Megjelent az Erasmus+ felnőttkori tanulás szektorának hazai sajátosságait feltáró RIA kutatás második jelentése
A RIA-AE partnerség 21 európai ország Erasmus+ nemzeti irodájának kutatási együttműködése.
Az Erasmus+ felnőttkori tanulási programok kutatásalapú hatásvizsgálata azzal a céllal jött létre, hogy több szakaszban megvalósuló kutatás keretében vizsgálja és értékelje az Erasmus+ program felnőttkori tanulási tevékenységeinek hatásait a részt vevő felnőtt tanulókra, oktatókra / munkatársakra és magukra a szervezetekre.
A kutatás első szakaszának egyik legfontosabb eredményeként elkészültek a részt vevő országokra vonatkozó, a felnőttkori tanulás szektor országspecifikus sajátosságait figyelembe vevő összefoglaló tanulmányok, amelyek az Erasmus+ program felnőttkori tanulás szektorban betöltött szerepét és hatásait vizsgálják az egyes országok tekintetében, kiemelten a résztvevők, a felmerülő akadályok és a generált hatások szempontjából.
Korábbi cikkeink az első tanulmány kapcsán itt érhetőek el:
- Kutatásalapú eredmények és fejlesztési lehetőségek a felnőttkori tanulásban
- Megjelent az Erasmus+ felnőttkori tanulás szektorának hazai sajátosságait feltáró kutatási jelentés
A második felmérési kör (2025-2026) céljai
A 2025–2026-ban végrehajtott második felmérési körben a kutatók a korábbi kérdésekhez tematikus fókuszt (programprioritások) és újabb kérdéseket adtak hozzá, amely szintén a RIA-AE tágabb célkitűzésének megerősítését szolgálja (a felnőttkori tanulás előnyeinek és az Erasmus+ demokratikus, társadalmilag összetartó társadalmak építéséhez való hozzájárulásának láthatóbbá tétele).
A dokumentum megerősíti, hogy az Erasmus+ program kiemelkedő értéket teremt a hazai felnőttkori tanulásban. A felmérés szerint a támogatott tevékenységek többsége az Erasmus+ források nélkül egyáltalán nem, vagy csak lényegesen kisebb léptékben valósulhatott volna meg.
A kutatás főbb megállapításai:
Szervezeti, munkatársi és tanulói hatások:
- a program nagymértékben hozzájárult a hazai képzési kínálat bővítéséhez, az új módszertanok meghonosításához és a nemzetközi kapcsolatok építéséhez. A munkatársak esetében növelte a szakmai és nemzetközi kompetenciákat, valamint a magabiztosságot. A felnőtt tanulók körében a mobilitások jelentősen növelték a részt vevők önbizalmát, autonómiáját és a gyakorlati készségeket, a csoportos mobilitások pedig különösen erős biztonságérzetet nyújtottak számukra.
Hozzáférés:
- bár a program sikeresen éri el a kisebb szervezeteket is, a részvétel továbbra is erősen Budapestre és a regionális központokra koncentrálódik. A kisebb szereplők bekapcsolódását leginkább a kapacitáshiány, az adminisztratív terhek és a nyelvi nehézségek akadályozzák.
Prioritások és a projekt fenntarthatósága:
- a magyar felnőttkori tanulási projektekben kiemelt szerepet kapnak a program prioritásai, mint például az aktív társadalmi részvétel, a digitalizáció, vagy a társadalmi befogadás, ám a jelentés azt is kimutatja, hogy a prioritásokat a pályázók gyakran tágan és közvetve értelmezik, ezért konkrétabb és kézzel fogható felnőttképzési példákra lehet szükségük. A projektek hosszú távú fenntarthatósága és az eredmények beépülése erősen függ az intézmények saját kapacitásaitól.
Kihívások és szakpolitikai iránymutatás:
Az Erasmus+ felnőttkori tanulási program legfőbb kihívását a korlátozott kapacitással, nyelvi nehézségekkel és adminisztratív terhekkel küzdő kisebb szervezetek bevonása, valamint a kevesebb lehetőséggel rendelkező célcsoportok erőforrás-igényes tanulói mobilitásának megszervezése jelenti.
A szakpolitikai iránymutatások alapján mindezekre tekintettel elengedhetetlen a további, célzott segítségnyújtás a kisebb szereplők számára a bevonás érdekében. A még tapasztalatlanabb intézmények esetében a munkatársi mobilitás vagy a felnőtt tanulók csoportos mobilitása jelenthetik a legreálisabb első lépést a pályázatok felé.
A dokumentum a problémafeltáráson túl konkrét fejlesztési javaslatokkal és esettanulmányokkal is segíti a program hatékonyságának növelését.
A Magyarországra vonatkozó adatgyűjtést és elemzést a 2025–2026-os kutatási időszakban a Progress Hungary végezte a Tempus Közalapítvánnyal együttműködve, a RIA-AE központi kutatócsoportjának módszertani támogatásával.
Forrás/ a kutatási jelentés elérhetősége a nemzetközi RIA oldalon