Gyakori kérdések pályázóknak a köznevelési szektorban
Regisztrációval kapcsolatos kérdések - Mobilitási projektek (KA1)
Miért fontos az EU Login regisztráció?
Ahhoz, hogy beléphessen a bizottsági felületekbe, például az Organisation Registration System felületre és azon keresztül regisztrálhassa szervezetét az OID azonosító megszerzéséhez és a pályázata benyújtásához, először regisztrálnia kell az EU Login rendszerében.
Az Organisation Registration System (intézményi regisztráció) és a pályázati űrlap két, egymástól független felület, azonban mindkettő eléréséhez szükséges az EU Login regisztráció. Hasznos, ha a projektkoordinátor és az intézmény által is elérhető, közösen kijelölt e-mail címmel jelentkeznek be.
Elérési útvonal:
Ha még nincs EU Login felhasználó fiókja, kövesse ezt a linket: https://webgate.ec.europa.eu/cas/eim/external/register.cgi
Ha már van EU Login fiókja, kövesse ezt a linket: https://webgate.ec.europa.eu/cas/login
Ha valaki regisztrál, de később mégsem pályázik, annak lesz-e bármilyen következménye?
Nem, nincs semmilyen következménye.
Hol tudom az intézményemet regisztrálni?
Minden Erasmus+ program keretében pályázó szervezet esetében szükséges az egyszeri elektronikus regisztráció és ezzel együtt bizonyos jogi és pénzügyi adatok megadása az Európai Bizottság Organisation Registration System oldalán.
A rendszerben történő szervezeti regisztráció eredményeként a pályázó szervezet egy egyedi OID azonosítót kap.
Organisation Registration System elérése
Regisztrálni pályázatonként / pályázati kategóriánként kell?
Nem, regisztrálni intézményenként kell. Az Erasmus+ programban való részvételsorán csak egyszer.
A pályázatban szereplő partnereknek is kell regisztrálniuk? Ha igen, akkor megteheti helyette a magyar fél is?
A pályázatban megjelölt valamennyi küldő szervezetnek egyaránt kell regisztrálnia, a fogadó szervezetek regisztrációja azonban nem kötelező.
A regisztrációt követően kapják meg az intézmények az E betűből és 8 jegyből álló egyedi azonosítójukat (OID azonosító), amit be kell írni a pályázati űrlapba.
Mi történik, ha a pályázó mobilitás céljából olyan fogadópartner intézményt választ ki, amelyet előzőleg nem regisztráltak? Ez kizáró ok?
Nem kizáró ok. Fogadó intézményt OID azonosító nélkül, a partner adatainak kitöltésével is felvihetnek a pályázati űrlapra.
Mi a teendő, ha a regisztrációnál az intézmény típusánál egyik választási lehetőség sem releváns?
Ebben az esetben az egyéb kategóriát kell választani.
FONTOS azonban, hogy a pályázati űrlapban ez egy kötelező mező, a regisztrációs felületről átkerül az adat az űrlapba, így ezt a kategóriát ott módosítani kell!
A regisztrációs felületre feltöltendő dokumentumokat ki írja alá?
A regisztráló intézmény belső aláírási rendjének megfelelően történjen a regisztrációs dokumentumok aláírása, hitelesítése.
Állami fenntartású intézmények esetében ki regisztrál?
Állami fenntartású intézmények esetében a pályázatot benyújtó intézménynek kell regisztrálnia.
Tagintézmény esetében hogyan történik a regisztráció?
Tagintézmények esetében az „önálló ügyvitellel rendelkező, oktatási vagy képzési tevékenységet folytató feladatellátási helyek” jogosultak pályázásra.
Ebben az esetben az Organisation Registration Systemen történő regisztrációkor a tagintézmény adataival történik a regisztráció, azonban a tagintézményhez tartozó ernyőszervezet, tankerület, szakképzési centrum adószámát, illetve OM azonosítóját kell megadni.
Az OM azonosító esetében kötőjellel kell kapcsolni a tagintézmény feladatellátási hely azonosítóját (pl.: 123456-002).
Tankerületi és szakképzési centrumos intézmények estén nincs saját adószám és bankszámlaszám. Milyen adatokat kell ilyen esetben a regisztráció során megadni?
Tankerületi intézmények esetében a tankerület adószámát és bankszámlaszámát kell megadni és igazolni a feltöltendő dokumentumon.
Szakképzési centrumos intézmények esetén az SZC adószámát, bankszámlaszámát kell megadni és dokumentumokkal igazolni.
Általános tartalmi kérdések - Mobilitási projektek (KA1)
Honnan érhető el a pályázati űrlap?
A pályázati űrlap a Dokumentumtárból érhető el.
Pályázat benyújtásának éve - KA1 mobilitási pályázatok - KA1 Pályázati űrlap és kapcsolódó dokumentumai
Milyen nyelven kell pályázni?
A mobilitási űrlapot magyar nyelven (vagy az EU valamelyik hivatalos nyelvén) kell kitölteni.
Lehet-e kétirányú mobilitás egy pályázaton belül?
Mobilitási projektben a pályázó/küldő intézményből a fogadó/partner intézménybe irányuló külföldi mobilitás támogatható, valamint a szakértők és gyakorló tanárok fogadása esetén lehetséges a pályázó intézménynek fogadó intézményként pályázni a tevékenységekre
Kell-e digitális aláírás a pályázathoz?
Nem szükséges. A hivatalos képviselő által aláírt nyilatkozatot kell beszkennelni és feltölteni az űrlap mellékleteként.
Kik végzik el a pályázatok tartalmi értékelését?
A pályázatokat külső, független szakértők értékelik. A TKA szakértői adatbázisába külön pályázat útján lehet jelentkezni. A végleges szakértői listáról a TKA Kuratóriuma dönt.
Konzorciumban is van lehetőség pályázni ka1 köznevelési pályázatokra?
Rövid futamidejű pályázatok esetében nem, Erasmus akkreditációra lehetséges a konzorciumi pályázás,, azonban az akkreditációt (intézményi vagy konzorciumvezetői akkreditációt) egy intézmény csak egyszer nyerheti el..
Egy intézmény egy időben csak két pályázatból kaphat támogatást egy pályázati kategórián és szektoron belül egy időben.
- önálló akkreditáció esetén az intézmény tagja lehet egy akkreditált konzorciumnak
- konzorciumvezetői akkreditáció esetén az intézmény tagja lehet egy másik akkreditált konzorciumnak
- egy rövid futamidejű projektet megvalósító intézmény tagja lehet egy akkreditált konzorciumnak
- egy intézmény tagja lehet két akkreditált konzorciumnak, ha önállóan nem pályázik egyik mobilitási pályázattípusban sem
A konzorciumot egy konzorciumvezető és legalább egy másik iskola alkotja, ugyanabból az országból.
Van-e felső határa a kiutazásokban részt vevők számának?
A rövid futamidejű mobilitási projektek esetén a mobilitások száma maximum 30 lehet a kísérő személyek és előkészítőlátogatások nélkül. Az akkreditált projektekben nincs felső korlát.
5 munkatárs utazhat-e 5 különböző célországba egy pályázaton belül?
Igen, amennyiben az a pályázatban meghatározott célokkal összhangban van.
Milyen szintű nyelvtudás a pályázás előfeltétele?
Ezt a program nem szabályozza, de egy mobilitás akkor hatékony, ha a pályázó legalább B1-es szinten beszéli a munkanyelvet.
Nyelvtanfolyamra lehet pályázni?
Igen.
Határon túli magyar iskolában is megvalósulhat mobilitás, vagy csak eltérő nyelvű intézmény lehet a célintézmény?
Igen, megvalósulhat, mivel a mobilitásokkal szemben a legfontosabb kritérium, hogy külföldön, egy programországban valósuljanak meg, de az eltérő nyelv nem követelmény.
Határidőket kell rögzíteni az egyes pályázati pontokban? Például, hogy mikorra tervezi az intézmény az egyes mobilitásokat?
Egy pontos projektterv kidolgozása fontos, mivel elősegíti a megvalósítást, de a konkrét dátumok meghatározása nem kötelező a pályázás során.
Intézményi célok érdekében részt vehet-e egy kisebb team is egyazon továbbképzésen ugyanabból az iskolából?
Nem célszerű, ha egy intézményből többen is részt vesznek ugyanazon továbbképzésben, hiszen a disszemináció során az ott megszerzett tudás továbbadható, valamint a kapcsolatépítés, nyelvgyakorlás szempontjából is előnyt jelent az önálló részvétel.
Szakmailag nagyon indokolt esetben lehetséges.
Milyen módon lehet kurzust választani?
Az intézmény bármilyen, a projekt céljaival összhangban álló kurzuson, továbbképzésen részt vehet.
Többek között ehhez segítséget nyújthatnak:
- School Education Gateway egy több ezer továbbképzést tartalmazó kurzuskatalógus, mely segítséget nyújt az elvárt tanulási eredmények szempontjából legrelevánsabb továbbképzések kiválasztásában, nemzetközi együttműködések iránt érdeklődő európai iskolák adatbázisa, melyben például szakmai látogatáshoz (job shadowing) is találhatnak fogadóintézményeket.
- Az eTwinning az európai iskolák legnagyobb közössége. Egyfajta közösségi média pedagógusoknak és iskoláknak, s mint ilyen, a nemzetközi kapcsolatépítésben, együttműködésekben hosszabb távon is tervező iskolák számára egyedülálló lehetőségeket kínál.
- Erasmus+ Project Results Platform hozzáférést biztosít a korábbi Erasmus+ projektek leírásaihoz, eredményeihez és a részt vevő intézmények elérhetőségéhez. Kiváló lehetőséget teremt mindenki számára, aki szeretné megtudni, hogy milyen is egy Erasmus+ projekt, és milyen komoly eredményeket érhet el. Az oldalon szereplő számos jó gyakorlat és sikertörténet ideális azok számára, akik saját projekttervükhöz keresnek inspirációt.
Kik vehetnek részt a mobilitásban?
A pályázó köznevelési intézmény munkatársai és tanulói.
A pályázatban igényelthez képest a bírálat során csökkenhet a mobilitások száma?
Amennyiben a pályázatot értékelő szakértők nem látnak megalapozottnak bizonyos tevékenységeket, előfordulhat turnusok levonása, létszám, vagy időtartam csökkentése.
A csökkentés mindig minőségi alapon történik.
A KA1 köznevelési pályázati típus keretében diákok is utazhatnak?
Igen, diákoknak is van lehetőségük utazni.
Mi történik, ha a pályázatban nem a saját nemzeti iroda lett kiválasztva?
A pályázó mindig a saját országának nemzeti irodájához nyújtja be a pályázatot, egyoldalú – Magyarországról a programban részt vevő más országokba irányuló – mobilitásra.
Tekintettel arra, hogy a mobilitási pályázati űrlapok online kerülnek benyújtásra, a megfelelő nemzeti iroda azonosítására a pályázati űrlapon kerül sor. Ennek megfelelően a pályázati űrlapon a legördülő menüből a HU01 (MAGYARORSZÁG) opciót kell kiválasztani!
Amennyiben tévesen választja ki a nemzeti irodát a pályázat automatikusan a megjelölt ország nemzeti irodájához kerül benyújtásra.
Amennyiben még nem telt le a benyújtási határidő, úgy a szervezetnek lehetősége van újra beküldeni a pályázati űrlapot, a megfelelő nemzeti irodához.
Amennyiben a hibát a benyújtási határidő letelte után veszi észre, abban az esetben ez formai hibának minősül, javításra ebben az esetben nincs lehetőség.
Mi a legfontosabb különbség a mobilitási projektek (ka1) és a stratégiai partnerségek (ka2) között?
Az Erasmus+ az Európai Unió oktatási és képzési programja, mely mobilitási és partnerségi pályázatok keretében nyújt támogatást az intézményeknek szakmai céljaik megvalósításához.
Míg a partnerségi pályázatok esetében a partnerek együttműködésén van a hangsúly, s a külföldi mobilitás ennek az együttműködésnek a támogatását szolgálja, addig a mobilitási projektekben maga a külföldi mobilitás a fő elem, s az összes többi projekt tevékenység ennek előkészítését, illetve az ennek során szerzett tapasztalatok terjesztését és hasznosítását szolgálja.
Összevont intézmények esetében tagintézmények is jogosultak pályázni?
Tagintézmények esetében az „önálló ügyvitellel rendelkező, oktatási vagy képzési tevékenységet folytató feladatellátási helyek” jogosultak pályázásra.
Állami fenntartású intézmények esetében ki nyújtja be a pályázatot, az intézmény vagy a fenntartó?
Állami fenntartású intézmények esetében a pályázatot, a tankerülettel vagy szakképzési centrummal való előzetes egyeztetést követően az intézmény nyújtja be.
Ki írja alá a pályázatot? Intézményfenntartó vagy intézményvezető?
Tankerületi intézmények esetén a tankerület vezetője írja alá a pályázati űrlapot, amit az iskola igazgatója szakmailag, a tankerület gazdasági vezetője pénzügyileg jegyez ellen.
SZC-os intézményes esetében a centrum vezetője írja alá a pályázati űrlapot, amit az iskola igazgatója szakmailag, a centrum gazdasági vezetője pénzügyileg jegyez ellen.
Egyéb fenntartású intézmények esetében pedig az intézmény belső aláírási rendje a mérvadó.
Egy intézmény több pályázatot is benyújthat? Mobilitási és partnerségi pályázata, illetve több mobilitási pályázata is lehet egy intézménynek?
Egy intézmény önállóan vagy konzorciumvezetőként pályázhat akkreditációra. Amennyiben elnyeri az akkreditációt, már nem pályázhat rövid futamidejű projektek megvalósítására. Rövid futamidejű mobilitási projektek esetén felhívásonként csak egy mobilitási pályázatot lehet benyújtani, illetve amennyiben az év első fordulójában az intézmény pályázata támogatott lesz, a második fordulóban már nem nyújthat be pályázatot. Emellett az intézmény beadhat partnerségi pályázatot is.
Össze kell-e kapcsolni a partnerségi pályázatokat a mobilitási pályázatokkal?
Az európai uniós pályázatok esetében a legfontosabb szabály a kettős finanszírozás elkerülése, ami azt jelenti, hogy ugyanazt a tevékenységet több uniós forrásból nem lehet támogatni. A mobilitási és stratégiai pályázatok között lehet összefüggés, de nem elvárás.
Profitorientált cégek jogosultak pályázni?
KA1 mobilitási projektekben nem, de a KA2 stratégiai partnerségek keretében szektorközi együttműködés megvalósítására pályázhatnak.
Az Erasmus tervet 7 évre vagy csak a megpályázott időszakra vonatkozóan kell elkészíteni?
Az Erasmus tervet akkreditáció esetén hosszú távra, az akkreditáció időtartamára kell kidolgozni, ugyanakkor annak frissítésére lesz lehetőség az akkreditáció időtartalma alatt.
A mobilitás tervezett hosszát ki dönti el?
Az intézmény lehetőségei és igényei döntik el. Egy mobilitás lehetséges hossza tevékenységenként meghatározott, a rövid futamidejű mobilitási projektek hossza 6 és 18hónap közötti időtartamúak lehetnek, az akkreditált intézmények projektjei 15-24 hónaposak lehetnek
A mobilitásoknak egy pályázaton belül kapcsolódniuk kell, vagy a témájuk különbözőek is lehetnek? Összefüggő logikai felépítésnek kell lenni közöttük?
A mobilitások típusát és számát a pályázatban meghatározott szükségletekhez kell hozzárendelni, ezekkel kell koherensnek lenniük.
Milyen tématerületeken valósíthat meg az intézmény mobilitási projektet?
Bármilyen tématerületen, mely illeszkedik az intézmény lehetőségeihez és igényeihez.
Az intézmény mérete mennyire határozza meg a mobilitások számát?
A mobilitások számát a pályázatban meghatározott igényekkel összhangban kell meghatározni.
Ha az intézményvezető nem tud idegen nyelven, de részt szeretne venni job shadowing tevékenységben, lehetőség van-e arra, hogy elkísérje egy munkatárs, aki beszéli az adott nyelvet?
A mobilitási pályázatok keretében nincs lehetőség tolmács költségeinek támogatására pályázni. Amennyiben a résztvevő nem beszél idegennyelvet, lehetősége van akár magyar nyelvű külföldi továbbképzéseken vagy szakmai látogatáson is részt venni.
Csak külföldi utat támogat a projekt?
Igen.
A projekt koordinátora lehet-e egyben résztvevő is?
Igen, lehet.
Egy pályázaton belül megvalósítható többféle tevékenység is?
Igen, akár az összes tevékenységtípus is megvalósítható.
Általános pénzügyi kérdések - Mobilitási projektek (KA1)
Önrész szükséges a pályázáshoz?
Nincs kötelező önrész.
A távolságkalkulátorral kapott km-t duplán kell számolni?
A kalkulátor által megadott távolsághoz tartozó átalányösszeg az oda-vissza utazásra vonatkozik, így a kapott km-t nem szabad kétszeresen számítani!
Kik számítanak kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevőnek?
A kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők fogalma az Erasmus+ programban például a fogyatékossággal/tartós betegséggel élő résztvevők valamint a bevándorló hátterű résztvevőket és azon európai uniós állampolgárokat jelenti, akik elzárt területeken élnek vagy szocio-ökönómiai nehézségekkel küzdenek.Az ilyen célcsoport esetében előfordulhat, hogy a résztvevő különleges igényei miatt magasabbak az egyéni és/vagy utazási költségei az átalányösszegnél, illetve olyan költségek merülnek fel, melyekre átalánytámogatás nem igényelhető.
Ebben az esetben támogatás a speciális igény keretében adható. A speciális igényre megítélt támogatás tényleges költségalapú támogatásnak minősül, tehát számlákkal kell alátámasztani a költség felhasználását.
Mi a különbség a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők után igényelhető és a rendkívüli költség között?
Kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők támogatása: ennek keretében kizárólag a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők magasabb mobilitási költségeire lehet pályázni. Be kell mutatni, milyen többletköltséggel jár a résztvevő részvétele a mobilitásban. Előzetes árajánlatot, kalkulációt érdemes beszerezni, de a pályázathoz nem kell mellékelni.
Rendkívüli: magas utazási költség esetén igényelhető támogatási összeg, amennyiben az adható utazási támogatás (átalány) nem fedezi az utazás költségeit.
Az utazási napokra lehet igényelni támogatást?
Hagyományos utazás esetén többletnapokra 1-1 nap igényelhető egyéni támogatás, fenntartható utazás esetén 3-3 napra igényelhető egyéni támogatás.
Milyen feltételekkel igényelhető kurzusdíj?
A kurzusdíj átalánytámogatás, melynek összege résztvevőnként egységesen 80 euró/nap. Maximális összege résztvevőnként 800 euró.
Kizárólag munkatársak külföldi továbbképzése típusú tevékenység esetén adható, térítési díjas továbbképző tanfolyamok költségének támogatásához.
Kiszámításnak alapja a kurzusszervező által kiállított részvételi igazoláson szereplő időtartam.
Maximálisan 800,00 EUR számolható el 1 főre a pályázatban!
Példa: Ha ugyanaz a személy két különböző kurzuson vesz részt egy projekten belül, melyek kurzusdíjainak összege meghaladja a 800 eurót, úgy az ezen felüli összeg a szervezet, vagy a résztvevő saját forrása lesz. (450 euró + 450 euró = 900 euró, melyből 800 euró finanszírozható a pályázat keretében, 100 EUR saját forrás.)
Hol lehet megadni a kurzusdíj összegét a pályázati űrlapban?
Az űrlapon tevékenységenként kell megadni az érintett a résztvevők számát, illetve a tevékenység (kiutazás) időtartamát.
Az űrlap a megadott adatok alapján kiszámítja az adható támogatást.
Akkreditációs pályázat (KA1)
Lehet-e egynél több szektorban pályázni akkreditációra?
Igen, de minden szektorban (szakképzés, felnőtt tanulás és köznevelés) külön pályázatot kell beadni.
Lehet-e az egyik pályázatot önálló szervezetként, a másikat pedig konzorciumvezetőként beadni?
Ugyanabban a szektorban NEM – ott egy pályázatban kell megjelennie a szervezet összes célkitűzésének. Különböző szektorokban lehetséges különböző típusú pályázatokat beadni.
Lehetséges-e egyszerre akkreditáltnak lenni és nem akkreditált, rövidtávú mobilitási projektet vezetni?
Ugyanabban a szektorban NEM. Az akkreditált szervezetek akkreditálásuk után nem pályázhatnak nem akkreditált projektekre. Azonban befejezhetik az akkreditálás előtt megkezdetteket.
Különböző szektorokban IGEN.
Lehetséges-e egy szektorban akkreditálni és közben egy másik szektorbeli konzorciumban is tagként részt venni?
IGEN, maximum 1-1-ben.
Lehetséges-e a konzorciumvezető változása után megtartani az akkreditációt?
Nem, formálisan nem. Az akkreditációt egy meghatározott szervezet kapta meg, és ez nem átruházható, azonban a konzorciumon belül nagy rugalmassággal szervezhetik át a munkát.
Hogyan ellenőrzi a nemzeti iroda a kiválasztás kritériumait?
Az alapvető ellenőrzés a pályázati űrlap alapján történik (különösen annak a Háttér: Menedzsment és az Erasmus-terv című részei alapján), valamint az ORS-ben benyújtott adatok és igazoló dokumentumok (pl. az alapító okirat vagy egyéb, az alapítást igazoló dokumentumok) alapján. A nemzeti iroda kérhet további igazoló vagy a benyújtott információk helyességét vagy relevanciáját alátámasztó dokumentumokat. Ezek a kontextustól függnek, és például lehetnek a szervezet éves munkaterve, az előző éves beszámoló, a felelős személyek önéletrajza stb.
Úgy tudtuk, hogy az Erasmus akkreditációhoz nem szükséges előzetes tapasztalat, de a pályázati felhívásban két év van meghatározva. Hogyan lehetséges ez, és miért?
Erasmus+ projektekkel való előzetes tapasztalat nem szükséges. A két év előzetes tapasztalat általánosságban vonatkozik arra a szektorra, amelyben a szervezet tevékenykedik, tehát a szakképzés, felnőtt tanulás vagy a köznevelés terén szükséges legalább kétéves előzetes tapasztalat.
Ha egy intézmény két másik összeolvadásával jön létre (például két iskolát összevonnak), akkor ez kizárja-e őket a 2 éves tapasztalat hiánya miatt?
Nem, az előzetes tapasztalataikat is figyelembe veszi a Nemzeti Iroda.
Szükséges-e leírni az akkreditációs pályázatban a konzorcium konkrét összetételét?
Nem, de a „Háttér és tapasztalat” és a „Erasmus-terv: Menedzsment” kérdéseknél be kell mutatni a konzorcium szervezési elvét, a létrehozásának céljait és szükségességét. A konkrét listát a támogatásigénylő pályázatokban kell majd bemutatni. Ez egy rugalmasabb konzorciumi formát tesz lehetővé: így akár évente új tagok is csatlakozhatnak a konzorciumhoz, segítve ezáltal a programba újonnan becsatlakozó szervezeteket.
KA121 és KA122-es pályázattípus összehasonlítása
Gyakran ismételt kérdések - Akkreditációs mobilitási projektek (KA121)
Gyakran ismételt kérdések - Rövid futamidejű mobilitási pályázatok (KA122)
Pályázattípus | Erasmus-akkreditáció (KA120 és KA121) | Rövid futamidejű mobilitási projektek (KA122) |
---|---|---|
Támogatás elnyerésének módja | Az akkreditált státusz elnyerése után csak költségvetés-igénylő pályázatot kell benyújtani a projektekhez | Minden projekt esetében teljesen új pályázatot kell írni |
Megvalósítható projektek száma | 2027-ig évente egy projekt | 5 év alatt max. 3 db támogatottrövid futamidejű mobilitási projekt/pályázó szervezet |
Forrás lehívásához benyújtandó pályázatok száma | 2 db KA120: Pályázat akkreditált státuszra (csak egyszer kell benyújtani) KA121: Akkreditált szervezetként költségvetés lehívása (akkreditáció megszerzése után évente benyújtható) | 1 db A pályázatírás és a költségvetés igénylése is ebben az egy pályázattípusban történik |
Pályázásra jogosult szervezetek – szektorban szerzett tapasztalat | Minimum 2 év, a pályázat szektorában (köznevelés/szakképzés/felnőtt tanulás) szerzett tapasztalat szükséges | Nincs ilyen kikötés |
Pályázhat-e konzorcium? | Igen | Nem |
Támogatható tevékenységtípusok | ||
Célországok | Köznevelés és felnőtt tanulás: programországok Szakképzés: programországok és partnerországok | Mindhárom szektorban csak a programországok |
Mobilitási projekt résztvevőinek száma | Nincs korlátozás – amennyi a KA121-es pályázat során jóváhagyásra kerül | maximum 30 fő, amibe az előkészítő látogatások résztvevői és a kísérő tanárok nem számítanak bele |
Projekt időtartama | 15 hónap, amely 24 hónapra hosszabbítható | 6-18 hónap |
Kinek ajánlott? | Nemzetközi mobilitási projektek terén tapasztalattal rendelkező szervezetek | Nemzetközi mobilitási projektekben kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalt szervezetek Kisebb szervezetek, akik 30 főt vagy annál kevesebb résztvevőt kívánnak bevonni |
Projektek kezdése | Kötött, 2021. szeptember 1. | Rugalmas, 2021. szeptember 1. és december 31. között |
Együttműködési célú partnerségi pályázatok (KA2)
Melyik pályázattípusban vehetnek részt köznevelési intézményeken kívül más (például alapítványi, de akár profitorientált) szervezetek is?
A Stratégiai partnerség pályázatok két altípusa közül a Vegyes intézményi összetételű stratégiai partnerségek pályázattípusban pályázhatnak bármely olyan köz- és magánintézmények, melyek aktívak az oktatás, a képzés vagy a munkaerőpiac területén. Fontos kritérium, hogy a pályázó szervezeteknek jogi személyiséggel kell rendelkezniük, és a pályázat tartalmának kapcsolódnia kell valamely horizontális - és/vagy a köznevelési szektorban meghatározott szektor specifikus prioritáshoz.
A vegyes intézményi összetételű stratégiai partnerségek egy speciális fajtája a Regionális stratégiai partnerségek pályázattípus, amelynek keretein belül települési önkormányzatok, a Klebelsberg Központ, tankerületi központok, szakképzési centrumok, egyházi és magánfenntartók, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és az országos és helyi Nemzetiségi Önkormányzatok pályázhatnak.
Együttműködési célú partnerség pályázatoknál minden pályázó szervezetnek be kell adnia a pályázatot?
Stratégiai partnerség pályázatok esetében egyedül a koordinátor intézmény nyújt be pályázatot a székhelye szerinti nemzeti irodához a teljes partnerség nevében. A benyújtott pályázatnak azonban közös anyagnak kell lennie, tükröznie kell az összes partner álláspontját, feladatköreit és tapasztalatát. A partnerség összetételének a pályázat tartalmi elemeivel összhangban kell lennie, ez is vizsgálati szempont a pályázat elbírálásánál.
Beadhat-e egy intézmény több partnerségi pályázatot is?
A beadható pályázatok száma nincs korlátozva, azonban pályázáskor fontos figyelni a kettős finanszírozás esetének elkerülésére, valamint arra, hogy csak annyi pályázatot nyújtsanak be, amennyit magas minőségben valóban meg is tudnak valósítani. Alapvető fontosságú mind a pénzügyi mind pedig a humánerőforrás kapacitás mérlegelése.
A partnerintézményeknek is regisztrálniuk kell a „Organisation Registration System” felületen?
Igen, minden olyan intézménynek regisztrálnia kell, amelyik a pályázatban partnerként megjelenik.
Van lehetőség előkészítő látogatásokra pályázatot benyújtani?
Nem, ez a pályázattípus megszűnt. Partnerkeresésben és partnerség kiépítésében segítséget nyújthatnak – többek között – a nemzeti irodák által szervezett partnerkereső szemináriumok, az eTwinning és egyéb online felületek. További információt a partnerkeresés lehetőségeiről a honlap megfelelő oldalán találnak.
Hogyan segíti az eTwinning felület a partnerkeresést?
Az eTwinning felület regisztrációt követően igénybe vehető partnerkeresésre abban az esetben is, ha valaki még nem rendelkezik kész projektötlettel. A felületet csak köznevelés intézmények használhatják. A partnerkeresés lépéseinek leírása a felületen található.
Környezetvédelem, irodalmi nevelés, történelmi nevelés lehet-e témája a projektnek? Érdemes ezeket ötvözni a prioritási szempontokkal?
Igen, a felsorolt témák lehetséges témái egy projektnek, azonban a pályázat sikerességének feltétele, hogy azok valós, a köznevelés területén érzékelt problémából induljanak ki, kapcsolódjanak az Európai Bizottság által, az oktatás-képzés területén meghatározott prioritásokhoz. Amennyiben a pályázat egyik prioritáshoz sem kapcsolódik, akkor a benyújtott anyag értékelése a „relevancia” területen gyenge értékelést kap, ezért a pályázat elutasított lesz.
A pályázattípus céljainak, prioritásainak listáját, részletes kifejtését megtalálják az Erasmus+ pályázati útmutató 105-109. oldalán angolul, illetve Vegyes intézményi összetételű köznevelési stratégiai partnerségek esetén a pályázati kalauzban, Iskolai, óvodai partnerségek esetén pedig az Iskolai, óvodai partnerségek pályázati kalauz 15. oldalán magyarul összefoglalva. A prioritásokhoz tartozó háttérszakirodalmat a Tartalmi bírálati útmutató szakértők részére című dokumentum tartalmazza (56-62. oldal).
Dolgozhatunk-e együtt határon túli magyar iskolával és lehet-e magyar a projekt munkanyelve?
Igen, amennyiben adott ország tagja az Erasmus+ programnak. Természetesen az együttműködés nyelve is lehet magyar.
Milyen nyelven nyújtsuk be a pályázatot?
A pályázati anyagot mindenképpen azon a munkanyelven írják meg, amin később együtt szeretnének dolgozni a partnerekkel. Mindez azért fontos, hogy a benyújtott anyag tartalmát minden partner pontosan értse.
Van-e a mobilitások esetében korhatár a diákok számára?
Az Erasmus+ programban egyedül a hosszú távú diák mobilitásnál határozta meg a Bizottság, hogy a mobilitásban minimum 14 éves gyerekek vehetnek részt. Ugyanakkor néhány partnerországban előfordulhat, hogy vannak törvényi szabályozások, erről érdemes az adott országban előre információt szerezni.
Szülők is utazhatnak a projekt keretében a külföldi partnerekhez?
Kizárólag speciális igényű diákok kísérőjeként, amennyiben elengedhetetlen a gyermek utazásához. Ennek szükségességét a pályázati űrlap releváns, 'Special needs' (Speciális igénnyel összefüggő támogatás) pontjában kell indokolni, valamint a gyermek és a szülő utazásához és megélhetéséhez nélkülözhetetlen támogatást igényelni.
A projekten belüli mobilitás kölcsönös kell, hogy legyen?
Nem kell csere alapon működnie, de természetesen szerencsés, ha csere valósul meg.
Lehetséges nyári gyerektáborok finanszírozása?
A stratégiai partnerségek keretében 12-36 hónapos projektekre lehet pályázni, melyeknek egy eleme lehet a beágyazott tanulási tevékenység, amely nyári tábor formájában valósul meg, és szoros összhangban áll a kitűzött célokkal. Tehát kizárólagosan nyári táborok megvalósítására nem lehet pályázni.
Amennyiben intézményünk mobilitási pályázatot és stratégiai partnerségek pályázatot is be kíván nyújtani, célszerű-e összehangolnunk a két pályázat tartalmát és a vállalt tevékenységeket?
Nem kötelező, ugyanakkor mindkét pályázatot az intézményi igényekből kiindulva kell kidolgozniuk, így amennyiben a célok és az elérni kívánt eredmények között átfedés vagy kapcsolat van, akkor - a lehetőségekhez képest - érdemes összehangolni a két pályázat tartalmát.
Megvalósítható-e a projekt mobilitások nélkül is?
Igen. Az Erasmus+ Stratégiai partnerség pályázatokban nem kötelező mobilitási tevékenységet végezni.
Maximálva van az egy partnerségben részt vevő partnerek száma? Mennyi az ideális szám?
Nincs felső határa az egy partnerségben részt vevő intézmények számának. Ugyanakkor maximum 10 intézmény (1 koordinátor és 9 partner) részvétele után igényelhető támogatás a projektmenedzsment és megvalósítás kategórián belül. Érdemes továbbá figyelembe venni a hatékony, szoros és rendszeres együttműködés lehetőségeit és akadályait a nagyobb partnerségekben.
Iskolai, óvodai partnerségek esetén a partnerségben részt vevő intézmények száma minimum 2 lehet, de nem haladhatja meg a 6 intézményt, és minimum 2 programország egy-egy köznevelési intézményének kell együttműködnie. Iskolai, óvodai partnerségek esetén nincs meghatározva a mobilitások maximális száma.
Szükség van-e önrészre a projekt megvalósításához?
A program nem vár el önrészt az intézményektől, kivéve a rendkívüli költségek igénylése esetén, ahol a pályázati feltételek 25 százalék önrész fedezését írják elő. Ezen kívül saját költségként felmerülő tétel lehet az ún. tengeren túli területekre történő (Overseas Countries and Territories) utazáshoz kapcsolódó rendkívüli költségek, melyek esetén az utazás költségének 80 százalékát támogatja a program indoklás alapján. Amennyiben nem igényelnek támogatást a pályázatukban rendkívüli költség címén, abban az esetben is kérjük, vegyék figyelembe a projekt költségvetésének tervezésekor, hogy a támogatás a projekt költségeihez való hozzájárulás, és nem feltétlenül fedezi a projekttel kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget.
Ki és hogyan osztja el a partnerségnek megítélt összeget?
A Vegyes intézményi összetételű stratégiai partnerség projektek konzorciumi formában valósulnak meg, ami azt jelenti, hogy a partnerség egészének megítélt támogatást a koordinátor intézmény kapja meg, és az ő feladata a partnereknek járó támogatás továbbítása. Ez alól egyetlen kivételt az Iskolai, óvodai partnerségek pályázati forma jelent, melyben a partnerség minden intézménye a saját nemzeti irodáján keresztül jut a neki megítélt támogatáshoz.
Mitől függ a támogatási összeg mértéke?
A pályázatban meghatározott tevékenységektől és a hozzájuk rendelhető támogatási tételektől függ a projekt teljes támogatási összege. Ezekről részletesen az Erasmus+ Programme Guide 119-126. oldalán, illetve Köznevelési stratégiai partnerségek esetén a Köznevelési Pályázati Kalauz 42-52. oldalán, Iskolai, óvodai partnerségek esetén pedig az Iskolai, óvodai partnerségek pályázati kalauz 27-31. oldalán olvashat.
A stratégiai partnerségek esetében is szükség van az Európai Fejlesztési Tervre?
Európai Fejlesztési Tervet csak az egyéni mobilitási (KA1) pályázattípuson belül pályázó intézményeknek kell írniuk mobilitási projektjeik megvalósításához.
Hogyan zajlik a pályázatok bírálata?
A partnerség közös pályázatát a koordinátor intézmény nyújtja be a teljes partnerség nevében a saját nemzeti irodájához. A nemzeti iroda munkatársai és felkért szakértők végzik a pályázat formai és tartalmi bírálatát.
Határoz meg a pályázat kiírása vagy a nemzeti iroda indikátorokat?
Alapvetően a pályázó szervezetek saját maguknak határozzák meg – és a pályázati űrlap különböző, releváns részein jelölik – azokat a mennyiségi és minőségi indikátorokat, amelyek segítségével egy-egy tevékenység, szellemi termék megvalósulása objektíven mérhetővé és egyben értékelhetővé válik a projekt során. A projektben kitűzött célok mérési és értékelési eszközei ezek, a projektmegvalósulást segítik és követik. A nemzeti iroda nem határoz meg indikátorokat a projektek megvalósításával kapcsolatosan.
A rövid távú mobilitási tevékenységek esetében minimálisan teljesítendő napok számába beletartozhat a hétvége is?
Igen, az egyetlen kikötés az, hogy ezeken a napokon is a projekt megvalósításán kell dolgozniuk.
Milyen esélyei vannak a pályázat sikerességének?
Ezt nehéz megmondani, függ a beérkezett pályázatok számától, azok tartalmi értékelésétől, az igényelt támogatások összegétől, a külön pályázattípusok részére elkülönített támogatási keretek mértékétől. Az esélyek megállapítását ráadásul tovább nehezíti, hogy a pályázati keret felosztása is évről-évre máshogy történt.
Kísérőkre lehet-e támogatást igényelni?
A kísérők utazására és megélhetésére átalány összegű támogatást lehet igényelni, kivéve a speciális igényű résztvevők kísérői esetében, ahol az elszámolást tekintve tényleges költségalapú támogatást lehet igényelni. A kísérők számát mindig alaposan kell indokolni a pályázatban.
Előnyt jelent a bírálat során, ha a projektben szellemi terméket dolgozunk ki?
Nem. Az innovációt támogató (szellemi termék előállítását célzó) pályázatokra és a jó gyakorlatok cseréjét támogató pályázatokra is külön-külön pályázati keret összeg van elkülönítve a megítélt támogatási keretből. A finanszírozás a beérkezett pályázatok számától és azok tartalmi értékelésétől függ. Tehát nem jelent előnyt a szellemi termék kidolgozása a jó gyakorlatok cseréjét célzó projektekkel szemben, hiszen két külön pályázati forma támogatja a szellemi terméket kidolgozó és a jó gyakorlatok cseréjét támogató projekteket.
Mi számít szellemi terméknek?
Egy projekt szellemi terméke olyan fajsúlyos, nemzeti vagy európai szinten újszerű tartalom, melyet a projekt során dolgoznak ki, vagy egy létező jó gyakorlat nemzeti igényekhez igazodó adaptálásával kerül kialakításra az adott gazdasági és oktatási szektorhoz/szektorokhoz kapcsolódóan. Az innovatív tartalom lehet oktatási eszköz, eszközrendszer, módszertan, értékelési és ellenőrzési eszköz, eszköztár stb; lehet olyan, már létező – igazoltan fenntartható - jó gyakorlat, amely a partnerség egyes országaiban innovációnak tekintendő. Arról, hogy a programban mi tekinthető szellemi terméknek, a 2017-es Pályázati Pavilon őszi számában találnak egy, a szakértők együttműködésével összeállított összefoglalót.
Előfordulhat, hogy 6 intézmény pályázik, de csak 3 kap támogatást?
Stratégiai partnerség keretében kizárólag a teljes partnerség kaphat támogatást.
Maximalizált a vállalható mobilitások száma?
Nem, ilyen korlátozás nincs.
Mi alapján számolt a távolságkalkulátor?
A távolsági sáv meghatározása a következő módon történik: az Európai Bizottság Erasmus+ honlapján található kalkulátorba be kell írni a kiinduló állomás és a célállomás település nevét, majd a kiszámít (calculate) gombra kattintva az alkalmazás megadja a GPS koordináták alapján kalkulált légvonal távolságot (km-ben). A kalkulátor által megadott távolsághoz tartozó átalányösszeg az oda-vissza utazásra vonatkozik, így a kapott km-t nem szabad kétszeresen számítani.
Nem tudom, hogy az intézményem rendelkezik-e OID kóddal. Igényeljek újat?
Mivel az Erasmus+ programban 2014 és 2020 között az intézményeket csak egyszer kell regisztrálni, és a regisztráció során kapott OID kódot kell mindegyik pályázatnál használni, ezért először mindenképp ellenőrizze a regisztrációs felület kereső funkciója segítségével, az intézmény nevének megadásával, hogy intézménye rendelkezik-e már OID kóddal. Azoknak a szervezeteknek, amelyek már vettek részt Erasmus+ programban és már rendelkeztek PIC számmal, a rendszer automatikusan létrehozott egy OID azonosítót. Ez a regisztrációs felületen már megtalálható; javasolt rákeresni az adott szervezet PIC számára a részletes keresés (advanced search) opcióval.
Az intézményt csak akkor regisztrálja, ha a keresés eredménytelen. A regisztrációt a honlapunkról elérhető útmutató, illetve a regisztráció során feltöltendő dokumentumokat összegző táblázat segíti.
Vegy intézményi összetételű köznevelési stratégiai partnerségek esetében: útmutató, regisztráció során feltöltendő dokumentumok
Iskolai, óvodai partnerségek esetében: útmutató, regisztráció során feltöltendő dokumentumok
Nem egy összegben, átalányösszegként, hanem feladatokra lebontva kapjuk meg a támogatási összeget?
A pályázat benyújtásakor a programszabályok szerint meghatározott támogatási összegeket lehet igényelni adott tevékenységekhez. A pályázat értékelése során a szakértők mérlegelik, hogy a pályázatban megjelölt tevékenységek indokoltak-e, és a tevékenységekhez kapcsolódóan a támogatási igény jogos-e. A pályázati összegek folyósításáról a projektmenedzsment kézikönyv nyújt bővebb információt a Vegyes intézményi összetételű köznevelési stratégiai partnerségek pályázattípus és az Iskolai, óvodai partnerségek pályázattípus esetében is.
A projektmenedzsment támogatásból is lehet mobilitási tevékenységekre költeni?
Igen, a támogatási összegek viszonylag szabadon átcsoportosíthatóak. Ha megtakarítás keletkezik valamely átalánykategóriában (amilyen a Projektmenedzsment és megvalósítás is), ezt a megtakarítást fel lehet használni más kategóriák átalányköltségének kiegészítésére, több mobilitás megvalósítására, stb. Az ilyen típusú megtakarítás felhasználásának feltétele, hogy a pályázatban vállalt tevékenységek maradéktalanul és a megfelelő színvonalon megvalósuljanak, és arról a záró beszámolóban a projekt koordinátora igazolt módon beszámoljon. A megtakarítás nem átcsoportosítás, a megtakarított összeget szabadon a projekt céljaira lehet fordítani.
Átcsoportosítás esetén 20 százalékot lehet szerződésmódosítás nélkül átcsoportosítani, melyet indokolni és előzetesen jelezni kell a Nemzeti Iroda felé. Olyan kategóriába nem lehet átcsoportosítani, ahova eredetileg sem volt támogatás ítélve, vagy csökkentve lett a támogatás összege, illetve projektmenedzsmentre és rendkívüli költségekre nem lehet átcsoportosítani.
Mire költhető a projektmenedzsment támogatás?
Ez a költségtétel tartalmazza a szervezéssel, partnerek közötti kommunikációval kapcsolatos költségeken túl a kisléptékű projektek eredményeit (pl. jó gyakorlatok füzete) és az eredmények terjesztésével kapcsolatos költségeket is (pl. szórólap, honlap).
Egy egységköltségen belül az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan van százalékos megosztás?
Nem. Az egységköltségeken belül az adott tétel tartalmához igazítva szabadon használható fel a támogatási összeg a támogatott projekt keretében.
Igaz az, hogy 100 km alatt nem lehet utazási és megélhetési támogatásra pályázni?
A 2017-es pályázati körtől kezdődően a projektbe ágyazott oktatási, képzési, tanulási célú tevékenységek (mobilitás) esetén 10 km-nél távolabbi helyszínre is van már lehetőségük utazási hozzájárulást igényelni a megélhetési támogatás mellett.
Mit kell számlával igazolni a nemzeti iroda felé?
Az intézményeknek kizárólag a rendkívüli költségek és a speciális támogatás felhasználását kell számlákkal igazolniuk a Közalapítvány felé. A többi felmerülő költség átalány alapú és nem számlák alapján történik a költségek jóváhagyása. A kifizetés megtörténtének igazolása miatt azonban fontos megőrizni a kifizetésekhez kapcsolódó számlákat. A nyertes projektek részletes útmutatót kapnak az elszámolás pontos szabályaival kapcsolatban.
Buszos utazás során a sofőr napi díját el lehet számolni utazási költségként?
Igen. A fuvarozó cég munkatársának napi díja ugyanolyan utazási költségnek tekinthető, mint például a vonat-, repülőjegyek költségei. Ugyanakkor a sofőr nem munkatársa az intézménynek, ezért az ő utazása nem számít mobilitásnak.