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának képviselője hívta fel a figyelmet.

A mikrotanúsítványok hazai szabályozása, pilot projektek

Az elmúlt két évben lefektették a mikrotanúsítványoknak a hazai oktatási rendszer három területén való bevezetését lehetővé tevő szabályozás alapjait. A hatályos felsőoktatási, felnőttképzési és szakképzési jogszabályok szerint mikrotanúsítvány az alábbi területeken és feltételek alapján állítható ki:

1. A felsőoktatásban: a felsőoktatási intézmény bármely tantárgyának, kurzusának, moduljának elvégzését követően a tanulási eredmény igazolására szolgáló, tárgyleírást, tematikát is tartalmazó közokiratként.
2. A felnőttképzésben: szakképzési tankönyv vagy fejezete ismeretanyagának elsajátítását igazoló dokumentumként,
3. A szakképzésben: szakmai oktatás keretében megszerzett ismeretekről, készségekről, közokiratként.

Fontos megjegyezni, hogy a mikrotanúsítvány önálló végzettséget és szakképesítést nem igazol.

A felnőttképzésben alkalmazott mikrotanúsítványok kiadásának részletszabályait a felnőttképzésben használt mikrotanúsítvány tartalmáról és kiállításának feltételeiről szóló 39/2024. (XII. 2.) KIM rendelet tartalmazza. A felnőttképzési mikrotanúsítványok kiállítása, tárolása és nyilvántartása a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében, a FAR-ban történik.

A fenti szabályozási környezetben mind a felnőttképzésben, mind a felsőoktatásban elindulhattak az első pilot projektek, amelyek közül a záró konferencián a Gábor Dénes Egyetem mikrotanúsítványt nyújtó képzéseit és azok tapasztalatait mutatták be. Az egyetem jelenleg tizennyolc témában kínál mikrotanúsítványt nyújtó rövid, zárt rendszerű elektronikus oktatás keretében elvégezhető kurzust az érdeklődőknek. Mind a képzési kínálat, mint az egyes képzések tematikájának, tartalmi elemeinek meghatározásába bevonták a munkaerőpiaci partnereket, hiszen a mikrotanúsítványok bevezetése úgy érheti el a kitűzött célokat, ha megfelelő minőségű és munkaerőpiaci relevanciával bíró képzések elvégzésére biztosít lehetőséget.

Az egyetem tapasztalatai alapján az érdeklődők száma dinamikusan nő; különösen népszerűnek mutatkoznak a mesterséges intelligencia és a kibervédelem témájában meghirdetett kurzusok. A visszajelzések alapján a hallgatók a megszerzett ismereteket, készségeket a munkavégzés, illetve a jövőbeli elhelyezkedés szempontjából szükségesnek, hasznosnak ítélik meg.

A szakképzésben kiadható mikrotanúsítványok esetében a részletszabályok kidolgozása jelenleg folyamatban van, a szakmai oktatáshoz kapcsolódóan kiállítható mikrotanúsítványok bevezetésére ennek a kidolgozás lezárultával lesz lehetőség.

A HUN-MicroCred TSI projektben megfogalmazott ajánlások

A projekt keretében nyolc fő kérdéscsoport mentén fogalmazták meg azokat az ajánlásokat, amelyek iránymutatást nyújtanak a döntéshozók számára a jogszabályi környezet finomhangolásához, a további részletszabályok kidolgozásához és a hazai keretrendszer kialakításához. Ezek a kérdések a következők:

• szabályozási keretek,
• szervezeti keretek,
• finanszírozás,
• minőségbiztosítás,
• elismerhetőség, halmozhatóság, hordozhatóság,
• tájékoztatás és tudatosság,
• digitalizáció,
• monitoring és értékelés.

A javaslat kiemeli, hogy fontos pontosan meghatározni az egyértelmű és világos stratégiai célokat, az alapfogalmakat és az ezekhez kapcsolódó a mikrotanúsítványok kötelező elemeit. A jogszabályi keretek megalkotása mellett a bevezetés sikeréhez hozzájárulhat, ha az érintett szereplőket és szolgáltatókat nem kötelező jellegű iránymutatásokkal látják el. A keretrendszer működtetéséhez a javaslat szerint – a szakpolitikai irányítási és koordinációs feladatokat megvalósító minisztériumi szint mellett – ajánlott egy, a kormányzati szereplőkből és egyéb érintettekből (szolgáltatók, gazdasági és társadalmi partnerek) álló stratégiai tanácsadó testület létrehozása.

Fontos kérdés, hogy milyen eszközökkel ösztönözhetők az egyének, hogy részt vegyenek a képzésekben. Ezzel összefüggésben a mikrotanúsítványok rendszerének bevezetése szorosan kapcsolódhat az egyéni tanulási számlák biztosította lehetőségekhez. A konferencián javaslatként elhangzott, hogy célszerűpontosan meghatározni az elsődlegesen ösztönözni kívánt célcsoportokat, valamint megvizsgálni a társfinanszírozási lehetőségeket. Annak érdekében, hogy az érdeklődők megfelelő minőségű képzések közül választhassanak, valamint hogy a mikrotanúsítányok hordozhatóak legyenek és azokat a munkáltatók is elismerjék, elengedhetetlen a képzők és a képzések minőségbiztosítása, valamint az átláthatóság biztosítása is.

A mikrotanúsítványokban rejlő lehetőségek kihasználását a javaslat szerint megfelelő információs platform kialakítása segítheti, és nagy szerepe lehet az életpálya-tanácsadásnak is.

A projekt tapasztalatait felhasználva és a javaslatban foglaltakat figyelembe véve – a projektben kialakított ütemterv szerint – a következő hónapokban sor kerülhet egy hosszú távú koncepció és a szervezeti háttér kialakítására, a jogszabályi környezet finomhangolására, a finanszírozási lehetőségek megvizsgálására.

A mikrotanúsítványok nyilvántartási rendszere a DIMOP PLUSZ-4.1.1-23 „Az ágazati információs rendszerek komplex fejlesztése a köznevelés, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés hátránykompenzációs képességének erősítése, mikrotanúsítványok nyilvántartásának bevezetése érdekében” c. kiemelt projekt keretében kerül kialakításra.