Esélyek és kihívások - SNI és BTMN tanulók a szakképzésben

Statisztikai adatok:

2021/2022-es és a 2022/2023-as tanévre vonatkozó (előzetes) adatok.

Az elmúlt években megfigyelhető, hogy a különleges bánásmódot igénylő tanulók egyre nagyobb arányban kapcsolódnak be a szakképzésbe, így szélesebb lehetőséget kapnak szakmák megszerzésére. A hivatalos szakértői vélemények alapján a szakképző intézményekben is folyamatos fejlesztést kaphatnak. A szakképző intézményekben is dolgoznak fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok, pszichológusok, gyógytestnevelők, pedagógiai asszisztensek, szociális segítők és mentálhigiénés szakemberek. Az egyes intézmények lehetőségei különbözőek, van, ahol széles körben állnak rendelkezésre szakemberek, és van, ahol csak heti néhány órában vagy nagyon korlátozott elérhetőséggel tudják támogatni a különleges bánásmódot igénylő tanulók fejlesztését.

A Magyar Pedagógiai Társaság nagy eredménynek tartotta, melyet több előadó is hangsúlyozott, hogy egyre nagyobb mértékben, egyre nagyobb létszámban vannak jelen az integráltan oktatott tanulók a szakképzésben. Az integrált oktatás nagyobb térnyeréséhez elengedhetetlenül szükséges a szakképző intézményekben is a szakemberek számának növelése. A különleges bánásmódot igénylő tanulók létszámának növekedésével a pedagógus- vagy oktatói képzésekben egyre inkább szükséges beépíteni tananyagként, követelményként a különleges bánásmódot igénylő tanulókra vonatkozó módszertant és szakmai ismereteket.

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán a gyakorló oktatók és pedagógusok számára is kínálnak továbbképzési lehetőséget, melyre az utóbbi időben egyre nagyobb az igény. A képzéseikbe beépítik a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás módszertanát is. Mivel az integráltan képzett tanulók száma növekszik, így ez a probléma egyre nagyobb létszámban érinti a gyakorló pedagógusokat és oktatókat is. 

A Kar elérhető képzései: 

• Gyógypedagógia alapképzési és mesterképzési szak, 
• Logopédia mesterképzési szak, 
• Gyógypedagógia-tanár mesterképzési szak.

Az integrált oktatás esetében fontos, hogy legyen átvezetés-program a középfokú oktatás és az általános iskolai oktatás között. Az érkező 9. évfolyamos diákok az első hetekben, hónapokban folyamatos szakértői támogatás és figyelem mellett, játékosan tudjanak beilleszkedni a szakképző intézményekbe. Az iskola életébe való jó beilleszkedés biztosítéka a folyamatos szakértői támogatás. A különleges bánásmódot igénylő tanulók számára például az osztályokban megfogalmazott szabályrendszer nagy kapaszkodót jelenthet.

Jógyakorlatként bemutatták a Kecskeméti Szakképzési Centrum Kandó Kálmán Technikum, Kecskemét szakképző intézmény napi gyakorlatát. Az iskolában az első hónapokban több rendezvénnyel támogatják az újonnan érkező 9. osztályos tanulókat: játékos feladatokkal, szakmai felmérésekkel, a fejlesztések tanulókhoz való rendelésével, osztályközösségek kialakításával és megerősítésével, az oktatók és a tanulók közötti ismerkedés folyamatának támogatásával. Év közben szakmai megbeszéléssel segítik és támogatják mind a tanulók, mind az oktatók munkáját. Folyamatosan együttműködnek a duális képzőkkel; probléma azonban, hogy a különleges bánásmódot igénylő tanulók esetében olyan készségeket is fejleszteni kell, amelyeket az átlagos tanulóknál már nem, például a monotóniatűrés problémát jelent az ő esetükben. Ezeket a hiányzó készségeket a duális képzőkkel együttműködve tudják fejleszteni. 

A konferencián bemutatkozott 2 tanuló, akik a saját SNI-s élethelyzetüket mutatták be, amelyben korábban több esetben is kellemetlenül érezték magukat: a környezetük nem értette, hogy ők miért nem olyan képeségekkel rendelkeznek, mint az átlag. Kezdetben nagyon másnak érezték magukat, mivel a folyamatos kudarcélmények hatására alacsony önbizalom és teljes elkeseredettség jellemezte őket. Szülői, rokoni mentorálással és oktatói támogatással tudták megtalálni azt a szakmát, amelyet elsajátítottak. Mindketten kisebb kitérővel, másodszori nekifutásra találták meg a saját szakmájukat, amelyben jól érzik magukat. Az egyik tanuló elindult az országos szakmai versenyen és megnyerte az első helyet, a másik tanuló egy kisvállalkozáshoz került szakmai gyakorlatra, akik pozitív hozzáállással támogatták őt a szakmatanulásban. A vállalkozás és egy mérnökként dolgozó rokon támogatásával szerzett szakmát, majd érettségit, és technikusi területen tanult tovább. A tanuló saját jelmondata: „Ha az élet citromot kínál, csinálj belőle limonádét!”

A gyógypedagógusok feladata a szakképzésben is ugyanaz, mint a köznevelésben. Ám a szakképzésben figyelembe kell venni a szakma elvárásait és a szakma megtanulásához szükséges kompetenciák fejlesztését is. Fontos a pedagógusok és oktatók, valamint a gyógypedagógus együttműködése, továbbá fontos szempont, hogy a tanulók számára megteremtsék a tanulásra kész állapotot, ami ezekben az estekben felértékelődik. Az előadó gyógypedagógus jógyakorlatként említette, hogy nála évente van 3 db „hagyjál-békén nap”, amelyet a tanulók egyedileg tetszés szerint felhasználhatnak, ha úgy érzik, hogy most nem tudnak bekapcsolódni a tanulásba.

A különleges bánásmódot igénylő tanulók esetében nagyon fontos az életpálya-tervezés, mely saját képességekre épül. Jógyakorlatként bemutatták a Kilátó Piarista Pályaorientációs és Munkaerőpiaci Fejlesztő, Módszertani Központ működését. A központ nemzetközi projektben is részt vett, ahol a szervezetek célja a különleges bánásmódot igénylő fiatalok, különösen a szakképzésben tanulók életpálya-tervezésének és munkaerőpiaci beilleszkedésének támogatása. Eredményként elkészült egy Jógyakorlatok Gyűjteménye az Orient Activity projekt keretében. A Kilátó Piarista Pályaorientációs és Munkaerőpiaci Fejlesztő, Módszertani Központ olyan, sokrétű feladatot ellátó intézmény, melynek fő célkitűzése a sajátos nevelési igényű és/vagy fogyatékos fiatalok pályaorientációjának és elhelyezkedésének támogatása. Korábbi években zajlott egy Ráhangolás projekt, melynek keretében a hallássérült fiatalok eredményes munkába állítása érdekében a pályaorientációt és a szakképzést segítő szolgáltatáscsomag kidolgozása valósult meg. A projekt eredményei jelenleg is elérhetőek és felhasználhatóak.

A duális képzők közül a KNORR Bremse Magyarország cég képviselője a cég szempontjából beszélt a duális képzésről. Fontosnak tartotta, hogy a jövő munkavállalóit képezik, és a fiatalok motivációjának felkeltése az ő érdeküket is szolgálja. Hiányként jelennek meg a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő oktatók, valamint a nem egyszerű a cégek számára az egyéb feltételeknek való megfelelés. A cég kifejezetten jónak tartja, hogy a diákok munkavállalói státuszba kerültek, mert így a cég jobban tudja érvényesíteni a saját elvárásait, hatékonyabban tudja támogatni a munka világába való beilleszkedést, pl. az üzemorvosi vizsgálaton kiszűrhetők az egészségileg nem alkalmas diákok.

A cégnél különleges bánásmódot igénylő diákokat is képeznek. A szakmát tanuló diákokkal kapcsolatban pozitív és negatív tapasztalatokkal egyaránt rendelkeznek. Sajnos van olyan szituáció, ahol a pályaválasztás nem volt átgondolt, ezért a gyakorlati feladatok elvégzése közben szembesül az oktató és a tanuló azzal, hogy a hiányzó képességek miatt nem sajátítható el a választott szakma, de van lehetőség egy másik szakma megtanulására. A pozitív tapasztalatok azt is mutatják, hogy a tanulók közül a hiányzó képességek miatt néhányan jobban akarnak, jobban odafigyelnek a tanulásra, szorgalmasabban gyakorolnak, és így sikereket érnek el a szakma megtanulása során. A cég elvárása, hogy kapjanak információt arról mit jelentenek a furcsa betűk (SNI, BTMN, ADHD[3], SPD[4]), mivel erre nincsennek felkészülve az oktatók. Szeretnék érteni, mit jelentenek ezek a kifejezések, milyenek a tanulók, és milyen bánásmódban kell őket részesíteni, mire kell figyelni, milyen körülményeket kell megteremteni a számukra a szakma elsajátítása során. Elhangzott sikertörténet is egy, SNI szakértői véleménnyel rendelkező diákról és egy olyanról is, akinek kényszerből pályát kellett módosítania.

A konferencia délutánján sorra kerülő műhelymunkákon 4 téma került megbeszélésre 4 külön csoportban, melyek közül az egyik csoport a duális szakképzők szempontjából vizsgálta a különleges bánásmódot igénylő tanulók szakmai gyakorlatát és szakmaszerzését. A beszélgetésen olyan képző iskolák és duális képzők is részt vettek, amelyek a tanulókat kihelyezik és fogadják. Elhangzott, hogy nagyon nehéz helyzet alakulhat ki, ha a két fél nem működik kellően együtt. Az iskola fő feladata, hogy tájékoztassa a duális képzőket a különleges bánásmódot igénylő tanulóiról. A szakértői véleményt ugyan át nem adhatják, ez a szülők vagy a tanulók felelőssége és joga. Az intézménynek azonban lehetősége van jellemzést adni, hogy az adott tanuló milyen hátrányokkal és erőségekkel rendelkezik, ami megkönnyíti a tanulókkal foglalkozó oktatók munkáját. A Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Mándy Iván Szakképző Iskola és Szakiskolában januárban elkezdődött egy rendezvénysorozat, ahová az iskola a duális partnereit hívja meg. A rendezvények során az intézmény szakemberei előadásokat tartanak arról, hogy mit jelent a különleges bánásmódot igénylő tanulók, milyen bánásmódot és figyelmet igényelnek általában és a szakmai gyakorlat során.