Kutatási jelentés: A Career pathway of VET students című nemzetközi TCA-ban végzett interjús vizsgálat eredményei
Vezetői interjúk tanulságai a duális képzésben részt vevő fiatalokról
A kutatás a duális képzőhelyek gyakorlatvezetőinek tapasztalatait mutatja be az Erasmus+ programban részt vevő szakképzett fiatalok munkaerőpiaci útjairól.
A TCA24-VET-EVA-001 témaszámú „Career pathway of VET students participating in Erasmus+ programmes” elnevezésű kutatás 2024. január elején indult négy közép-kelet-európai ország (Lengyelország, Románia, Szlovákia és Magyarország) részvételével.
A projekt célja az volt, hogy feltérképezzük, hogy milyen munkaerőpiaci lehetőségeik vannak azoknak a középfokú szakképesítéssel rendelkező fiatal munkavállalóknak, akik szakképző iskolai tanulmányaik alatt részt vettek Erasmus+ programokban.
A kutatási projekt három nagyobb részből állt:
- néhány cégvezetővel vagy HR vezetővel készített kvalitatív interjús vizsgálat,
- ezt követte a célcsoporttal (középfokú szakképesítéssel rendelkező fiatal munkavállalók) készített kérdőíves felmérés.
- A projekt 3. fázisában pedig olyan kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok gyakorlatvezetőivel készültek mélyinterjúk, amelyek a duális képzésben partnerként részt vesznek, és közvetlen tapasztalatuk van a szakképzésben tanulók szakmai felkészítéséről, valamint foglalkoztatnak olyan diákokat és fiatal munkavállalókat, akik a szakképzésben folytatott tanulmányaik során külföldi szakmai gyakorlaton vettek részt.
Magyar részről a beszélgetést nyolc cég vállalta; az interjúk lefolytatására 2025. július 14. és szeptember 9. között került sor. Az interjúk felvételére online került sor. A félig strukturált interjúk keretében összesen 12 kérdést tettünk fel.
Az interjúalanyok által képviselt vállalkozások tevékenységi köre, mérete és szervezeti formája jelentős változatosságot mutat, ugyanakkor több közös vonás is kirajzolódik.
A válaszok alapján minden vizsgált vállalat foglalkoztat 30 év alatti, szakképzett fiatal munkavállalót, és egyöntetűen fontosnak tartják jelenlétüket a szakmai utánpótlás biztosításában. A kisebb cégek családias, tanulóközpontú környezetet kínálnak, míg a nagyobb szervezetek rendszerszinten építik be a fiatalokat működésükbe, gyakran saját képzési központtal. A szakmai gyakorlat a fiatalok legfőbb belépési pontja a vállalathoz, és sok esetben a gyakornokok később munkavállalóként maradnak. Bár a cégek érzékelnek különbségeket a fiatalok felkészültségében, többségük szerint az alapok megvannak, és a hiányosságok belső képzéssel, gyakorlati fejlesztéssel jól pótolhatók. A vállalatok számára meghatározó szempont a tanulók hozzáállása, motiváltsága és fejlődési hajlandósága, gyakran ezek fontosabbak, mint a formális végzettség.
A középfokú szakképesítéssel rendelkező fiatal munkavállalók foglalkoztatására vonatkozóan a megkérdezett vállalatok többsége szerint a külföldi szakmai gyakorlat komoly előnyt jelent a fiatal munkavállalók számára, mivel önállóbbá, magabiztosabbá és nyitottabbá teszi őket. A munkáltatók úgy látják, hogy a nemzetközi tapasztalat hatására a fiatalok jobb problémamegoldó és kommunikációs készségekkel, valamint nagyobb felelősségtudattal térnek haza. Többen kiemelték, hogy az Erasmus+ program résztvevői új technológiákat és munkaszervezési megoldásokat is hoznak magukkal, amelyek a vállalati folyamatokat is gazdagíthatják. Néhány válaszadó azonban úgy vélekedett, hogy a külföldi tapasztalat csak akkor jelent valódi előnyt, ha a fiatal képes azt a gyakorlatban is hasznosítani, illetve, ha rendelkezik megfelelő alaptudással és nyelvi felkészültséggel.
A válaszokból kiderült, hogy a nemzetközi tapasztalat és a nyelvtudás együtt jelentik a legnagyobb fejlődési potenciált. Azok a fiatalok, akik külföldön is dolgoztak vagy tanultak, nyitottabbak, magabiztosabbak és gyorsabban illeszkednek be a munkakörnyezetbe. Egyes vezetők szerint ez a tapasztalat nemcsak szakmai, hanem szemléleti előnyt is ad, mert a fiatalok jobban értik a kulturális különbségeket és rugalmasabban kezelik a munkahelyi helyzeteket. A vállalatok többsége ezért pozitívan értékeli az Erasmus+ mobilitási programot és annak hatását a fiatal munkavállalók szakmai fejlődésére.
A teljes tanulmány ide kattintva olvasható
A tanulmány szerzője: Dr. Maczó Edit