Rendszerszintű támogatás a szakképzés szereplőinek
Ismerje meg a National VET Team szakértőket!
Marton József National VET Team szakértővel munka alapú tanulásról, projektmenedzsmentről és a minőségbiztosítás fontosságáról beszélgettünk.
Mióta tevékenykedsz a szakképzés területén? Mesélj egy kicsit a szakmai utadról!
Marton József,
National VET Team szakértő1980-ban villamosipari mérnöktanári végzettséggel kezdtem a pályámat a Kandó Kálmán Villamosipari Főiskolán, ahol mérésvezető tanárként dolgoztam. A pályám kezdetétől fontos volt számomra a gyakorlatorientált oktatás és a szakmai alapok stabil átadása. Már akkor aktív részese voltam a főiskola nemzetközi hallgatói kapcsolatai szervezésének.
1983-ban a házasságkötésemet követően kerültem Békéscsabára, ahol a mai nevén Trefort Ágoston Szakképző Iskolában kapcsolódtam be szaktanárként az akkor induló elektroműszerész szakközépiskolai képzés kialakításába. Ez egy különösen inspiráló időszak volt, hiszen egy új képzés alapjainak lerakásában vehettem részt. 1991-től az intézmény szakmai igazgatóhelyetteseként, majd egy évvel később igazgatójaként folytattam a munkámat. Összesen 21 éven keresztül vezettem az iskolát és jogutód intézményeit.
Ez idő alatt számos fejlesztést és innovációt valósítottunk meg: részt vettünk országos kísérleti programokban, közreműködtünk a TISZK rendszer létrehozásában, valamint több nemzetközi együttműködést is elindítottunk.
Kiemelten fontos szerepet játszottunk a szakképzési minőségbiztosítási rendszerek bevezetésében, annak minden szakaszában aktívan részt vettünk. Már az Európai Unióhoz való csatlakozás előtti időszakban bekapcsolódtunk nemzetközi projektekbe (PHARE programok), majd a Leonardo és az Erasmus programokban is részt vettünk, később pedig az elsők között szereztük meg az Erasmus+ akkreditációt. Ezek a projektek jelentős szakmai fejlődést hoztak számunkra intézményi és egyéni szinten egyaránt.
Ezt követően három évig kormányhivatali területen dolgoztam, ami új nézőpontot adott a szakképzés rendszerének működésére. 2016-tól a Békésen működő Gál Ferenc Egyetem Technikum és Szakképző Iskolában töltök be különböző vezetői pozíciókat.
Munkám mellett szakértői feladatokat is ellátok: többek között részt veszek az NSZFH EQAVET Referenciapont munkacsoportjában, valamint a Tempus Közalapítvány NVET szakértőjeként is tevékenykedem.
Milyen feladataid vannak National VET Team szakértőként?
National VET Team szakértőként elsősorban a szakképzési intézményeknek és egyéb pályázóknak nyújtok szakmai támogatást, szakértő társaimmal együtt, különös tekintettel az Erasmus+ programok megvalósítására és minőségbiztosítására. Többéves vezetői és projekttapasztalatomra építve segítem a projektmenedzsment folyamatok átgondolt tervezését és hatékony megvalósítását.
Feladataim közé tartozik szakmai kiadványok készítésében való közreműködés, valamint képzések fejlesztése és megtartása, ahol a résztvevők gyakorlati tudást szerezhetnek a nemzetközi projektek megvalósításához. Emellett rendszeresen bekapcsolódok műhelymunkák szervezésébe és vezetésébe, ahol a résztvevőkkel közösen dolgozunk aktuális szakképzési kihívásokon.
Fontos számomra a szakképzés folyamatos megújulásának támogatása is. Ennek keretében részt veszek innovatív megoldások népszerűsítésében, például a szakképzési kiválósági központok (CoVE) hálózatának fejlesztésében műhelymunkák és konzultációk révén. Ebben az évben az inklúzió témájában webináriumot készítünk elő, amely a befogadó szakképzési környezet erősítését célozta.
A munkám része továbbá a Tempus Közalapítvány hazai és nemzetközi rendezvényein való aktív részvétel, ahol gyakran szekciók szervezésében és a rendezvény szakmai megvalósításának koordinálásában is közreműködöm. Ugyanakkor az elmúlt években több alkalommal is részt vettem nemzetközi látogatásokon, ún. study visit-eken, ahol lehetőség volt nemcsak más országbeli NVET csapatokkal való kapcsolatteremtésre, hanem tapasztalatcserére és a jógyakorlatok megosztására is. Ezek a feladatok folyamatos szakmai kihívást és egyben fejlődési lehetőséget is jelentenek számomra.
Marton József, Dr. Szabó Csilla, Palencsárné Kasza Marianna NVET szakértők
Mit szeretsz a legjobban a szakértői munkádban?
A szakértői munkámban leginkább azt szeretem, amikor közvetlenül tudom támogatni az intézményeket és kollégákat abban, hogy egy-egy ötletből jól működő, minőségi projekt váljon. Különösen közel áll hozzám a műhelymunkák és képzések világa, mert ezek során valódi szakmai párbeszéd alakul ki, és látható, hogyan formálódnak a résztvevők elképzelései. Azt szeretem a legjobban ebben a szerepben, hogy egyszerre tudok támogatni, inspirálni és tanulni is – hiszen minden együttműködés új nézőpontokat és tapasztalatokat hoz.
Motiváló számomra az is, amikor a projektmenedzsment vagy a minőségbiztosítás területén tudok gyakorlati segítséget adni, hiszen itt a tapasztalataim közvetlenül hasznosulnak, és kézzelfogható eredményekhez vezetnek.
Emellett kifejezetten inspirálónak tartom az innovatív kezdeményezésekhez kapcsolódó feladatokat – például a szakképzési kiválósági központokhoz vagy az inklúzió témájához kötődő munkát –, mert ezek előre mutatnak, és valóban hozzájárulnak a szakképzés megújulásához.
Mi volt az eddigi legkedvesebb közös projekted szakértő társaiddal?
Két olyan közös munkát is kiemelnék, amelyek szakmailag és emberileg is nagyon közel állnak hozzám.
Az egyik az IKK-hoz tartozó Oktatói Továbbképzési Rendszerben (OTR) az Erasmus+ projektmenedzsment akkreditált oktatói továbbképzés kidolgozása és megvalósítása volt. Ebben a munkában egy rendkívül inspiráló, alkotó szakértői közösséggel dolgozhattam együtt. Közösen alakítottuk ki a képzés szakmai tartalmát, módszertanát, és végig arra törekedtünk, hogy valóban gyakorlati, azonnal hasznosítható tudást adjunk át. Külön öröm számomra, hogy a képzés népszerűsége és a résztvevők magas szintű elégedettsége visszaigazolta a közös munkánk eredményességét.
A másik meghatározó élmény a „Nemzetköziesítés lépésről lépésre – Stratégia, módszerek, jó gyakorlatok oktatási intézmények számára” című kiadvány elkészítése volt. Szerzőtársaimmal azt a célt tűztük ki, hogy kézzelfogható útmutatót adjunk az intézmények számára a nemzetköziesítés tudatos építéséhez. Ebben bemutatjuk, hogy a nemzetközi együttműködések – különösen az Erasmus+ program keretében – hogyan járulhatnak hozzá az intézményi fejlődéshez, a módszertani megújuláshoz, valamint a tanulók és az oktatók kompetenciáinak fejlesztéséhez.
Számomra ezek a projektek azért különösen kedvesek, mert túlmutatnak egy-egy konkrét eredményen: azt jelzik, hogy a közös szakmai gondolkodás és együttműködés valódi hatással lehet az intézmények működésére. Hiszek abban, hogy egy jól megvalósított nemzetközi projekt nemcsak tapasztalatot ad, hanem új szemléletet is formál – akár egy tanórai helyzetben is.
Projektmenedzserként a tervezéstől a megvalósításon át a projekt eredménykommunikációjáig minden folyamatot átlátsz. Milyen kulcsüzenetet fogalmaznál meg egy projektmegvalósítónak a pályázás egyes fázisaiban?
Azt szoktam mondani, hogy egy jó projekt sikere már a tervezésnél eldől, de valójában minden fázisnak megvan a maga kritikus pontja.
A tervezési szakaszban a legfontosabb, hogy valós igényekre épüljön a projekt. Ne egy „jó ötletből” induljunk ki, hanem alaposan átgondolt problémára adjunk választ. Ehhez elengedhetetlen a célcsoport pontos ismerete és a reálisan megfogalmazott, mérhető célok kitűzése. Ugyanilyen fontos a megfelelő partnerség kialakítása – olyan partnerekkel, akik valóban hozzáadott értéket képviselnek.
A megvalósítás során a tudatosság és a folyamatos nyomon követés a kulcs. Nem elég a jó terv, azt következetesen végre is kell hajtani. A minőségbiztosítás, a dokumentáció és a belső kommunikáció mind meghatározó. Érdemes rugalmasnak is maradni, mert a projektek során mindig adódnak váratlan helyzetek.
Az eredmények terjesztésénél és hasznosításánál pedig azt hangsúlyoznám, hogy már a projekt elejétől így kell gondolkodni. Nem elég a végén „kommunikálni” az eredményeket – azokat úgy kell megtervezni, hogy valóban beépüljenek az intézmény működésébe, és mások számára is hasznosíthatók legyenek.
Ha egyetlen kulcsüzenetet kellene megfogalmaznom, az az lenne: legyen a projekt tudatosan felépített, valós igényekre reagáló és a fenntartható hatásra fókuszáló folyamat.
Mit takar a minőségbiztosítás az Erasmus+ projektek esetében, és miért fontos kiemelt figyelmet fordítani rá?
A minőségbiztosítás nem egy kötelező adminisztratív elem az Erasmus+ projektek esetében, hanem egy tudatosan alkalmazott szakmai eszköz, amely a projekt sikerének és valódi hasznosulásának egyik legfontosabb garanciája.
Az Erasmus+ projektek minőségbiztosítása egy komplex, a teljes projektciklust átfogó folyamat, amely a tervezéstől a megvalósításon át egészen az eredmények értékeléséig és hasznosításáig biztosítja a szakmai színvonalat.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy már a pályázat megírásakor világos, reális és mérhető célokat határozunk meg, átgondolt tevékenységekkel és indikátorokkal. A megvalósítás során folyamatos a nyomon követés, az értékelés és – szükség esetén – a beavatkozás. Ebben kiemelt szerepe van a visszajelzések gyűjtésének, a dokumentációnak és a partnerségen belüli folyamatos kommunikációnak.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az Erasmus+ program saját minőségbiztosítási szabályrendszerrel is rendelkezik, amely a korábbi évek sok ezer projektjének tapasztalataira épül. Ezek az elvárások – például a relevancia, a hatás, a fenntarthatóság, a partnerség minősége, a szerződéses kapcsolatok, az elvárt eredmények meghatározása vagy az eredmények terjesztése – egyértelmű keretet adnak a professzionális projektmegvalósításhoz. Aki ezeket tudatosan alkalmazza, az nemcsak egy sikeres pályázatot valósít meg, hanem valódi, hosszú távon is értéket teremtő fejlesztést.
A minőségbiztosítás tehát azért kulcsfontosságú, mert biztosítja, hogy a projekt ne csupán formálisan teljesüljön, hanem tényleges hatást gyakoroljon a résztvevőkre és az intézmény működésére is. A minőségbiztosítási elemek különösen a nemzetközi együttműködésekben segítenek abban, hogy a partnerek egységes szakmai színvonalon, átlátható és jól szervezett módon dolgozzanak együtt.
Hogyan segítheti az NVET csoport a munkatapasztalatokra alapozott tanulás hatékonyabbá válását?
A Tempus Közalapítvány NVET szakértői csoportja abban tud leginkább hozzájárulni a munka alapú tanulás (WBL – Work Based Learning) hatékonyságához, hogy tudást, módszertani támogatást és együttműködési tereket biztosít – ezáltal segítve a szakképzést abban, hogy valóban a munka világára készítse fel a tanulókat.
Az NVET csoport szerepe elsősorban a szemléletformálásban és a szakmai támogatásban jelenik meg. A 21. századi kompetenciaelvárások – mint az együttműködés, problémamegoldás, digitális készségek vagy az önálló tanulás – egyre inkább megkövetelik, hogy a szakképzésben a munkatapasztalatokra alapozott tanulás még tudatosabban és hatékonyabban valósuljon meg.
Ebben az NVET szakértői csoport egyrészt szakmai kiadványokon keresztül – például módszertani útmutatókkal és jógyakorlatok bemutatásával – támogatja az intézményeket abban, hogy hogyan építsék be a WBL-t a képzéseikbe. Másrészt képzések (pl. projektoktatás) és műhelymunkák szervezésével lehetőséget teremtünk arra, hogy a résztvevők megosszák tapasztalataikat, és közösen keressenek megoldásokat.
Kiemelten fontos a projektalapú oktatás erősítése is, hiszen ez kiválóan kapcsolható a munkatapasztalat-alapú tanuláshoz: valós problémákon, valós munkakörnyezethez közelítő helyzetekben fejleszti a tanulók kompetenciáit.
Emellett az NVET csoport támogatja az intézmények és a munkáltatók közötti partnerségek erősítését is, hiszen a hatékony WBL alapja a jól működő együttműködés. Ebben a kapcsolatépítésben, a jó példák bemutatásában és a közös gondolkodás facilitálásában is fontos szerepet vállalunk.
Milyen eredményedre vagy a legbüszkébb?
Leginkább arra vagyok büszke, hogy a 2020–2027 közötti Erasmus+ pályázati időszakban egy olyan szakértői közösségnek lehetek a tagja, amely valódi, rendszerszintű támogatást tud nyújtani a szakképzés szereplőinek.
Az NVET szakértői team-mel közösen egy sokrétű, egymásra épülő támogató rendszert alakítottunk ki a Tempus Közalapítvány Erasmus+ pályáztatási tevékenységének segítésére. Ez magában foglalja a képzéseket és műhelymunkákat, a szakmai kiadványokat, a hazai és nemzetközi konferenciák és találkozók szervezését és megvalósítását, valamint a közvetlen szakértői támogatást is. Külön érték számomra, hogy ez a munka nem egyéni teljesítmény, hanem egy erős, együtt gondolkodó szakmai közösség eredménye.
Arra is büszke vagyok, hogy amikor nemzetközi találkozókon bemutattuk a magyar NVET csoport tevékenységeit, több úttörő kezdeményezést is fel tudtunk mutatni. Ezek a visszajelzések megerősítettek abban, hogy a hazai gyakorlat nemcsak követi, hanem bizonyos területeken alakítja is a nemzetközi szakmai gondolkodást.
Számomra ez az eredmény azért különösen fontos, mert túlmutat egy-egy projekten: hozzájárul ahhoz, hogy a szakképzésben dolgozó intézmények tudatosabban, magasabb szakmai színvonalon és nagyobb hatással tudják megvalósítani nemzetközi projektjeiket.
Képek: Profilkép - Lékó Tamás | képzés fotók: Dr. Szabó Csilla Marianna | további képek: Marton József